Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A 32. helyen végzett Magyarország azon a listán, amely 50 ország nyugdíjrendszerének fenntarthatóságát vizsgálták. Az Allianz 2004 óta készíti el a rangsort, és főként azt nézik, hogy 30-40 év távlatában mit bírnak még el az egyes országok állami nyugdíjrendszerei, illetve, hogy hol van szükség reformokra – írja az Origo.
A három évvel ezelőtti helyzethez képest sokat romlott a helyzet Hongkongban, Tajvanon, Horvátországban, Franciaországban, Szlovéniában és Máltán, miközben Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Szingapúrban, Írországban, Romániában, Törökországban és Görögországban jelentősen javult. Magyarországon – és a térség több országában – belenyúltak a rendszerbe, nyugdíjalapokat töröltek el a 2011-es rangsor készítése óta, és mint a tanulmány írja, ez nem segítette a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságát. A tanulmány megjegyzi, ezzel megnövekedhet a kockázata annak, hogy a leendő nyugdíjasok a szegénységi küszöb alá kerüljenek, ebben az esetben pedig az államnak majd jobban a zsebébe kell nyúlnia, hogy segítse az időseket. A nyugdíjpénztárak kiiktatásának következményeként tehát hosszú távon nőhetnek az állami terhek Magyarországon és a régió több országában is.
Ausztráliában azonban nincs sok tennivalójuk a politikusoknak: a hivatalos nyugdíjkorhatár magas (65 év), és az úgynevezett effektív korhatár is ugyanennyi, vagyis nem mennek el korábban nyugdíjba az emberek, az az állami nyugdíjkiadások pedig a GDP arányában a 4 százalékot sem érik el, szemben például a magyarországi közel 12 százalékkal. Európában a skandináv államok vannak messze a legjobb helyzetben: Svédország és Norvégia költségvetési fegyelme és tartalékai nagy stabilitást adnak, a korhatár magas (67 év), és az öregedés is kisebb probléma (főleg Norvégiában).
Thaiföldön, Brazíliában és Japánban vannak a vizsgált 50 ország közül a legnagyobb problémák. Alacsony nyugdíjkorhatár, gyors elöregedés, a nyugdíjak relatív szintje pedig túl magas – ezek a problémák jellemzik az említett országokat. Görögország azonban arra példa, hogy lehet fordítani a dolgok menetén. A 2011-es tanulmányban még ők szerepeltek a legrosszabb helyen, de miután jelentősen visszavágták nyugdíjkiadásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) nyomására, jelenleg sokkal fenntarthatóbb a rendszer, mint korábban volt.
