Az első csatát, a pénzügyi egyensúly csatáját már megnyertük, és most áttérünk a gazdasági növekedésre - ismételgeti Matolcsy György, mióta bejelentette, hogy az IMF és az EU ellen indult gazdasági szabadságharc következő taktikai lépéseként a növekedési fordulat végrehajtásához épp e két szervezet pénzügyi védelme alá menekülne a kormány a fenyegető leminősítés elől. A nemzetgazdasági miniszter még azt is hozzáteszi, hogy a nyertes csatát az Európai Unió bizottsága és a Nemzetközi Valutaalap is elismerte.

Úgy tűnik azonban, hogy Matolcsy György a szokványostól teljesen eltérően használja a "nyertes csata" kifejezést, melynek a legközelebbi fordítása jóval inkább a vesztes vagy vesztésre álló csata lehetne (az utóbbi értelemben a kormány várhatóan újabb fényes győzelmeket arat majd a közelgő IMF-EU tárgyalásokon). Ez következik abból, hogy a pénzügyi egyensúlyért vívott nyertes csatánkat Brüsszel azzal ismerte el, hogy figyelmeztette a kormányt, ha további intézkedésekkel nem csökkenti a költségvetési hiányt a következő időszakban, az uniós költségvetési szabályok megsértését kockáztatja.

Nyerésben vagyunk

Fazekas István

Mint az Európai Bizottság két hete kiadott országjelentéséből kiderült, a nemzetgazdasági miniszter szerint helyreállt pénzügyi egyensúly valójában azt jelenti, hogy a kormány 2012-ben túllőhet a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélon, 2013-ban pedig annyira megugorhat a deficit, hogy már az sem biztos, kikerülhetünk-e a túlzotthiány-eljárás alól.

Pénzügyi egyensúly?

Matolcsy tárcája szerint az elmúlt másfél év is kész diadalmenet volt. Pedig - a pénzügyi egyensúly példájánál maradva - a kormány államháztartartási hiány ellen vívott harcában akkor sem találunk nyertes csatát, ha visszatekintünk az elmúlt másfél évre. Tavaly hiába vetett ki a kabinet rendkívüli mértékű bankadót, és válságadót a távközlési szolgáltatókra, az energiacégekre és a kereskedelmi üzletláncokra, illetve hiába vonta el a magánnyugdíjpénztárakba befizetett járulékokat az év utolsó két hónapjában, a több mint 400 milliárd forintnyi extrabevétellel sem volt képes eltalálni a kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt, a végeredmény 4,2 százalék lett.

Matolcsy minisztériuma 2011-ben sem volt a helyzet magaslatán. A költségvetést több százmilliárd forinttal kellett kiigazítani év közben (februárban egy 250 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentettek be, szeptemberben pedig egy 100 milliárd forintos korrekciót), ennek ellenére a hiány az év nagy részében riasztóan magas volt (szepemberben például elérte az eredeti cél 228 százalékát).

Ha a kormány mégis eltalálja a kitűzött, 2,9 százalékos hiánycélt, az annak lesz köszönhető, hogy év elején mintegy 2700 milliárdnyi magán-nyugdíjpénztári megtakarítást államosított (ami önmagában többletbe fordítja a büdzsét), illetve idén is beszedi a bankadót, a válságadókat és a pénztárakba befizetett járulékok továbbra is az államhoz érkeznek. Meg kell jegyezni, az idei hiánycél teljesíthetőségével még a kormánynak is voltak kétségei két hónappal ezelőtt.

Csúfos vereség az államadósság ellen

Ha a költségvetési hiánnyal szemben idén csatát is nyer a kormány, egyre valószínűbb, hogy ezzel csak pürrhoszi győzelmet arat. Ugyanis a magyar lakosság 12 év alatt felhalmozott pénztári megtakarítását részben a költségvetés folyó kiadásaira költi el, egy másik részét feltehetően már el is veszítette a tőzsdei esések miatt (a pénztáraktól átvett részvények és befektetési jegyek értéke csökken), a maradékot pedig olyan államadósság-csökkentésre költötte, amit a gyengülő forint semmissé tett. Matolcsy minisztériuma ezt úgy értelmezi, hogy a nyugdíjasok megtakarításai megmenekültek a spekulánsok támadásaitól, pedig még senki nem tudhatja, mi lesz a nyugdíjvárományokból tíz, húsz, harminc év múlva. A reálhozamok pedig megmutatták, hogy a válság ellenére az esetek többségében a megtakarítások legalább inflációkövetők voltak.

Az államadósságot júniusban hiába csökkentették a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások egy részével 81,3 százalékról 76,8 százalékra, szeptember végére az ismét 82 százalék lett. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban ezt a csatát is megnyertük, hiszen "Európában egyedülálló módon csökkent az államadósság", más szavakkal "a 2010-ben 82 százalékra rúgó államadósság akkori árfolyamon számolva mára 74 százalékra csökkent" - fogalmaz a tárca győzelmi jelentése.

Elbukott kilábalás

Csúfos vereséget szenvedett a kormány a gazdasági növekedésért vívott harcában is. Matolcsy György még idén is azt hangoztatta, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően a gazdaság 4-6 százalékkal nőhet pár éven belül. Idén már 3 százalékkal kellett volna bővülnie a GDP-nek, ami a következő években 5 százalék fölé gyorsult volna.

"Férfimunka volt"

MTI / Beliczay László

A kormánynak azonban már tavasszal, a konvergenciaprogram bejelentésekor mérsékelnie kellett a túlzottan optimista várakozásokat. A nagy pofon augusztusban jött, amikor kiderült, hogy a magyar gazdaság növekedése negyedéves alapon gyakorlatilag megállt, és a kabinet végül 2 százalékra szállította le az idei várakozást (amit valószínűleg nem fogunk elérni).

Időközben kiderült, hogy nem vált be Matolcsy György varázsfegyvere, a jelentősnek ígért személyijövedelemadó-csökkentés, amelytől a gazdasági miniszter a fogyasztás jelentős élénkülését és a gazdaság felpörgését várta. Ezzel az adócsökkentési és adóegyszerűsítési harc is elbukott, a jövő évi adótörvények számos új adót, magasabb adóterhet (Európa élvonalába tartozó bérköltséget), és bonyolult adóadminisztrációt hoznak (például a bérkompenzáció miatt). Matolcsy minisztériumának fordításában ez úgy hangzik, a munkát terhelő adók csökkentek.

Elveszett a jövő év is

A jövő évben még kevesebb nyertes csatára számíthatunk a kilábalásért vívott harcban: a kormány 1,5 százalékos növekedésre számít, azonban egyre több hír érkezik arról, hogy kénytelen 1 százalékra csökkenti várakozását. Könnyen lehet azonban, hogy még ez is sok lesz, hiszen a Magyar Nemzeti Bank 0,6, az Európai Bizottság pedig 0,5 százalékos növekedésre számít. Különös módon a Magyar Fejlesztési Bank még ennél is kevesebbet, 0,3 százalékot vár, de több gazdaságkutató intézet és bank azt sem tartja kizártnak, hogy 2012-ben 1 százalékos visszaesés lesz Magyarországon.

A gazdasági növekedéssel elbukik a kormány munkanélküliség ellen vívott háborúja is, és a beígért tíz év alatt egymillió új munkahely időarányos részét nem lesz képes megteremteni a gazdaság. Ezt a kormány költséges közmunkaprogrammal igyekszik majd pótolni, ami ráadásul kontraproduktív is lesz, hiszen akadályozni fogja, hogy a közfoglalkoztatottak munkát találjanak a piacon - állítja az Európai Bizottság országjelentése.