Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A brazil kormány összesen 9,7 milliárd dollárt különített el a riói olimpia megrendezésére, és bár arra törekszik, hogy a játékok minél takarékosabbak legyenek, ez az összeg még így is 16-szorosa annak, amit a Zika vírust is terjesztő szúnyogfajta elleni küzdelemre tudtak fordítani.
Nagyon valószínű, hogy az eredeti olimpiai költségvetést Rióban sem tudják majd tartani, ami azért sem meglepő, mert az elmúlt 48 évben ez még senkinek sem sikerült.
Az Oxfordi Egyetem 2012-es (vagyis a szocsi téli olimpiát még nem tartalmazó) tanulmányából jól látszik, hogy az olimpiai költségvetéseket gyakorlatilag lehetetlen mederben tartani.
És ezek a számok még nem is tartalmazzák azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek nem közvetlenül az olimpiai rendezéshez köthetők.
A tervezést eddig legnagyobb mértékben a kanadaiak szúrták el, 1976-ban Montrealban csaknem nyolcszorosára duzzadt a büdzsé, legjobban pedig a kínaiak tartották – 4 százalékon 2008-ban. Még az egyetlen vizsgált skandináv helyszín (Lillehammer 1994) is csaknem háromszoros túlköltekezést mutat, pedig a norvégokról azt tartják, hogy tervezni igazán tudnak.
A túlköltekezés átlaga egyébként 179 százalék, és ha Rio is csak ezt tudja hozni, akkor a végső számla könnyen 17 milliárd dollár (4844 milliárd forint) fölé emelkedhet.
Az első, 1896-os athéni játékokat egyébként 3,74 millió görög drachmából rendezték meg, ez mai árakon körülbelül 498 ezer dollárnak (142 millió forintnak) felel meg. Az összeget ráadásul adományokból és ajándéktárgyak értékesítéséből teremtették elő.
