Óriási viták mellett ellenőrzés alá vontuk a teljes dohányipart

– mondta Orbán Viktor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának budapesti ülésén hétfőn, pontosan öt évvel az után, hogy az Országgyűlés elfogadta a dohányáruk kiskereskedelmét felforgató jogszabályt. A miniszterelnök gyakorlatilag a trafiktörvénynek tulajdonította, hogy csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Mint fogalmazott: a 2014-ben publikált adatok szerint 2012–2013 között 28-ról 19 százalékra.

Tényleg ennyire hatásos lett volna a trafiktörvény? És mi történt a 2013 óta eltelt csaknem 4 évben? A kérdések megválaszolásához megkerestük azt a felmérést, amire Orbán Viktor hivatkozhatott. Egyetlen olyan adatsort találtunk, ahol a rendszeresen dohányzók aránya 28-ról 19 százalékra csökkent, ez pedig a WHO esettanulmánya Magyarországról, amelyet például a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (Nefi) honlapjáról lehet elérni (angolul).

Fülöp Máté

Mellékszál, hogy a WHO 2013-ban személyesen Orbán Viktort tüntette ki „a nemdohányzók védelme érdekében végzett munkájáért”, vagyis a miniszterelnök igen barátságos környezetben beszélt a témáról. A számok, amelyeket említett, természetesen léteznek, csak az nem mindegy, hogy milyen környezetben reálisak.

A tanulmány szerzői ugyanis a 28-ról 19 százalékra csökkenés értékeléséhez a következő mondatokat is hozzáfűzték:

2012 és 2013 között a cigarettafogyasztás 12,3 milliárd szálról 8,3 milliárd szálra, a napi rendszeres dohányzók aránya pedig 28 százalékról 19-re csökkent. Ezek a változások – bár biztatóak – minden valószínűség szerint a különböző dohányipari ellenőrzési intézkedések együttes, egyidejű hatásának tulajdoníthatóak.

A nagy visszaesést tehát már a tanulmány 2014-es készítésekor is kissé gyanúsnak tartották a szakértő szerzők. A felmérés nem tér ki arra, hogy az eladott cigarettamennyiség csökkenésében mekkora szerepet játszhatott a feketepiac növekedése, vagy az, hogy a dohányosok jelentős része a cigarettáról a vágott dohányra térhetett át, ezért a szálmennyiség megzuhant.

Ez utóbbi jelenséget egyébként az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. későbbi adatai jól illusztrálják: 2014-ről 2015-re „csak” 100 millió szállal, de csökkent a (nem feketepiacon) eladott cigaretták száma, a cigarettadohányból viszont ugyanezen idő alatt 410 ezer kilogrammal több fogyott. Ez számításaink szerint 700 millió szálra elég, vagyis

a nettó növekmény egy év alatt körülbelül 600 millió szál lehetett.

Fazekas István

A fiatalok védelmében

Továbbhaladva a WHO 2014-ben készült, Orbán által citált, 2013-as adatokra épülő esettanulmányában, azzal is találkozhatunk, hogy a 13-15 éves korosztályban a dohányzást kipróbáló fiatalok aránya 57 százalékról 46 százalékra esett vissza. Ami szép eredmény, de az már kevésbé, hogy

a 10 év alattiak körében 10-ről 22 százalékra nőtt a dohányzást kipróbálók aránya.

Ez is árnyalja némileg a miniszterelnök által festett rózsás képet.

Ha pedig 2017-ben nem ragadunk le egy 2013-as adatsoron, akkor azt is láthatjuk, hogy a trafiktörvény utáni „sokk”, mármint az, hogy hirtelen már nem lehetett csak úgy dohányt venni minden sarkon, részben átmenetinek bizonyult.

A Nefi 2016-os tanulmánya ugyanis az Eurobarometer 2014-es adataira hivatkozva 30 százalékos dohányzási arányról ír, ami 2 százalékponttal kevesebb a 2012-es (ezek szerint ott 32 százalékos) adatnál. A WHO Health For All adatbázisa szintén 30 százalék felett maradó adatokat tartalmaz a naponta dohányzók arányára.

Egy másik felmérés szerint 2009 és 2014 között csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeresen dohányzóké viszont nem (ez 26,2 százalékról mindössze 25,8-ra csökkent). Vagyis ezek alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy

a trafiktörvény után valóban nehezebb lett a dohányhoz való hozzáférés, a rendszeres dohányzók arányát azonban ez hosszabb távon nem tudta érdemben megváltoztatni.

Lehet, hogy a hivatalos csatornák, azaz trafikok értékesítése kezdetben visszaesett, ám ez inkább átmeneti jelenség lehetett, amikor a feketepiacról „pótolta” a lakosság a statisztikából kieső mennyiséget. Hosszabb távú adatsorokon azonban gyakorlatilag nem látszik a csökkenés.

Sőt, az ND Zrt.-től elkértük a legfrissebb rendelkezésre álló piaci forgalmi adatokat, és azok növekedést mutatnak. Alapvetően nyilván azért, mert a cigaretta ára annak növekvő adótartalma miatt folyamatosan emelkedett, de az is biztos, hogy ha drasztikusan visszaesett volna a rendszeresen dohányzók aránya, akkor nem ilyen számokat kaptunk volna. Míg 2014-ben a piac összesített bevétele 535 milliárd forint volt, 2015-ben 561 milliárd, 2016-ban pedig 588 milliárd. Az idei első fél évben 294 milliárdnál járunk, tehát az sem lenne meglepetés, ha év végére átlépnénk a 600 milliárd forintot. És nem csak a bevétel, hanem bizonyos termékek eladott mennyisége is emelkedik,

hiába szorul vissza a cigaretta, a cigarettadohány és a hozzá kapcsolódó kiegészítők értékesítése szépen nő – erre szoknak át az emberek.

Nem véletlen, hogy a statisztikával, és így közvetetetten a trafiktörvény közegészségügyi hatásaival összességében még a Nefi sem elégedett. „Az utóbbi években a szabályozás területén jelentős előrelépések történtek hazánkban a dohányzás visszaszorítása területén, azonban a statisztikai adatok alapján más jellegű intézkedésekre is szükség van” – szögezi le az egy évvel ezelőtt írt tanulmány. Amit a miniszterelnök beszédének összeállítói a jelek szerint nem nagyon vettek figyelembe.