szerző:
Torontáli Zoltán

Összefüggéséből kiragadott számok alapján csodás eredményeket ért el a trafiktörvény az elmúlt években. Egyébként nem.

Óriási viták mellett ellenőrzés alá vontuk a teljes dohányipart

– mondta Orbán Viktor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottságának budapesti ülésén hétfőn, pontosan öt évvel az után, hogy az Országgyűlés elfogadta a dohányáruk kiskereskedelmét felforgató jogszabályt. A miniszterelnök gyakorlatilag a trafiktörvénynek tulajdonította, hogy csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Mint fogalmazott: a 2014-ben publikált adatok szerint 2012–2013 között 28-ról 19 százalékra.

Tényleg ennyire hatásos lett volna a trafiktörvény? És mi történt a 2013 óta eltelt csaknem 4 évben? A kérdések megválaszolásához megkerestük azt a felmérést, amire Orbán Viktor hivatkozhatott. Egyetlen olyan adatsort találtunk, ahol a rendszeresen dohányzók aránya 28-ról 19 százalékra csökkent, ez pedig a WHO esettanulmánya Magyarországról, amelyet például a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (Nefi) honlapjáról lehet elérni (angolul).

©

Mellékszál, hogy a WHO 2013-ban személyesen Orbán Viktort tüntette ki „a nemdohányzók védelme érdekében végzett munkájáért”, vagyis a miniszterelnök igen barátságos környezetben beszélt a témáról. A számok, amelyeket említett, természetesen léteznek, csak az nem mindegy, hogy milyen környezetben reálisak.

A tanulmány szerzői ugyanis a 28-ról 19 százalékra csökkenés értékeléséhez a következő mondatokat is hozzáfűzték:

2012 és 2013 között a cigarettafogyasztás 12,3 milliárd szálról 8,3 milliárd szálra, a napi rendszeres dohányzók aránya pedig 28 százalékról 19-re csökkent. Ezek a változások – bár biztatóak – minden valószínűség szerint a különböző dohányipari ellenőrzési intézkedések együttes, egyidejű hatásának tulajdoníthatóak.

A nagy visszaesést tehát már a tanulmány 2014-es készítésekor is kissé gyanúsnak tartották a szakértő szerzők. A felmérés nem tér ki arra, hogy az eladott cigarettamennyiség csökkenésében mekkora szerepet játszhatott a feketepiac növekedése, vagy az, hogy a dohányosok jelentős része a cigarettáról a vágott dohányra térhetett át, ezért a szálmennyiség megzuhant.

Ez utóbbi jelenséget egyébként az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. későbbi adatai jól illusztrálják: 2014-ről 2015-re „csak” 100 millió szállal, de csökkent a (nem feketepiacon) eladott cigaretták száma, a cigarettadohányból viszont ugyanezen idő alatt 410 ezer kilogrammal több fogyott. Ez számításaink szerint 700 millió szálra elég, vagyis

a nettó növekmény egy év alatt körülbelül 600 millió szál lehetett.

©

A fiatalok védelmében

Adót nem csak nyomokban tartalmaz

Ahogy az Adózóna korábban részletesen bemutatta, a cigaretta adómértékének 2018. január 1-jére fokozatosan kell elérnie az uniós adóminimumot, ugyanis ekkor jár le az a halasztás, amit Magyarország kapott. Ez az adóminimum a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagárának legalább 60 százaléka, de legalább 90 euró 1000 darabonként, vagyis az adó emelkedésének mértéke végső soron a 2018-as forint/euró árfolyamtól is függ majd. A jövedéki adó az elmúlt időszakban három lépcsőben emelkedett 2016. szeptember 1-jétől, 2017. január 1-jétől, és legutóbb 2017. július 1-jétől.

Mivel a cigaretta és a szivar, szivarka jövedékiadó-mértéke összefügg a kiskereskedelmi eladási árral, minden egyes termék aktuális árát és azok változását be kell jelenteniük a gyártóknak a NAV felé. A NAV ettől az évtől az aktuális kiskereskedelmi eladási árakat a honlapján teszi közzé.

Továbbhaladva a WHO 2014-ben készült, Orbán által citált, 2013-as adatokra épülő esettanulmányában, azzal is találkozhatunk, hogy a 13-15 éves korosztályban a dohányzást kipróbáló fiatalok aránya 57 százalékról 46 százalékra esett vissza. Ami szép eredmény, de az már kevésbé, hogy

a 10 év alattiak körében 10-ről 22 százalékra nőtt a dohányzást kipróbálók aránya.

Ez is árnyalja némileg a miniszterelnök által festett rózsás képet.

Ha pedig 2017-ben nem ragadunk le egy 2013-as adatsoron, akkor azt is láthatjuk, hogy a trafiktörvény utáni „sokk”, mármint az, hogy hirtelen már nem lehetett csak úgy dohányt venni minden sarkon, részben átmenetinek bizonyult.

A Nefi 2016-os tanulmánya ugyanis az Eurobarometer 2014-es adataira hivatkozva 30 százalékos dohányzási arányról ír, ami 2 százalékponttal kevesebb a 2012-es (ezek szerint ott 32 százalékos) adatnál. A WHO Health For All adatbázisa szintén 30 százalék felett maradó adatokat tartalmaz a naponta dohányzók arányára.

Egy másik felmérés szerint 2009 és 2014 között csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeresen dohányzóké viszont nem (ez 26,2 százalékról mindössze 25,8-ra csökkent). Vagyis ezek alapján inkább az látszik valószínűnek, hogy

a trafiktörvény után valóban nehezebb lett a dohányhoz való hozzáférés, a rendszeres dohányzók arányát azonban ez hosszabb távon nem tudta érdemben megváltoztatni.

Lehet, hogy a hivatalos csatornák, azaz trafikok értékesítése kezdetben visszaesett, ám ez inkább átmeneti jelenség lehetett, amikor a feketepiacról „pótolta” a lakosság a statisztikából kieső mennyiséget. Hosszabb távú adatsorokon azonban gyakorlatilag nem látszik a csökkenés.

Sőt, az ND Zrt.-től elkértük a legfrissebb rendelkezésre álló piaci forgalmi adatokat, és azok növekedést mutatnak. Alapvetően nyilván azért, mert a cigaretta ára annak növekvő adótartalma miatt folyamatosan emelkedett, de az is biztos, hogy ha drasztikusan visszaesett volna a rendszeresen dohányzók aránya, akkor nem ilyen számokat kaptunk volna. Míg 2014-ben a piac összesített bevétele 535 milliárd forint volt, 2015-ben 561 milliárd, 2016-ban pedig 588 milliárd. Az idei első fél évben 294 milliárdnál járunk, tehát az sem lenne meglepetés, ha év végére átlépnénk a 600 milliárd forintot. És nem csak a bevétel, hanem bizonyos termékek eladott mennyisége is emelkedik,

hiába szorul vissza a cigaretta, a cigarettadohány és a hozzá kapcsolódó kiegészítők értékesítése szépen nő – erre szoknak át az emberek.

Nem véletlen, hogy a statisztikával, és így közvetetetten a trafiktörvény közegészségügyi hatásaival összességében még a Nefi sem elégedett. „Az utóbbi években a szabályozás területén jelentős előrelépések történtek hazánkban a dohányzás visszaszorítása területén, azonban a statisztikai adatok alapján más jellegű intézkedésekre is szükség van” – szögezi le az egy évvel ezelőtt írt tanulmány. Amit a miniszterelnök beszédének összeállítói a jelek szerint nem nagyon vettek figyelembe.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!