Egy kicsit kevesebb magyart fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, mint egy évvel korábban, de még így is 2,46 millió ember van bajban. Az életszínvonalról szóló KSH-kiadványból kiderül az is: a legnagyobb szegénységi kockázat az, ha valaki gyereket vállal, elveszti a munkáját vagy romának születik.

Az egy főre jutó nettó jövedelem (beleértve minden segélyt is) alapján átlagosan havi 99 916 forintból kell kijönnie egy magyarnak. A jövedelmi különbségek óriásiak, az ország legjobban élő tizedének havi 305 ezer forintja van fejenként, a legszegényebb tíz százalék pedig havonta 28 ezer forintból tengődhet. Nem csoda, hogy az MNB is úgy számolt: ha egy család keresői elvesztik a munkájukat, 2-3 hónapnál tovább nem nagyon tudnák fizetni a törlesztőrészleteiket. Abban semmi meglepetés nincs, hogy a legjobban a budapestiek élnek, az viszont látványos, hogy nekik majdnem másfélszer annyi pénzük van, mint a falusiaknak. A kiadások vizsgálatából pedig az is kiderült: a lakásfenntartás és az étkezés a jövedelem csaknem felét elviszi, pedig bármilyen hihetetlen, európai viszonylatban alacsony nálunk a rezsi.

Bejelentette a kormány, mennyivel nőnek jövőre a nyugdíjak. A 3 százalékos emelést a törvényi előírásoknak megfelelően kapják az érintettek, míg a további 0,8 százalékot azok, akiknek 2017-nél korábban állapították meg a nyugdíjat. Addig is decemberben azoknak kell vigyázniuk, akik korhatár előtti nyugdíjellátást kapnak, és emellett dolgoznak is: elviekben előfordulhat, hogy vissza kell fizetniük az utolsó havi nyugdíjukat.

Az öregségi nyugdíjak a megyei átlagbérek csak 58-80 százalékát érik el jelenleg, és ez az arány várhatóan csak romlani fog. Az átlagbérből élőknek megoldás lehet, ha havonta húszezer forintot félretesznek, de egy jól kereső vállalkozónak ez kevés lesz ahhoz, hogy nyugdíjasként is megőrizze jelenlegi életszínvonalát. Nem csoda, hogy népszerűek lehetnek a nyugdíjasszövetkezetek: van, aki a helyi televízióban kapott munkát így, de dolgoznak ásatáson, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és még a közétkeztetésben is. Most pedig a toborzás újabb köre indul el, 50-100 ezer embert szeretnének visszavinni a munkába.

„Csak azt ne kérdezze, hogy mennyi lesz karácsonykor a tojás” – ezt mondta kérdésünkre a magyar Tojóhibrid–Tenyésztő és Tojástermelők Szövetségének elnöke. Annyi biztos: most már 60 forint körül jár a tojás darabjának ára, de az még nagy kérdés, mi lesz a százforintos árból, amellyel az év végi bevásárlások előtt sokan riogatnak.

Valójában nem a madárinfluenza vagy a bolhairtó-szennyezés nyomán megritkított baromfiállomány miatt araszol felfelé a tojás ára – mondták el a szakértők. Az igazi ok az lehet, hogy miközben a kereslet nő, az irtószer használata miatt hiány lett a holland tojásokból. Ez pedig előbb a német piacon mutatkozott meg, most pedig ennek a hullámai elértek Európának erre a felére is.

Már a postás is piros Alfa Romeón jár Mezőhegyesen – az illető egyébként a helyi Fidesz elnöke volt. Még 2013-ban írta ki az állam a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. használta földekre a bérleti pályázatokat a Földet a gazdáknak programban, és a 2015-ös árveréseknél is megmozdult mindenki, aki élt és mozgott. A kormány utána bejelentette, hogy mind a földpályázatok, mind az árverések eredményeit megsemmisíti. A földbérletre pályázók kártalanításáról is döntött, hektáronként 150 ezer forint bánatpénzt kaptak.

Most már inkább arra figyelnek a helyiek, hogy mi vár rájuk a visszaállamosítás után, hiszen a 2004-es privatizációig az állammal éltek szimbiózisban. Mivel a városban a betakarítás után hegyekben áll a cukorrépa, még az 1997-ben bezárt cukorgyár elindulásában is bíznak, de a kormányzati jelzés szerint hiába.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A héten megjelent a U2 új albuma, de a hírek nem csak ezért szólnak az ír világsztárokról: Bono pénze egy részét offshore papírokba tette. A U2 már 2006-ban azzal került be a hírekbe, hogy az EU népszerű adóelkerülő országába, Hollandiába helyezte át üzletei egy részét. „Csak mert jó vagy abban, hogy segítsd az embereket, még nem jelenti azt, hogy hülye lennél az üzlethez” – mondta erről Bono, és ezzel az állításával tényleg nehéz vitatkozni.

Persze egy ilyen válasszal még mindig úriembernek számít. Bob Geldof például leüvöltötte egy újságíró fejét, amikor arról kérdezte: nincs-e némi ellentmondás ott, hogy amikor a vagyona kiszervezéséről van szó, akkor a brit lakóhelyére hivatkozik, amikor viszont az adózásról, akkor az ír útlevelét húzza elé. Az adóelkerüléssel próbálkozott már a Beatles és a Rolling Stones is, de más multimilliomos rocksztároknak is megismerhettük a zenén kívüli kreatív énjét, amikor az adózás elkerülésére kellett céghálót szőniük. "A working class hero is something to be…"

Meghátrált a kormány a silány élelmiszerek ellen vívott háborúban. A korábbi, nagy szigort ígérő törvényajvaslatukat visszavonták, egyelőre beérik azokkal az eszközökkel, amelyeket Brüsszel felajánlott az élelmiszerek kettős minőségének megszüntetésére. Más kérdés, hogy ezek inkább a gyártók kezébe adnak fegyvert.

Persze az is igaz, hogy a Nébih két vizsgálatából alig olvasható ki, hogy különbség volna a magyar és a nyugati ételek között, sőt, bizonyos esetekben nem is ugyanaz a termék szerepel az összevetésben. Jean-Claude Juncker ennek ellenére segítséget ígért. Igaz, nem abban, hogy a gyártókat büntethessék, hanem abban, hogy a fogyasztóvédők egységes szempontok alapján vizsgálhassák meg a termékeket Európa-szerte.

Jönnek a magyarok keletről, alacsonyabb fizetésekért is beállnak dolgozni, mint amit a helyiek elfogadnának, cserébe elvégeznek minden munkát, ami az őslakosoknak nem tetszik. Nem London vagy Berlin lakói panaszkodnak erre, hanem a soproni vagy épp a szombathelyi őslakosok. A lakáskiadók persze jól járnak a belső migránsokkal, ahogy azok is, akik olyan munkásokat keresnek, akik beérik az osztráknál alacsonyabb fizetésekkel.

A belső migráció legnépszerűbb célpontja természetesen Budapest, a főváros mögött azonban Győr és Sopron következik a listán. Közben pedig az is kiderült: a KSH hivatalos adatai szerint alig több mint 105 ezer magyar dolgozik külföldön.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!