szerző:
Szlavkovits Rita

Négy éve még rettegtek az itteniek, amikor a földpályázatok kiírásával kihúzták a szőnyeget a város egyetlen munkáltatója alól. De a ménesbirtok visszaállamosítása után sokan jól jártak.

„Ja, hát a postásunk is piros Alfa Romeón jár” – mosolyognak ma már a mezőhegyesiek azon, hogy az idén milliókat kaptak bánatpénzként azok, akik a város akkor szinte egyedüli munkáltatója, a Ménesbirtok Zrt. lába alól akarták kihúzni a talajt, amikor pályáztak a magáncég által használt birtok egy-egy darabjának bérletére. Többen nem maguktól tehették ezt, hiszen soha nem foglalkoztak mezőgazdasággal, de megérezték a lehetőséget, köztük a csanádapácai katolikus iskola igazgatóhelyettese vagy éppen a mezőhegyesi postás, aki a helyi Fidesz elnökeként is funkcionált.

2013-ban írta ki az állam a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. használta földekre a bérleti pályázatokat a Földet a gazdáknak programban. Ekkor Simonka György, a térség országgyűlési képviselőjének ismerősei, rokonai közül is pályázatokat nyertek a földrészletek bérletére. Ráadásul, a földek egy részét megvásárolhatóvá is tették, 2015-ben árveréseket is tartottak országszerte, így a mezőhegyesi földeket is kiírták licitre. Ekkor megmozdult mindenki, aki élt és mozgott, és aki úgy látta, küszöbön áll a birtok szétesése. A hvg.hu is írt erről itt, itt és itt. Az ellenzéki pártok éppen két évvel ezelőtt aztán egy tüntetést is szerveztek, amelyen nem voltak ugyan túl sokan, de a kormány kisvártatva bejelentette, hogy mind a földpályázatok, mind az árverések eredményeit megsemmisíti. A földbérletre pályázók kártalanításáról is döntött, hektáronként 150 ezer forint bánatpénzt kaptak. Ebből futotta a postásnak Alfa Rómeóra, igaz, csak használtra.

A Ménesbirtok bejárata egy fagykárra emlékező emlékművel
©

Ma már legyintenek erre a mezőhegyesiek: „Itt mindenki négykézláb csúszna ma, ha engedték volna feldarabolni a földeket” – hallani innen is, onnan is. Inkább azt várják, hogy mi vár rájuk a visszaállamosítás után, hiszen a gazdaság 2004-es privatizációjáig az állammal éltek szimbiózisban. Mivel a városban a betakarítás után hegyekben áll a cukorrépa, még a cukorgyár elindulásában is bíznak.

A „kéremszépen könyv” valószínűleg nem jön vissza

„Hiszem, ha látom” – ezt egy nyugdíjas mezőhegyesi férfi mondta hunyorogva a cukorgyár esetleges újraindítására reagálva. „Itt sosem volt maszekolás, mindig az államtól, a gazdaságtól függött mindenki” – hozta értésemre magyarázatképpen a férfi. „Mi bent laktunk a cukorgyárban, az apám 47 évig volt cukorfőző, én is 27 évet lehúztam még ott – az éppen a háza előtt fáit metsző hajdani cukorgyári munkásnak aztán megoldódik a nyelve. – Volt egy 'kéremszépen könyv', ebbe kellett beleírni, hogy mire van szüksége a dolgozónak, aztán megoldottuk” – sorolja a férfi tovább, hogy mi mindent kaptak az államtól. Nem csak a cukorgyári dolgozók, hanem az állami gazdaságnál levők is kaptak havonta jegyet, cukrot, kedvezményes lakáshitelt, fejadagot. „Mezőhegyesen mindig egy kicsit jobban éltünk, mint másutt” – ezt már egy asszony teszi hozzá nosztalgiázva.

A bezárt cukorgyár
©

Ez már a múlt, 1997-ben bezárt a cukorgyár, aztán 2004-ben magánkézbe került az állami gazdaság. A Ménesbirtok Zrt. tulajdonos-vezérigazgatójának, Kun Mihálynak is igyekeznie kellett, a 400 dolgozónak volt cafetéria, meg egy kis pluszmunka idényben. A 2010-es katasztrofális jégverés alapjaiban rengette meg a céget, a 8000 hektáron gazdálkodó vállalkozásnak szinte mindene odalett. Mire éppen összeszedte volna magát, jött a hír, hogy az állam szétosztja a földeket. Jött az újabb rémület, mi lesz a várossal, amely 230 évvel ezelőtt már eredetileg is egy katonai bázist kiszolgáló gazdaság körül jött létre. Most ez a felhő is elvonult, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt megvette az állam a Ménesbirtok Zrt.-t.

Ennél kacifántosabb nem is esett meg az agrárcégek történetében, még a 2002-es „piszkos tizenkettő” privatizációját is egyszerűbben levezényelték. De a mezőhegyesieket már nem érdekli, hogyan kényszerítették térdre a magáncéget, a lényeg, hogy megmenekültek. Kovács István, aki már 2010-ben is a gyár újranyitásáért gyűjtött aláírásokat, nem adja fel. Akkor azt az ígéretet kapta, hogy az uniós cukorkvóták – amelyeket a túltermelési válságot orvosolandó rendelt el Brüsszel – kivezetése után térjenek vissza az ügyre. Hát, most itt az idő, a kvótákat megszüntették.

Cukorgyár nem lesz, de minden más igen

„Éppen egy fél órája egyeztettünk a tejfelvásárlóval” – utal arra Farkas Sándor, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos arra, hogy végül a jó minőségű tejet előállító tehénállomány átvételéről is sikerült megállapodniuk a tangazdaság jogelődjének tulajdonosával, Kun Mihállyal. 

Abban az irodában ülünk le beszélgetni, amelyben utoljára még éppen az ex-vezérigazgatóval az akkor lehetségesnek tűnő jövőről, a cég állam ellen indított peréről beszélgettünk. A magáncég azért perelt, mert élő haszonbérleti szerződések ellenére írták ki a pályázatokat. Ez a per okafogyottá vált. A hoppon maradt pályázók is perelhettek volna éppen akár az elmaradt haszon miatt is, de a bánatpénzzel betömték a szájukat.

©

A céget végül tavaly novemberben vásárolta meg az állam 2,1 milliárd forintért, de ez még csak a belépő volt a 10 000 hektáros mintagazdaság felépítéséhez, amelynek talpra állításához további tőkebevonásra van szükség.

Információink szerint a cég megvásárlásán túl még nagyjából 8 milliárd forintot fognak elkölteni Mezőhegyesen a közeljövőben, és bár itt még nem lesz vége a dolognak, cukorgyár nem lesz.

„A cukorgyártást ugyan stratégiai ágazatnak gondolom, hiszen a hazai kisfogyasztók egyharmadát tudjuk csak itthon előállított cukorral ellátni” – ezt megerősítette ugyan Farkas Sándor, de azt, hogy Mezőhegyesen lesz még egyszer cukorgyár, kétli, mert bár nosztalgiázni ő is szokott, de szerinte ha lesz is újra magyar cukorgyár, akkor az a logisztikai szempontokat figyelembe véve nem Mezőhegyesen lesz.

©

Azt is megtudtuk a kormánybiztostól, hogy a hibridkukorica-vetőmagra koncentráló helyi üzemet a francia tulajdonostól nem tudták visszavásárolni, de abban megegyeztek, hogy a tangazdaság területéről egyre növekedő mennyiségben ellátják majd a francia Limagrain Zrt.-t. A vetőmagüzem 2014-es eladása okozott némi fejtörést a visszaállamosítás után, ugyanis az üzem területén levő szárítót, tárolót sem tudták volna használni a betakarítás után, ha nem köt az állami tangazdaság bérleti szerződést ezekre a francia tulajdonossal. Most a Ménesbirtok azt tervezi, hogy új szárítót, tárolót és takarmánykeverőt is épít, ezekre rövidesen már a közbeszerzéseket is kiírja, s ha minden igaz, ezek jövő ősztől már működni is fognak..

Újjáéledő monarchia-hangulat

©

„Egyetlen mezőhegyesi sem veszítette el a munkáját az államosítással, a kötelező béremeléseken túl tízszázalékos fizetésemelést is kaptak a tangazdaság alkalmazottai” – számolt be Papp István, a zrt. vezérigazgatója.

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság a Földművelési Minisztériumtól a helyben folyó szakképzést is átvette szeptembertől, ennek oktatási tervét teljesen a tangazdaságnak rendelik alá, az itt tanulók számára kötelező gyakorlati hely lesz a Ménesbirtok. A felsőoktatási intézményekkel nemrégiben állapodtak meg, a diplomás agrárszakemberekre is számítanak majd.

Egy új agrárközpont létrehozásának a szándékát támasztja az is alá, hogy a hajdan nőtlen gazdatisztek elszállásolására épült városházára – tréfás helyi nevén: Kan-tár – a most két fővel működő okmányiroda helyett számos agrárügyi funkciót telepítenének, ezért az állam meg is vásárolja az önkormányzattól a műemléki épületet.

Rossz nyelvek szerint a kisváros monarchiabeli miliőjét megismerve lett kedves a kormány számára a település, amely hosszú évek óta várja, hogy felkerüljön az UNESCO  világörökségi listájára. „Az egész megyében összesen nincs annyi műemlék, mint Mezőhegyesen” – mondják sokan az egyébként valóban méltatlanul eldugott településről. A rothadó vasútállomás mását már évekkel ezelőtt több százmillió forintért megépítették a szentendrei Skanzenben. Hátha most az eredetire is futja majd.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szlavkovics Rita Vállalkozás

Sok milliárdba lesz nekünk a kormány mezőhegyesi tilitolija

A kormány azzal kezdte kitúrni az állami földeken gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, hogy földjeit másnak adta bérbe, aztán inkább a földeladások mellett döntött, végül kitalálta, hogy saját céget alapít a területen. Így viszont a hoppon maradt bérlőket és vevőket kártalanítani kell, és ez a cégalapítással együtt sok-sok milliárdjába kerülhet az adófizetőknek. A földtulajdonosok még a letétbe helyezett (tíz)millióikat sem kapták vissza, és felmerül, hogy az új állami társaság a törvényben előírtnál több földhöz jut.

A jóhiszemű és a simlis cégvezetőkön is segít az Alkotmánybíróság döntése

A jóhiszemű és a simlis cégvezetőkön is segít az Alkotmánybíróság döntése

Kerítést húznának és biztonsági őröket állítanának a Hős utcai gettóba

Kerítést húznának és biztonsági őröket állítanának a Hős utcai gettóba

Csak egy rémisztő fémtorzó maradt a Suzukiból Esztergomnál - fotók

Csak egy rémisztő fémtorzó maradt a Suzukiból Esztergomnál - fotók

Otthagyja az Operettszínházat Veréb Tamás

Otthagyja az Operettszínházat Veréb Tamás

Donald Trump rémálma zajlik épp a mexikói határnál

Donald Trump rémálma zajlik épp a mexikói határnál

A vállalkozások most szinte fürödhetnek a hitelajánlatokban

A vállalkozások most szinte fürödhetnek a hitelajánlatokban