Harcot hirdetett "a kétsebességes Nutella" ellen az EU. Néhány hete valószínűleg senki nem gondolta volna, hogy az unió állam- és kormányfői ezt is felveszik csúcstalálkozójuk napirendi pontjai közé. A Magyarországon felcsiholt és a környező országokban utána járványként terjedő élelmiszerbotrány hatására azonban végül erről is tárgyaltak, sőt még a zárónyilatkozatba is bekerült egy mondat a mogyorókrémmel szimbolizált vitáról.

Ez a mondat semmi mást nem vetít előre, mint hogy majd foglalkoznak a belső piacon kapható élelmiszerek kettős minőségével – a tárgyalást kezdeményező egyik kormány, a lengyeleké pedig szokatlan módon alá sem írta a nyilatkozatot. Ám még így is könnyen csapdába csalhatja magát az EU.

Ha továbbra is azt mondja, nem tartozik a hatáskörébe a kérdés, vagy nem lép semmit, akkor azért fogják bírálni a tagországok. (És jönnek az olyan kreatív javaslatok, mint hogy a címkére írják rá, más országban mit tartalmaz ugyanaz a termék.) Ha viszont erre is kiterjesztik a szabályozást, könnyen létrejöhet egy olyan szabályrendszer, amely az uborka és a banán görbületéről szóló, hírhedt – egyébként nem kötelező és különben is rég eltörölt – osztályozásra fog sokakat emlékeztetni.

A határozatlanság nem csak a csúcs ilyen utolsó pillanatban beesett témájánál látható: Donald Tusk újraválasztását leszámítva a többi napirendi pontban is nagyjából odáig jutottak az állam- és kormányfők, hogy folytatják az együttműködést.

Az mindenesetre jó hír, hogy gyorsan kibékült a magyar és a lengyel kormány is a csütörtöki nézetkülönbség után. Akkor kisebb meglepetésre Orbán Viktor is Donald Tusk újraválasztását támogatta – ez pénteki indoklása szerint „Európa működőképességéről szólt”. Lengyel kollégája, Beata Szydlo pedig egyedül maradt azzal az ötlettel, hogy egy alig ismert európai parlamenti képviselőre bízzák az EU legnehezebb feladatát.

Pénteken azonban hírek szerint már együtt tiltakoztak az ellen, hogy két hét múlva, az EU elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római szerződés 60. évfordulójára tartandó ünnepségen egy olyan nyilatkozatot fogadjanak el, amelyben a demokráciára és a jogállamra is utalnak majd. Ez nem meglepő: Magyarország már korábban jelezte, hogy a lengyel kormány ellen indítványozott, a jogállamiságról szóló vizsgálat ügyében Varsó mellett áll ki.

Abcúg, labanc?

A jelek szerint a magyar kormány most az osztrákok ellen indít harcot – nem csak azért, mert a határ túloldalán kapható Nutella ízletesebb.

Csütörtökön Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter tiltakozott amiatt, hogy a bécsi parlament csökkentené az ott dolgozó magyarok családi pótlékát. Egy nappal később Brüsszelben Orbán Viktor pedig már arról beszélt: Magyarország létrehoz egy nyomkövető bizottságot annak figyelésére, romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások miatt. A magyar miniszterelnök az MTI tudósítása szerint azt mondta Christian Kern osztrák kancellárnak, hogy ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, "ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni" a másik oldalon is.

Hogy ez pontosan mit jelent, nem világos, ráadásul a kép sem ennyire fekete-fehér. Először is a családi pótlék csökkentése nem mindenkire, csak azokra vonatkozna, akiknek a családja Magyarországon él. Ráadásul nem csak az osztrákok, de például a németek is szeretnék ezt – az Európai Bizottság viszont nem járul hozzá. (Ettől az osztrákok persze életbe léptethetik, ám az épp olyan eljárást vonna maga után az állampolgárság szerinti megkülönböztetés szerint, amilyet a magyar kormány ellen már több esetben indított és nyert meg a bizottság.)

Ennyi vitával természetesen nem érte be Orbán Viktor ezúttal sem – pláne, hogy állítása szerint az új magyar idegenrendészeti jogszabály ellen nem emeltek kifogást kollégái. Az EU jövőjével kapcsolatos javaslatokról azt gondolja: a tagországoktól nem lehet elvonni jogosultságokat. Bírálta a kétsebességes Európa tervét is, bár az, amit ő szeretne, tulajdonképpen ide vezethet: „Hagyjuk egymást, hogy mindenki a saját érdekének megfelelően bizonyos keretek között előrébb mozdulhasson, mint a többiek” – fogalmazott a csúcs utáni sajtótájékoztatóján.

A magyar miniszterelnök azért azt is közölte: Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye, és ennek a pozíciónak a megőrzése a cél.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.