Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lassan úgy tűnhet, a forint árfolyama soha többet nem mozdul ki abból a sávból, ahová az MNB beerőszakolta. De ki nyert és ki veszített a jegybankelnökké előlépett nemzetgazdasági miniszter pénzügyi stratégiájával?

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában

A forint-euró árfolyam elmúlt néhány éve pont annyira izgalmas, mint a Duna Tv éjszakai akváriuma volt. Ahogy a halak nyugodtan úszkáltak, a magyar deviza is egy szélcsendes állóvízben mozog, olyannyira, hogy ezzel az erővel akár be is vezethetnénk az eurót. A forint utolsó nagy erősödését 2015 tavaszán produkálta az euróhoz képest. Ám azt akkor a görög válságnak lehetett betudni, és hogy amiatt hirtelen gyengült a közös európai deviza. Ugyanígy az utolsó bezuhanás is egyszeri sokk volt – a svájci frank euróhoz kötött árfolyamának az elengedése 2015 januárjában.

A forint euróhoz viszonyított ára azonban általában olyan szilárdan áll 2014 óta valahol 310 forint környékén, hogy vízmértékkel sem lehetne szebb vonalat rajzolni neki.

A mércét pedig nem annyira a piacok, inkább a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank tartja a kezében: a jegybankelnök 2013. márciusi hivatalba lépése után már látszott, hogy még az akkori (nagyjából) meghatározó, 300 forint körüli szintről is gyengébb szintre lövik be az árfolyamot. A gyengítésről – pontosabban arról, hogy az árfolyam minden pozitív folyamat ellenére azért nem képes erősödni, mert az MNB-nek ez nem áll érdekében – két éve még a Bloomberg is írt egy elemzést. A helyzet pedig azóta sem változott.

A válság éveiben tapasztalt durva kilengések után a stabilitás mindenképpen pozitív, a belőtt árfolyamnak azonban már kevesebben örültek – kezdve mindjárt a devizahitelesekkel, akik még egy jóval erősebb forint idején szálltak be az utólag nem csak kockázatos, de igencsak veszélyes ügyletbe.

De miért jó az MNB-nek, ha gyenge a forint?

A leggyakrabban hallott érv az, hogy ezzel jót tesz a hazai exportőröknek. Az igazi nyerteseknek mégsem a termelő vállalatok, hanem a statisztikai adatokkal kiálló politikusok érezhették magukat az elmúlt időszakban.

 

©

Az exportot ugyanis főleg olyan nagy külföldi cégek hajtják, amelyek eleve euróban üzletelnek – például a német autógyártók –, vagyis a kivitel növekedése az ő termelésük növekedéséből fakad és nem a forint gyengüléséből. A magyar tulajdonú cégek esetében az a helyzet, hogy a forint gyengesége miatt drágábban szerzik be külföldről az alapanyagokat, ráadásul le is vesz a nagy nyereségből.

Mellesleg – mint azt a Portfolio egy szintén 2016-os elemzésében megjegyezte –, amelyik kis- és középvállalat ezen az árfolyamon sem tud helytállni az exporttermékével a nemzetközi piacon, annak nem a túl erős hazai deviza a problémája.

Ha a belföldi piacot nézzük, a gyengítés veszélyes játék volt, hiszen nem csak az exportőrök, de az egyszerű fogyasztók számára is jelentősen megdrágíthatja az importot, ezzel pedig növelheti az inflációt. A jegybanknak szerencsére kapóra jött, hogy épp abban az időszakban előbb a fogyasztás esett vissza a válság miatt, aztán a kormány döntött a rezsicsökkentésről, lenyomva az energiaárakat, majd amikor már ennek a hatása is megszűnt volna, bezuhant a (dollárban forgalmazott) olaj ára.

És ott van az az érv a forintgyengítés mellett, amelyről talán a legtöbbet hallhattunk az elmúlt években – igaz, nem a forint árfolyamával összefüggésben.

A Magyar Nemzeti Bank nyereséget szeretne magának.

Ha pedig akar, akkor meg is teszi: Matolcsy elnöksége óta a jegybank rendre profittal zárta az évet – ennek pedig a legfőbb forrása a devizaárfolyamból származó nyereség volt. Nagyot kaszálni az olcsón vásárolt és megdráguló devizakészlet forintra váltásából természetesen a gyengülés időszakában, 2013-2014 folyamán tudott a jegybank: 2013-ban 200 milliárdot, 2014-ben pedig 511 milliárd forintot. Ezekben az években a profit összességében 26,3 milliárd, illetve 27,4 milliárd volt, 2015-ben viszont már csaknem százmilliárd.

 

©

És miközben a jegybank kiszórta a 2008 után felturbózott devizakészletet, csökkentve ezzel az árfolyamfüggőséget is, elindított egy masszív kamatcsökkentést, és más eszközökkel is mindent megtett azért, hogy a forint nehogy kívánatos legyen a befektetők számára – vagyis nehogy a piac kezdje el erősíteni.

A piaci környezet szerepét természetesen nem lehet lebecsülni: több dolog is a jegybank kezére játszott, például az USA után az euróövezetben is elindított (a gazdaság élénkítését célzó) kamatcsökkentés és persze a válságból való fokozatos kilábalás. Gazdaságélénkítési programja – a Növekedési hitelprogram néven – a jegybanknak is volt, az ennek keretében vállalkozásoknak kihelyezett ingyenpénz is növelte az MNB mérlegét.

Mindenki örül?

A gyenge forint legnagyobb vesztesei a devizahitelesek lettek, akiknek a hitelük forintosítása 2014-2015 fordulóján már a „fix” alacsony árfolyamon történt. (Az már igazán mellékszál, hogy a forintosításhoz szükséges, 8-9 milliárd eurónyi devizát is az MNB-től kellett beszerezniük a bankoknak.)

 

©

Egészen pontosan a 2014. november 7-i, 309 forintos euró- és 256,5 forintos frankárfolyamon történt az elszámolás – miközben a hitelek jó részét a válság előtt, 150-160 forint körüli kurzusnál vették fel a magyarországi devizahitelesek, akiket az sem vigasztalt, hogy a forintnál jóval alacsonyabb kamatokat kellett fizetni a felvett kölcsön után. És az sem, hogy a terheik a végül 2015 elején lezavart forintosítást követően 25-30 százalékkal csökkentek a megelőző évekhez képest.

És mit kezdett a jegybank azzal a sok pénzzel?

2016-ban fizetett 50 milliárd forint osztalékot a költségvetésbe – erre azt megelőzően 2002-ben volt példa. Érdemes azonban felidézni, ezt mikor jelentette be a jegybank. Szűk három héttel azt követően, hogy kiderült, mibe is fektetett az intézmény 260 milliárd forintot ebből a profitból: egy hat alapítványból álló rendszerbe tolta ki. Azt maga a jegybankelnök is elismerte akkor, hogy ennek a forrása az MNB nyeresége volt, a Portfolio pedig ki is fejtette, hogy az árfolyamnyereség által felfújt mérleg tette lehetővé a költekezést. Vagyis ez a pénz úgy, ahogy van, mehetett volna akár az államkasszába, csökkentve ezzel annak terheit, ám ehelyett sokkal kacifántosabb módon fektette be az MNB.

A Pallas Athéné alapítványok szintén Matolcsy György elnökségéhez köthetők: az első kettő alapításáról 2013. július 29-én döntött a jegybank, nemsokára már hat lett belőlük. Hivatalosan a jegybank oktatási tevékenységének támogatása volt a cél – ám amikor attól tartottunk, hogy a Matolcsy-féle közgazdasági elméletek terjesztésére megy el a pénz, nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A jegybanktörvény szerint oktatási célra az MNB a bírságokból befolyt pénzt fordíthatná. Ebből a – 2013-ban az MNB-hez sorolt PSZÁF-on keresztül – az első, nem teljes évben 584 millió forint, aztán 1,9 milliárd keletkezett, ehhez képest az alapítványokba 260 milliárd forintot nyomtak.

 

©

Az alapítványok forrásaik nagy részét (200 milliárd forintot) pedig államkötvénybe fektették. Ez törvényellenes, kimeríti ugyanis a tiltott monetáris finanszírozást. Ez azt jelenti, hogy a jegybank az általa képzett pénzzel nem segítheti ki az államot.

A jegybank azzal érvelt sokáig, hogy itt nem erről van szó, aztán – többnyire az elmúlt egy évben – a felügyelő Európai Központi Bank nyomására az állampapírok nagy részétől megszabadult. És felduzzasztotta amúgy is meglévő ingatlanportfólióját, amiért szintén rengeteg bírálat érte.

De mindenekelőtt megpróbálta eltitkolni, mibe is tette a pénzt. Matolcsy még egy törvényt is végigvert – 24 óra alatt – az Országgyűlésen, amely arról szólt, hogy az alapítványokba helyezett pénz „elveszíti közvagyon jellegét”, ráadásul visszamenőlegesen, ezért az azzal kapcsolatos adatokat nem kell kiadnia a jegybanknak.

Kósa Lajosnál szebben ennek a logikáját nem tudnánk elmagyarázni, ezért idézzük fel:

Sajnos az Alkotmánybíróságot nem sikerült meggyőznie parádés indoklásával a Fidesz akkori frakcióvezetőjének, a pénz azonban azóta is ott van az alapítványoknál. Mindez azért különösen érdekes, mivel 2014-ben a jegybank az Index kérdésére még azt közölte: az alapítványok vagyona nem veszik el, és közösségi vagyon marad.

Csak egy nagyon szűk közösség élvezi a hasznát, akárcsak a 310 forintos euróét.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Gyükeri Mercédesz Gazdaság

Matolcsy sokat ígért a magánnyugdíjpénztári lenyúláskor, ez lett belőle

Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.

Iránban az utolsó csavarig lemásoltak egy Lamborghini sportautót – videó

Iránban az utolsó csavarig lemásoltak egy Lamborghini sportautót – videó

Jóleső falat csúszott le a Waberers torkán

Jóleső falat csúszott le a Waberers torkán

Ma egész Kanada be van szívva

Ma egész Kanada be van szívva

Folytatódott a jobbikos Sneider Tamás fiai ellen indult büntetőeljárás

Folytatódott a jobbikos Sneider Tamás fiai ellen indult büntetőeljárás

Kis híján 5 milliárd forinttal támogatta az üldözött keresztényeket a kormány

Kis híján 5 milliárd forinttal támogatta az üldözött keresztényeket a kormány

Kevés, de biztos: a magyarok többsége továbbra is az állami nyugdíjban bízik

Kevés, de biztos: a magyarok többsége továbbra is az állami nyugdíjban bízik