Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A függetlenségével hivalkodó magyar kormány még a közhangulattal is dacolt, amikor – szovjet „javaslatra” – visszautasította a gazdaságserkentő injekciót.
A dollármilliárdok épp hetven esztendeje kezdtek ömleni az európai kontinens nyugati felébe. De a Marshall-segély hírére már 1947 kora nyarán diplomáciai nagyüzem kezdődött. Június közepén már az is kiderült, hogy Magyarországot nemcsak leendő kedvezményezettként hívták meg a párizsi előkészítő értekezletre, de arra is felkérték, hogy vegyen részt az újjáépítési terv kidolgozásában.
Dinnyés Lajos, az új miniszterelnök már legitimáló főszerepet lapott azon a minisztertanácsi ülésen, amelynek első napirendi pontja „A Marshall-terv ügyében Párizsba összehívott konferencián való részvétel elhárítása” című előterjesztés volt. Feladatát Dinnyés tökéletesen hajtotta végre. Okvetetlenkedő párttársát, a földmívelésügyi tárcát irányító Bárányos Károlyt rendre leintette.
A „közvélemény hangját” tolmácsoló naiv-tájékozatlan Bárányos csupán utóvédharcot folytatott, addigra ugyanis már minden eldőlt Moszkvában. Igaz, a szovjet diplomácia a Marshall-terv meghirdetését követő néhány napban tanácstalan volt, majd Sztálin eldöntötte: a Szovjetunió elutasítja az újjáépítési programban való részvételt. Az egyes országok annyiban kaptak szabad kezet, hogy a visszautasítást saját kútfőből, a „belátásuk szerint” fogalmazhatták meg.
A romokból és a példátlan inflációból feltápászkodó országban tömegek bizakodtak a Marshall-segélyben. A minisztertanácsi ülésen azonban már csupán a távolmaradás megindoklásáról vitáztak.
A sorsdöntő kormányülésen olyan „kompromisszum” született, hogy a Marshall-tervről szóló közlemény szövegébe bekerült az a további tárgyalástól nem teljesen elzárkózó mondat, hogy „a magyar kormány egyáltalán nem akar kikapcsolódni az európai újjáépítés nagy munkájából, s mi sem áll tőle távolabb, mint a kölcsönös segítség elvének elvetése”. A mindössze tízsoros hivatalos nyilatkozatot a Magyar Távirati Iroda még aznap délután közreadta, ám az idézett „kiskapus” zárómondat már hiányzott a szövegből.
Részletek az e heti HVG-ben.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A hatalom melegellenes politikája minden eddiginél több ellenzékit vitt ki az utcára – fogalmazott a Die Zeit tudósítójának egy Budapest Pride-résztvevő.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.