Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Most a roma önkormányzat budai luxusingatlanát veszi meg az állam. A szervezet így végképp megszabadul a Farkas idejében szabálytalanul elköltött 1,6 milliárd forint terhétől. Ez így még 1,6 milliárdba kerül(t) az adófizetőknek.
Akár pár napon belül létrejöhet az az ügylet, amelynek segítségével az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) letudhatja a Híd a munka világába programban felhalmozott adósságát – értesült a HVG. Az elvben a romák munkához juttatását, felzárkózását segítő program során 1,6 milliárd forintot költöttek el szabálytalanul. Ezt magának az illetékes tárcának (Emmi) a vizsgálata is alátámasztotta (felelőst persze nem talált), ezért a pénzt két éve visszakövetelte. Ezzel sem okozott azonban nagy fejfájást a tárca a miniszterelnök romaügyi biztosa, a fideszes Farkas Flórián által vezetett szervezetnek. Az Orbán-kormány nem sokkal később 1,3 milliárdos speciális támogatás odaítélésével sietett az ORÖ és így Farkas segítségére, így az állammal szemben fennálló adósságot – 300 millió forint híján – a múlt évre már ki is egyenlítették.
A fennmaradt tartozásról az Emmi korábban közölte, hogy azt a szervezet részletekben fizetheti majd vissza. Egy ideje már rebesgették azonban, hogy előbb-utóbb az adósság teljes rendezésének is megtalálja a módját a kormány. Most úgy tűnik, a legvalószínűbb forgatókönyv jöhet be, vagyis az, hogy az állam éppen annyiért veszi meg a program volt budai székhelyéül szolgáló Gellérthegy utca 21. szám alatti ingatlant az ORÖ-től, amennyi még nyomasztja – már ha nyomasztja egyáltalán – Farkast, illetve a szervezet élén álló utódait.
A közel 500 négyzetméteres budai ingatlant – három másik, vidéki irodával együtt – korábban azzal a címszóval vásárolta meg az ORÖ, hogy azok majd közvetítőirodaként funkcionáljanak a Híd a munka világába program keretén belül munkára jelentkező romáknak. Az akadékoskodókban persze már akkor felmerült, hogy ennek a célnak jobban megfelelne valami olcsóbb, s legfőképp olyan épület, amely a „terepen” van. E félelmek jogosságát utóbb az eredmények is visszaigazolták: a foglalkoztatási szövetkezet segítségével egyetlen roma sem jutott munkához. Amikor – Hadházy Ákos LMP-társelnök munkájának is köszönhetően – mindez kiderült, a programot egyszerűen kivették az EU-s támogatással megvalósuló tervek közül, az addig eltékozolt pénzt pedig a költségvetés adóforintjai terhére számolták el.
Körkörös védelem |
Politikai pályafutása során Farkas Flórián nem egy kétes ügybe keveredett: az általa vezetett Lungo Dromnál az Állami Számvevőszék a kilencvenes évek elején jogsértő kifizetéseket, értelmezhetetlen számlákat talált, ám ennek következményei nem lettek. 1998-ban hűtlen kezelés miatt elítélték ugyan – az akkor még az MSZP mellett kampányoló – Farkast, de a börtönt sikerült elkerülnie azzal, hogy Göncz Árpád államfő elnöki kegyelemben részesítette. Azt, hogy milyen indokkal, nem tudni, az ilyen elnöki döntések ugyanis nem nyilvánosak. Büntetőügyét pedig 30 évre titkosították. Tavaly októberben Jávor Benedek, az Együtt EP-képviselője kísérletet tett a részletek kiderítésére, és arra, hogy időközben felülvizsgálták-e a titkos minősítést, ám az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott adatigénylési kérelemére meglepő választ kapott: iktatószámmal ellátott beadványa „elkeveredett”, ezért nem tudtak foglalkozni vele. Jávor megismételte a kérdéseit, ám választ azóta sem kapott. |
A Híd a munka világába program budai, I. kerületi, központnak kinevezett irodájára összesen 270 millió forint ment el, majd annak felújítására további 26,7 millió forint, hogy aztán közel 50 millióért még új bútorokat is vásároljanak bele. Ám az utóbbiakról végül le sem vették a fóliát. A berendezett iroda a botrány kirobbanásakor már vagy két hónapja üresen tátongott, és tátong azóta is – mesélték lapunknak olyanok, akiknek módjuk volt bejutni az épületbe. Vajda László, a Lungo Drom zalai elnöke szerint már a budai iroda megvételekor látni lehetett, senki sem gondolhatta komolyan, hogy tömegesen keresik majd fel az irodát a munkát, továbbképzési lehetőséget kereső romák.
A botrány kirobbanása után úgy tűnt, Balog Zoltán miniszter is elszánt a dolgok rendbetételére. Ő viszont a Lungo Drom tavaly őszi kongresszusán már arról beszélt, hogy Farkas Flórián személyében az utóbbi 25 év egyetlen botránymentes roma vezetőjét tisztelheti az ország. Az ORÖ-ben – mondják forrásaink – akkor már az a hír járta, hogy Farkas és a vele jó kapcsolatot ápoló, református lelkész miniszter egyezkedése nyomán a székház a miniszterhez közel álló egyik református szervezethez kerül. Forrásaink állították, hogy ők még valamifajta írásos háttér-megállapodást is láttak arról, hogy az állam megvásárolja a programhoz kapcsolódó ingatlanokat, ám az értéktelenebb vidéki irodák megszerzését – amelyek esetében korábban szintén felmerült, hogy valós értéküknél drágábban vették meg – az Emmi-ben sem találták jó ötletnek.
Ami a gellérthegyi ingatlan lehetséges új tulajdonosát illeti, a HVG úgy értesült, hogy a megvásárlása után az állam csak átmeneti tulajdonosa lesz. Az épületet ugyanis rögvest továbbajándékozza, végül is nem valamelyik református szervezetnek, hanem a Katolikus Karitásznak. A tranzakciót akár már ezen a héten nyélbe üthetik a felek, de legkésőbb februárban, tehát még a választások előtt. Az ingatlan eladásáért az ORÖ-n belül az a hivatalvezetőként dolgozó Cserháti Tiborné a felelős, akit forrásaink az önkormányzatnál formális funkciót már nem viselő Farkas Flórián bizalmi embereként írtak le. (Az ügyben kerestük az ORÖ-t is, ahol Cserhátihoz irányítottak, ám az asszisztense által ígért írásos válasz lapzártánkig nem érkezett meg.)
A Katolikus Karitász munkáját Orbán Viktor legutóbb azzal ismerte el, hogy a szervezet karácsonyi adománygyűjtő akciójának támogatására buzdított. Pár napja pedig szintén egy másik egyházi intézmény, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat találkozóján mondta el a miniszterelnök, hogy az állam kiemelten fontosnak tartja a cigányságot támogató szervezet működését, ami a 140 millió forintos költségvetési támogatásban is kifejezésre jut. A szakkollégium honlapjának nyitóképén egyébként Farkas Flórián is feltűnik (a hallgatók közt feszít), és a dokumentumokból az is kiderül, hogy az egyik legfontosabb partnerük az Orbán mellett többször személyesen hitet tevő Kiss-Rigó László püspök által vezetett Szeged–Csanádi Egyházmegye. Ami persze nem azt jelzi, hogy a jövőben kizárólag az egyházi szervezetekre számít a kormány a romákkal való kapcsolattartásban. A hétvégén például Farkas Flórián a Lungo Drom zárt ajtók mögött megtartott kongresszusán nemcsak arról beszélt, hogy a cigányság elutasítja a Soros-tervet, hanem – ahogy korábban a Magyar Hírlapban – arról is, hogy egyedül a Fidesz az a párt, amely a cigányság érdekében dolgozik. S mindent meg fognak tenni azért, hogy a választások közeledtével a kormánypárt mellett mozgósítsák a roma közösségeket.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.