Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Részben az önkormányzatoktól elvont pénzből és várhatóan nem is teljes körben hajtja végre a kormány jövőre a Varga Mihály által beígért, 10 éve várt béremelést.
A köztisztviselők és a kormánytisztviselők tíz éve változatlan fizetésének emelését ígérte a jövő évi költségvetés bemutatásakor Varga Mihály pénzügyminiszter, aki nem sokkal korábban erről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanáccsal (OKÉT) is egyeztetett. A tanáccsal – 2015 óta először ült le a miniszter, ám, mint az ágazati szakszervezet tájékoztatásából kiderül, írásbeli előterjesztés helyett csak szóbeli tájékoztatás alapján folyt a konzultáció a tervezetről.
A béremelésről két konkrétumot említett a kormány. A hátrányos helyzetű önkormányzatok 2019-ben a jelentősebb adóbevételt elérő önkormányzatok befizetéseiből összeadódó 11 milliárd forintra pályázhatnak majd, ebből az alapból egészíthetik ki az intézményeikben dolgozók jövedelmét. Ez az összeg bruttó 40 ezer forintos változást hozhat.
Összehasonlításul: a költségvetési előterjesztés szerint a kormány jövőre 43 milliárd forintos bevételt vár az önkormányzatoktól, ez 4 milliárd forinttal több az idei előirányzatnál – ennek mindössze a negyede a szolidaritási alap.
A fórumon beszélt a kormányoldal a központi apparátusban dolgozó köztisztviselők várható bérrendezéséről is, amelyet Varga Mihály a költségvetés benyújtása alkalmából tartott sajtótájékoztatón is említett. Az emelés fedezeteként félretett összeg 25-30 százalékos béremelést tesz lehetővé – derült ki az egyeztetésen. A fórumon is elhangzott, hogy a pontos részleteket, így a jogállás szabályozását is ősszel tisztázzák le, az várható, hogy a központi apparátusban dolgozók jogállása az állami tisztviselőkéhez lesz hasonló. Az viszont már most biztos, hogy a meglévő bértáblák alapja változatlanul 38 650 forint lesz.
A két intézkedés közül az első 36 ezer, utóbbi 30 ezer tisztviselő fizetését érinti, 80-100 ezer dolgozó tehát ebből az intézkedésből is kimaradhat – hívta fel a figyelmet Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Emlékezetes, hogy az MKKSZ az elmúlt évben többször sztrájkot kezdeményezett amiatt, hogy a közszféra 200 ezer, életpályatörvény alá nem tartozó alkalmazottjának 2008 óta nem emelték az alapilletményét.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.