A Fidesz 2010-es választási győzelme után a Magyar Posta korábbi székházának eladása volt az egyik első olyan ügy, amelyben a rendőrség nyomozást indított hűtlen kezelés alapos gyanújával olyan vezetőkkel szemben, akik a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején regnáltak. Azt feltételezték, hogy a Magyar Posta vezetői 2007-ben 4 milliárd forintért áron alul adták el a Krisztina körúti Postapalotát a Wing Zrt.-nek, miközben helyette túl drágán béreltek ki egy irodaházat, ahelyett, hogy hitelből új székházat építettek volna.

Az ügyészség végül is hat embert vádolt meg hűtlen kezelés bűntettével, köztük a Magyar Posta akkori vezérigazgatóját, Szabó Pált, aki utóbb rövid ideig közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter is volt Gyurcsány Ferenc kormányában. A vád ugyan többször változtatott álláspontján, de végül is 3,9 milliárd forint vagyoni hátrányt mutatott ki az ingatlanügyleten, és ezt kérte számon az egykori vezetőkön.

Az ítélethirdetéskor Tóth Erzsébet bíró nem csak azt részletezte, hogy a vádhatóság tevékenységében milyen hiányosságok voltak, például csak következtetni lehetett arra, hogy a vagyonkezelési kötelezettség szándékos, nem csupán gondatlan megszegését feltételezték. Az ügy különlegességeként két egyéb szempontot is felsorolt a bíró.

Az egyik különlegességnek azt mondta, hogy az eleve postaszékháznak épült palota Budapest egyik emblematikus épülete, részben ezért is figyelt az ügyletre a közvélemény. A másik különlegességnek viszont a politikai jelleget említette.

A bíró felemlegetett egy 2016-os szakmai előadást, amelyben az MTA Jogtudományi intézetének tudományos tanácsadója, Tóth Mihály éppen a hasonló eseteket hánytorgatta fel, mint amelyek a büntetőjogászok szakmai megítélését is erodálják. Tóth Mihály hangsúlyozta, hogy hasonló eljárásokat 2010 előtt is kezdeményeztek, Keller László 2002-ben felállt államtitkárságának ez volt az egyik feladata.

Az MTA doktora szerint azonban az utóbbi időben mind a minőségi, mind a mennyiségi változás szembetűnő. A korábbi ciklusokban nem indítottak ilyen eljárásokat miniszterek és kormányfők ellen, ezeknek a büntetőeljárásoknak a szakmai megalapozottsága jelentősen csökkent, miközben a politikai hiteltelenítés tökéletes.

Tóth Mihály 2016-ban így fogalmazott:

A hűtlen kezelések másodvirágzása az állami beavatkozások erősödésével az utóbbi 6-8 évben vált markáns jellemzővé. Igen sokszor nem is leplezett politikai felhangokkal kísérve. Az ügyek közös jellemzője, hogy a bűnüldöző szervek egyfajta erősödő központi, állami érdekekre hivatkozva a gazdálkodási tevékenység részletekbe menő felülvizsgálata alapján próbálják kifogásolni az általában a korábbi ciklusokra eső vagyonkezelési magatartásukat.

A büntetőjogász előadásában azt is megjegyezte, hogy ezekben az esetekben a hamis váddal való visszavágás általában nem lehetséges, mert az csak valótlan tényállítás esetében állna meg, ám az ügyészek kerülik ezt, viszont a rágalmazás megállapítása nem zárható ki, feltéve, hogy a felmentett vádlottak élnek ezzel a lehetőséggel.

Az eddigi nyolcéves jogi eljárás 4,4 millió forintot emésztett fel, az ítélet szerint a bűnügyi költséget az államnak kell viselnie. A Postapalota azóta már a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonkezelő cégénél van, amely 7 milliárd forintért vásárolta meg, és 7,7 milliárd forintért újítja fel a jövőben Buda Palotaként működő irodaépületet.