Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Nagyjából 1,2 millió munkaképes korú felnőtt, a velük távozó kiskorú családtagokkal együtt pedig közel másfél millió magyar tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából. A legtöbben már nem is a jobb fizetésért, hanem az itthoni politikai helyzet miatt mennének.
A Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10. és 17. között készült reprezentatív felmérésben a Publicus Intézet 998 fő megkérdezésével vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményét és szándékait.
A kutatás szerint a válaszadóknak csaknem a háromnegyede érintett a kivándorlásban, azaz saját maga vagy közeli családtagja, ismerőse települt ki vagy vállal tartósan munkát külföldön. A megkérdezetteknek szám szerint átlagosan majdnem hét közeli családtagja, vagy ismerőse távozott Magyarországról az elmúlt pár évben, a környezetükből pedig átlagosan nyolcan vállalnak tartósan munkát külföldön.
Rajtuk kívül a megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – a teljes aktív korú lakosságra kivetítve ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal pedig nagyjából másfél millió embert jelent.
A kutatás szerint a fiatalok körében különösen magas - 41 százalékos - és a korábbi felmérésekhez képest egyre növekvő ez az arány: az országos arányokra kivetítve 580 ezer 30 év alatti fiatal tervezi, hogy elhagyja az országot a közeljövőben. Ez az arány tavaly még csak 37 százalék volt.
A külföldön munkát vállalni tervezők közül messze a legtöbben az alacsony fizetéseket említették motivációként, de sokan a jövőtlenséget, az előrelépés korlátosságát, és hazai politikai helyzetet nevezték meg távozásuk fő okaként. A növekvő kivándorlásért a megkérdezettek többsége szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor, másodsorban az alacsony hazai fizetések a felelősek.
A Publicius hasonló témájú tavalyi kutatásában még az alacsony fizetéseket nevezték meg a legtöbben távozásuk fő indokaként.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.