Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ellentétes az uniós joggal az, hogy Magyarországon a nemzeti mobilfizetési rendszert egy állami irányítás alatt álló vállalkozás üzemeltetheti – állapította meg ítéletében az Európai Bíróság. A testületet nem győzte meg a kormány érve, miszerint a rendszer általános gazdasági érdekű szolgáltatás, ezért a monopólium.
Magyarországon 2014. július 1-je óta az állami tulajdonban levő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. működteti a nemzeti mobilfizetési rendszert, amely rendszer használata kötelező a közterületi parkolási, a közúthasználati és a személyszállítási díj, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó díj mobilfizetésénél.
A 2016 decemberében benyújtott bírósági keresetet az Európai Bizottság indítványozta, amely kötelezettségszegési eljárásban állapította meg azt, hogy a monopólium sérti a letelepedés és a szolgáltatások szabad nyújtásáról szóló rendelkezéseket. A magyar kormány erre reagált azzal, hogy a mobilfizetési rendszer keretében nyújtott szolgáltatások általános gazdasági érdekű szolgáltatások, ezek esetében pedig az uniós irányelv alkalmazása korlátozott.
Ezt a Bíróság szerdai ítéletében cáfolja azzal, hogy csak az irányelv csak azokra a monopóliumokra nem vonatkozik, amelyek már fennálltak az irányelv hatályba lépésekor. Azt ugyanakkor hozzáteszi a luxemburgi testület, hogy a bizottság nem tudta bizonyítani azt az állítását, miszerint a magyar szolgáltatás nem ilyen általános gazdasági érdekű szolgáltatás.
A Bíróság azt is megállapítja, hogy a szóban forgó nemzeti rendszer nem tesz eleget az arányosság feltételének. Ugyanis Magyarország önmaga is elismerte, hogy léteznek a vitatott intézkedéseknél kevésbé kényszerítő és a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések. A Bíróság szerint például egy koncessziós rendszer lehetne egy ilyen kevésbé korlátozó intézkedés.
