Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Dúsgazdag arabokra számított a török építőipari óriás, amely Erdogan elnök jóvoltából futott fel. A Sarot 731 luxusvillát tervezett eladni. A Disneyland stílusában épült kis kastélyok 500-600 ezer dollárba kerültek. Csakhogy lement az olaj ára, és a dúsgazdag arabok az Öbölből közölték: nem tudnak fizetni, ezért aztán befuccsolt a 200 millió dolláros üzlet.
A több mint 350 felépült villa teljesen üresen áll. A Sarot ellen megindult a csődeljárás. Az alelnök mégiscsak bizakodó, „októberben befejezzük az építkezést” – közölte a párizsi Le Figaro tudósítójával. Mert, akit Erdogan elnök támogat, az nem veszhet el. Közben tavaly a török építőipar teljesítménye 5,3%-kal csökkent. Nem véletlenül, az Erdogan-korszakban rohamtempóban épülő lakások felében nem lakik senki sem.
A számok
Erdogan 2003-ban jutott hatalomra, azóta 16,5 millió lakás épült. Nyolcmillióban nem lakik senki sem. A török líra az értékének csaknem a felét elveszítette. Közben viszont Erdogan elnök kedvencei tovább gazdagodnak. Minderről a szigorúan ellenőrzött sajtóban nemigen lehet írni. Ha valaki mégiscsak megpróbálja, akkor könnyen úgy járhat, mint az az újságírónő, aki leleplezte a miniszterelnök offshore számláit.
Fontos köztisztviselő megsértése miatt 13 hónap és 15 nap börtönre ítélte a bíróság Törökországban a német közszolgálati Deutsche Welle tudósítóját, akinek ezen kívül még 8600 líra pénzbüntetést is be kell fizetnie az államkincstárba (ez mintegy 1370 eurót jelent). Pelin Unker szerint várható volt az ítélet, mert Törökországban manapság ez a sorsa egy újságírónak, ha megír valamilyen kínos pénzügyi visszaélést a hatalom valamelyik fontos emberéről.
Miért van Yildirim miniszterelnöknek és két fiának öt offshore cége Máltán?
Eziránt tudakozódott az újságírónő, amikor még az ellenzéki Cumhuriyet lap munkatársa volt. Nem magányos akció volt ez, hanem a híres Panama papers-botrány része. Sok európai lap összefogásával, hosszú kutatómunka után listát tettek közzé azokról a politikusokról, gazdasági vezetőkről és hírességekről, akik panamai ügyvédi irodák segítségével dollármilliókat mentettek offshore számlákra külföldön. Nagyon sokan – mint Binali Yildirim miniszterelnök is – közeli rokonaik nevére nyitottak offshore számlákat.
Málta miniszterelnöke például neje számlájára kérte a pénzek átutalását. A máltai újságírónőt, aki erről írogatott, felrobbantották. A főügyész, aki a kormányfő hű embere, természetesen nem látott semmiféle összefüggést. Az EU felháborodott: még Antonio Tajani az Európai parlament elnöke is Máltára utazott, hogy vizsgálatot követeljen. A vizsgálat lezárult, a kormányfő a helyén maradt Máltán.
Törökországban Yildirim miniszterelnök beperelte az újságírónőt, akire a bíróság példás ügybuzgalommal ki is mondta az ítéletet. Pelin Unker újságírónő ugyan fellebbez, de tudja, hogy reménytelen. A bíróságokat éppúgy Erdogan elnök irányítja, mint csaknem minden mást Törökországban.
Yildirim a szultán jobbkeze
Binali Yildirim tavaly júliusig Törökország miniszterelnöke volt és hűen szolgálta Erdogan elnököt, akit új szultánnak neveznek hazájában szinte korlátlan hatalma miatt. Miután egy népszavazás Erdogan hatalmát megerősítette, átalakították a rendszert. Immár nincs miniszterelnök, mert Erdogan egy személyben tölti be a két legfontosabb tisztséget. És mi lett a hűséges Yildirimmel? Jelenleg ő a parlament elnöke Ankarában. Azután pedig pályázik a metropolisz, Isztanbul polgármesteri posztjára. Így érthető, ha nem igazán örült annak, hogy az offshore számlái után érdeklődtek.
Megmenti-e Merkel kancellár a börtönbüntetésre ítélt újságírónőt?
A Deutsche Welle a német közszolgálat része, ennek a munkatársa volt a most elítélt újságírónő. Igaz, hogy nem emiatt ítélték el, hanem korábbi leleplező írásai miatt. De hát épp azért lett a Deutsche Welle tudósítója, mert lapja megszűnt. Aki tudott a szerkesztőségből, az Németországba menekült. Az újságírónő abban bízott, hogy a Deutsche Welle talán megvédi őt az exminiszterelnök bosszújától. Tévedett.
Korábban Merkel kancellár többször interveniált újságírók ügyében, akiket börtön fenyegetett Törökországban. A Deutsche Welle most is igen határozottan ítélte el a török bíróság döntését mondván a sajtószabadság elleni támadásról van szó. De hát hol van ma Törökországban sajtószabadság? Merkel kancellár reálpolitikus: bár többször összecsapott Erdogan elnökkel, de végül az EU nevében megkötötte vele azt a migránsegyezményt, amely ma is távol tartja Európától a menekülni vágyók döntő többségét. Erdogan elnök zsarolási potenciálját növeli, hogy Németországban sokmillió török él, akik közül sokan szimpatizálnak a szultán politikájával. Ettől függetlenül Merkel kancellár kísérletet tehet a börtönbüntetésre ítélt török újságírónő megmentésére, akinek egyetlen bűne volt: megírta hazája miniszterelnökéről, hogy annak offshore számlái vannak külföldön.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.