Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szolnoki ellenzék körberajzolt a város központjában, a milliárdos beruházásból létrehozott Agora mellett egy négyszöget. Ez a parkon, gyalogos zónán átnyúló terület, bár semmi sem mutatja, de nem a szolnoki önkormányzat tulajdona. Az MSZP, az LMP, a DK, a Momentum, a Jobbik és egy szolnoki egyesület részvételével megtartott csütörtöki demonstráción egy közel 25 éve lezajlott ingatlanbiznisz máig tartó hatásaira hívták fel a figyelmet. A 70 ezres megyeszékhely központjában lévő 719 négyzetméteres ingatlant az OTP Bank nézte ki magának, hogy bankfiókot építsen.
A 24.hu emlékeztet arra, hogy Szolnok polgármesteri posztját akkoriban Várhegyi Attila töltötte be. Várhegyi, aki később jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság, 1995 karácsonya előtt, december 20-án kötött adásvételi szerződést a területre, csakhogy a város nem a banknak, hanem egy mérnöki irodának adta el az ingatlant. A Profil Mérnöki Iroda Kft.-nek akkori áron 18,6 millió forintot kellett kifizetnie a város szívében fekvő ingatlanért. A cég a szerződésben magára vállalt egy sor hosszútávú kötelezettséget, de valójában még ugyanazon a napon 28 millió forintért továbbadta a telket az OTP-nek.
A Profil az 1990-es évek elején két másik kivitelező céggel együtt került vitába városközpont kialakítása körüli huzavonában a városvezetéssel. Várhegyiék azt tervezték, hogy a cégekre terhelik a terület közművesítését, de az ötletből súlyos kártérítési peres fenyegetés lett. A jutányos áron megszámított telekeladások alighanem segítettek abban, hogy elsimult a konfliktus.
Az OTP Bank számára azonban akkor kezdődött az igazi vesszőfutás, mert az önkormányzat hamarosan módosította a környékre vonatkozó építési előírásokat. Csökkent a telek beépíthetőségének mértéke, és így már nem érte meg bankfiókot létesíteni. Éveken át húzódtak a tárgyalások a bank és a város új vezetése között. Kiderült, hogy az önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja visszavásárolni, jóllehet a közvetlen szomszédságban milliárdos uniós támogatással végül tényleg elkezdődött a városközpont-beruházás.
A Szalay Ferenc fideszes polgármester vezette önkormányzat végül 2017 végén állapodott meg az OTP-vel. A bank elérte, hogy teljes mértékben sikertelen ingatlanvásárlásáért végül némi kárpótolást kapjon a várostól. A megoldás az lett, hogy hoszútávú bérleti szerződést kötöttek a területre. A 24.hu információi szerint az önkormányzat évi 650 ezer forint plusz áfa bérleti díjat fizet az OTP-nek. Emellett kifizettek a 2013-2017 közötti időszakra visszamenőlegesen további 3,6 millió forintot is, így most lényegében a város fizet azért a területért, amit 25 éve eladott az akkori polgármester.
