Azt is nehéz feladat elé állította ez a hét, aki eddig képes volt követni, mi történik Brexit-ügyben. Hétfőn a brit parlamentnek négy indítványról kellett döntenie, hogy feloldhassák a patthelyzetet, mindet elutasították. Ezután kedden Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója már arról beszélt, egyre valószínűbb, hogy megállapodás nélkül zuhannak ki a britek, Theresa May pedig a kormányülés után bejelentette, leül az ellenzék vezérével, Jeremy Corbynnal, hogy együtt találják ki, miként lehet mégis rendezett a kilépés. Szerdára összehívták az alsóház ülését, ahol 313:312 arányban végre megszavaztak valamit: a Brexit hosszabb halasztására kötelezték Mayt.

AFP

Csütörtökön (nyugalom, már a hét felénél vagyunk!) a Guardianhoz kiszivárogtatta valaki a kormányból, hogy a Brexit-megállapodást megerősítő népszavazásról is dönthetnek a képviselők. Hogy az egész még szürreálisabb legyen, a parlamenti ülést el kellett halasztani, mert beázott az épület, de szerencsére ami Brexit-téma volt, azon ekkorra már túljutottak. Pénteken pedig May azt kérte, június 30-ig adjon az EU haladékot, pár órával az után, hogy Donald Tusk azt mondta, akár egyéves halasztás is lehet. A Brexit-pártiak erre azzal álltak elő, mindent meg fognak vétózni, ha az EU-ban tartják az országot. Eközben már-már normális megszólalásnak tűnt, hogy Uri Geller bejelentette: meg fogja akadályozni a Brexitet, és a csőtörést is ő csinálta.

Miközben a helyzet napról napra változik, interjút készítettünk Iain Lindsay budapesti brit nagykövettel. Szerinte az utolsó fejlemények reményre adnak okot.

Eddig nagy bukásnak tűnik a kormány nagy terve, a keleti nyitás. Mióta meghirdették a programot, soha nem ment olyan kevés magyar áru sem keletre, sem egyáltalán az EU-n kívülre, mint 2018-ban. Ráadásul Magyarországon a kivitel az uniós tagállamok közül az egyik legnagyobb arányban marad az EU-n belül. Orbán Viktor 2012-ben azt a célt tűzte ki, hogy a magyar export harmada keletre menjen, ehhez képest most tartunk 5,09 százaléknál.

MTI / Koszticsák Szilárd

A magyar kormány újra felfedezte a Torgyán-módszert: néhány milliós üzleteket kell kötni távoli egzotikus országokkal, amelyekkel szinte semmilyen kapcsolatunk nincsen, így ez a pár szerződés is óriási exportnövekedést jelent százalékba átszámítva. Így például a Lesothóba irányuló kivitelünk 18 572 százalékkal nőtt, de a Seychelle-szigetekre tartó magyar export is 2090 százalékkal több, mint egy éve.

Három év után közös megegyezéssel távozik a TV2-csoporttól Dirk Gerkens, a csatorna vezérigazgatója és igazgatósági tagja.

MTI / Szigetváry Zsolt

A társaság operatív vezetését Vaszily Miklós, az igazgatóság elnöke veszi át, aki a csoport stratégiai irányítása mellett ideiglenesen a vezérigazgatói feladatkört is ellátja. Otthagyja a céget az ügyfélkapcsolati igazgató, Zájer Attila is, aki 11 évig dolgozott a tévénél.

Az a hír is felröppent: Mészáros Lőrinchez kerülhet a TV2 műsorgyártója. Az IKO Holding nem sokkal az után szerződött az RTL-től át a konkurenshez, hogy Gerkens átigazolt. Mészáros Lőrincnek 17 százaléknyi részesedése már eddig is volt a vállalatban.

A hét képe: míg a legtöbb építésziroda reklámfogásként tervez kapszulaházakat, a nonprofit vállalkozásként indult, azóta a piacra is betört Hello Wood üzletet csinál a mozgalomból.

Hello Wood

Tisztességtelen szerződési feltételek miatt büntetett meg a bíróság egy ingatlanközvetítő céget. A vállalkozás bánatpénzt, kötbért és késedelmi kamatot követelt egy lakás hirdetőjétől, pedig nem is ők adták el az ingatlant. A bíróság úgy döntött, csakis akkor jár pénz az ingatlanosnak, ha valóban ő adta el a lakást, az nem elég, hogy meghirdette.

Sok szerződésnél szemmel láthatóan az a cél, hogy ha bekerül a rendszerbe az eladó, akkor ne tudjon kiszállni – mondta az ítélet után Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Azt is összefoglalta, melyek a leggyakoribb problémák. Sokszor megtörténik például, hogy nem engedik semmissé tenni a szerződést, komolytalan vevőjelöltek berángatásával próbálja az ingatlanos megszerezni a jutalékot, vagy épp önhatalmúlag leárazza a lakást. De az sem egyedi, hogy az ingatlanos azzal keres vadidegen lakástulajdonosokat: talált vevőt, csak szerződjön velük.

Megszavazták a parlamentben a családvédelmi törvényt – a javaslat csak a fiatal házasok gyerekvállalási támogatásával és a nagycsaládosok autóvásárlásával foglalkozott, a hétpontos terv többi részéről egyelőre ígéretekkel kell beérnünk.

Összegyűjtöttük, mi mindent lehet már most biztosan tudni a változásokról, és mi az, amiről csak azt tudjuk, amit a kormánypárti politikusok ígérnek, gyakran egymásnak is ellentmondva. Annyi biztos, az MNB szerint a következő három évben több, mint 500 milliárd forintba kerülhetnek az intézkedések.

Elsősorban nem az építőipari vállalkozókat, hanem a malteroskanál megragadására is képes családokat mozgatja majd meg a falusi csok a szakértők szerint. Csakhogy nemrég változott a jogszabály, és sokkal bonyolultabb lett azoknak a helyzete, akik kalákában építkeznének.

Dudás Szabolcs

Építeni, tartószerkezeti falat emelni a mostani szabályozás szerint csak akkor tud a hozzátartozó vagy maga az építtető, ha szerződik, akár van szakképesítése, akár nincs. Ha van az építkezésen kalákázó, az építtetőnek igazolni kell, hogy hozzátartozója dolgozik nála, és ellenérték nélkül.

Válsággazdálkodásra kényszerülnek a Szegedi Tudományegyetem karai, gazdasági referenseket ültettek az egyetemi egységekhez. Ez azonban nem volt akadálya annak, hogy az oktatói bértábla csúcsát is meghaladó fizetéssel felvegyék a Habony Árpád köréhez tartozó Kobza Miklóst.

Az MTVA korábbi kommunikációs vezetője havi bruttó 700 ezer forintos megbízási díjat kap, eközben a bértábla legfelső során álló professzorok csúcsfizetése bruttó 587 664 forint. Ha az egyetemen egyébként megszabott, bruttó 2500 forintos külsős tarifával díjaznák Kobzát, akkor tizennégy órát kellene dolgoznia naponta.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!