„Robbanás előtt áll a kabinpiac, és nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában. Az építészirodák naponta rukkolnak elő újabb kabinokkal, de sokan csak reprezentációs céllal, mi viszont most rendelhető verzióval álltunk elő” – mondja Huszár András, a Hello Wood Stúdió vezetője.

A kabinláz, avagy tiny house movement Amerikából indult útjára, mikor a 2008-as válság után sokaknak nem maradt más választása, mint 30 négyzetméternél kisebb, könnyűszerkezetes házba költözni. Az elérhető és fenntartható megoldás gyorsan követőket toborzott magának, de Európába már némi csavarral érkezett meg a trend: itt a fejlesztők elsősorban glamping-projetekhez (glamour kempinghez, azaz luxussátrazáshoz) telepítették őket. Jó példa erre a svédországi Treehouse, ahova neves építészek álmodtak meg látványos karakterű kabinokat az erdő közepére, amelyekbe vagyonokért lehet szállást foglalni, így csoportok zarándokolnak oda, hogy – bár ott aludni nincs lehetőségük – legalább megcsodálhassák a kis házakat.

Egy faház is állhat 100-200 évig

Az általános vélekedés szerint a készházak olcsóbbak, viszont kevésbé tartósak a téglaépületeknél. „Magyarországon tönkreverték a készházak piacát, mert mindig a téglaházakhoz viszonyítva beszélnek róluk. De egy faház is állhat 100-200 évig, ha jó minőségű anyagokból építik, és a téglaház is összedőlhet 50 év alatt. A célunk az, hogy végre önmaguk lehessenek ezek a készházak, és a könnyűszerkezetre jellemző építészeti megoldások domináljanak, például ne vakolják le őket, hanem legyen rajtuk egy átszellőztetett faburkolat.”

Andrásék szerint – bár egy jó minőségű készház már közelíti a téglaházak árát – abba senki nem gondol bele, mennyivel nagyobb pénzkidobás és környezetszennyezés az utóbbi elbontása. Az igazi hívószó azonban az építkezés kiszámíthatósága: a költségek nem emelkednek, a szerződött műszaki tartalom kerül az épületbe, mely mérettől függően hetek-hónapok alatt elkészülhet.

Huszár András

Reviczky Zsolt

A piac bizalmatlanságának enyhülését mutatja, hogy számos – akár CLT-elemekből, akár tömörfából dolgozó – készházgyártónál már két évre előre le van kötve a kapacitás. Azon viszont még dolgozni kell, hogy az elszürkült fát is elfogadják a magyar háztulajdonosok. „Nyugaton szépnek tartják az UV-szívott faanyagot, és ha jó minőségű, a felülete szinte kőszerű. Dolgozunk az égetett fa meghonosításán is; bár a magyar paraszti építészetben is éltek ezzel a megoldással, mert konzervál, a kártevőket távol tartja a fától, felületként a japán építészetben használták először. Se festést, se pácolást nem igényel, környezetbarát megoldás.”

Tavaly Cabin Fever (Kis-Ház-Láz) tematikára fűztek fel egy nemzetközi workshopot, az ott megépített prototípust a Berger Házakkal együttműködve fejlesztették tovább, így készült el mostanra a Wauhaus, mely az első rendelhető dizájn-kabinház Magyarországon. A kabinnak egy 21 és egy 27 négyzetméteres változatát is piacra dobják, az induló ár bruttó 13,7 millió forint.

Hello Wood

De hogy lehet élni egy ekkora házban? „Már várjuk, milyen megoldásokkal rukkolnak elő a felhasználók a bővítésre, de az alapvető célunk az, hogy ezek a kabinok nyaralóként és kiadható, Airbnb-kiadásra szolgáló ingatlanként funkcionáljanak. Szerintem nemcsak vidéki, hanem városi környezetben, például egy sokemeletes ház tetején is komoly profitot hozhatnak a bérbeadónak” – állítja Huszár András.

Míg a svédeknél gyakorlatilag bárhol lehet sátrat verni, Magyarországon szigorúbb a szabályozás. A Hello Wood most azért lobbizik, hogy a kabinok természeti környezetben is felállíthatók legyenek – a különleges, kieső területeken fekvő glamping-kabinok ugyanis szerintük jóval nagyobb forgalmat garantálhatnak, az utánuk fizetett adó a vidéket segítené.

Annak is utánajárnak, milyen munkajogi keretek között valósulhat meg legideálisabb a kabinok összeszerelése, ugyanis a jelenlegi szabályozási környezetben problémákat vethet fel, ha a tulajdonos a barátai, rokonai segítségét kéri – még akkor is, ha csak egy napra foglalkoztatja őket, ennyi időbe kerülne ugyanis a kabinok felállítása.

Bujnovszky Tamás

Díjnyertes tábor

A Hello Wood 2010-ben indult tábora, melyet három egyetemi oktató (Huszár András, Pozsár Péter és Ráday Dávid) szervez, építészhallgatóknak ad lehetőséget arra, hogy megtapasztalják az építés gyakorlati oldalát. A tábor gyorsan nemzetközivé vált, 40 ország 60 egyeteméről érkeznek hallgatók. A Kapolcs melletti Csóromföldén – amely egykor a cselédség lakhelyéül szolgált Vigántpetend határában – kéthektáros területet vásárolt meg a Hello Wood, az itt épített kísérleti faluba külföldi sztárépítészek járnak nyaranta előadásokat tartani (közben nem mellesleg a terület karbantartásával az őshonos növényzetet is védik).

Az oktatási program 2015-ben elnyerte a neves Architizer A+ díjat, míg a magyar egyetemeknek szervezett tokaj-hegyaljai Építész Mustra már nyolc intézményben ér kreditet. A Hello Wood célja, hogy erősítse a csökkenő lélekszámú vidéki városok, falvak identitását, amelyre a diákok installációkkal hívják fel a figyelmet, a természeti környezetre és a helyi kulturális értékekre is reflektálva. Az Építész Mustra előtt a részt vevő egyetemisták felmérik a helyszínen a legégetőbb társadalmi problémákat, erre születnek megoldásként az installációk.

Épült így már Tállyára kerekeken gurítható, színes kerítés, mely az udvari játékot tette lehetővé az iskolaépület mellett zajló építkezés ellenére, vagy színes, figyelemfelhívó tető egy elnéptelenedett házra Mezőzomboron, melynek régi tetejét fűtéshez hordták el a falu lakói.

Lakos Máté

Míg a pápai áldásra várnak, Insta-kompatibilis installációkat építenek

De hogy lett mindebből üzlet, és ért el éves nettó 480 millió forintos árbevételt a csapat? Az építészeti programok miatt egyre több piaci alapú megkeresés érkezett egyedi installációkra és házakra is. 2017-ben a Hello Wood Stúdió épület léptékű pop-up projektek tervezésébe és kivitelezésébe kezdett: elkészült Zürichben a Juni-Juli fondue bár, a Winter Pop-Up Étterem, és itthon a Lupa-tó mellett a Costes Beach Bar épülete. Ők jegyzik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra készült Hősök téri Budapest feliratot, a Városháza-park hullámokból álló Pop-Up parkját, vagy a Torontóba készült 56-os Időalagutat.

A legnagyobb nemzetközi visszhangot azonban a Müpa elé felállított, 365 szánkóból álló karácsonyfájuk kapta. „Úgy akartuk elkölteni a támogatást, hogy az építőelem újrahasznosítható legyen. A szánkókat a szponzor vitte el az SOS-Gyermekfaluba” – mondja Huszár András. A Hello Wood tervei között szerepel, hogy nem csak egy nemzetközi builder society-t építsenek ki, azaz összefogjanak a hozzájuk hasonló külföldi szervezetekkel, és együtt keressenek megoldást társadalmi problémákra, hanem az adománykarácsonyfa projektet is elterjesszék. „Megkerestünk vallási vezetőket, a Vatikánnak is írunk, és persze nem pénzbeli, hanem eszmei támogatást várunk.”