„A professzori fizetéseken is túllő a politikai megbízott hétszázezres szerződése” – mondja a hvg.hu-nak Kobza Miklós fizetésére utalva Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem oktatója: „miközben a bértábla legfelső során álló professzorok 'csúcsfizetése' bruttó 587 664 forint, és egy docens alig több mint a felét kapja, addig egy adjunktus még a felét sem viszi haza a 'közkapcsolatokkal' megbízott Kobza Miklós fizetésének.”

Barát Erzsébet azért is felháborítónak tartja Kobza megbízási szerződését, mert mint mondja, egy egész iroda foglalkozik ezzel a feladattal a Szegedi Tudományegyetemen. Az egyetemi honlap szerint az irodához tartozó munkacsoportokban huszonöten dolgoznak. Több tanszéken, intézetnél ráadásul gyakorlatilag létszámstop és megszorítások vannak, keretgazdálkodást vezettek be, még az elbocsátások sem kizártak, a külsős óraadók óradíja pedig bruttó 2500 forint. Az egyetemnek egyelőre nincs is elfogadott költségvetése, ha lesz, akkor annak függvényében változhat a jelenlegi helyzet.

Arról, hogy a Habony Árpád köréből Szegedre ejtőernyőzött volt miniszterelnöki fotóst, az MTVA korábbi kommunikációs vezetőjét milyen feltételekkel bízta meg az egyetem, a szeged.hu írt először. Dömötör Máté, a SZTE Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főigazgatóságának vezetője a portálnak azt is megírta, mi a megbízott feladata. A következő tanévre vonatkozó toborzó munkában vesz részt, emellett az intézmény imázsának építése és az országos sajtómegjelenések koordinálása a feladata. A szerződést novemberben kötötték az egyetemi bérekhez képest kiugróan magas havi javadalmazással. Ám, ahogy Barát Erzsébet kiszúrta, pont tavaly ősszel még egy hatmillió forintos közbeszerzést is tető alá hozott az egyetem, a megbízást elnyerőnek szintén marketingterületen kell eredményeket elérni.

Kobza Miklós

Youtube / Echo TV

Ha az egyetemen egyébként megszabott, bruttó 2500 forintos külsős tarifával díjaznák Kobza Miklóst, akkor havonta kétszáznyolcvan órát, napi tizennégy órát kellene dolgoznia. Ezt az egyetemen dolgozó forrásaink szerint meg sem közelíti a Kobza által bent töltött idő, de persze nem is valószínű, hogy az egyetemi bértábla szerint díjaznák.

Kis kancellári rendszer

Azt a feladatot kapták a karok vezetői a kancellártól, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet, mivel igen szorosra kell húzni a gyeplőt, és egyes tanszékeken, amelyek nem „termelik meg” a saját működésük költségeit, még elbocsátásokat is kilátásba helyeztek. Az oktatási egységeknél úgynevezett keretgazdálkodást vezettek be, ami azt jelenti, hogy nem a témaszámaik alapján utalják a pénzt egyenesen az egységekhez, hanem a keretet kari szinten biztosítják, majd onnan csorgatják a pénzt az intézetekhez, a tanszékekhez.

Októberben pedig még egy olyan rektori-kancellári utasítást is kiadtak, amely szerint gazdasági referenseket delegálnak az egységekhez, akiknek az ellenjegyzése nélkül nem lehet sem kötelezettséget vállalni, sem egyetlen szerződést aláírni. A kis kancellárok a gazdasági főigazgató alá tartoznak, és az egyetemi egységek gazdasági ügyeit tartják kézben, felügyelik, ellenőrzik.

Létszámstop is van már évek óta, legalábbis a nyugdíjba vonulók helyét nem lehet automatikusan feltölteni, így vannak tanszékek, ahol „elöregedett” az oktatói gárda, a fiatalok, akik PhD-s státuszban vártak a sorukra, sorra adják fel, és látva azt, hogy a bekerülésnek esély sincs, továbbállnak. Hasonló a helyzet a nem oktatói állománynál, aki teheti, inkább választja a titkárnői asztal helyett a boltban a pénztárgépet, magasabb fizetésért. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egyik képviselője szerint nonszensz, hogy oktatók számára megalázó helyzetet teremtettek azzal, hogy marketingfeladatokra, dupla fizetéssel hoztak az intézményhez valakit, ráadásul, hogy maga az érintett is elismerte: politikai feladatokat is teljesít, igaz, állítása szerint az egyetem falain kívül.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Győztes várost faragni Szegedből

Az Indexnek maga Kobza Miklós ismerte el, hogy együttműködik a szegedi Fidesz szervezetével: „Kapcsolatban vagyok a helyi fideszesekkel, akik győztes várost akarnak faragni Szegedből, amelyik nem kimarad az országos, gazdasági-ipari fejlődésből, hanem egyik résztvevője, motorja annak. Szeged ugyanis bár gyönyörű város, adottságaihoz mérten elképesztően alulteljesít. 2010 óta számtalan vidéki város előzte be Szegedet gazdasági teljesítményben. Hiba lenne, ha Szeged továbbra is kimaradna a Szombathely–Győr–Veszprém–Budaörs–Hatvan–Gyöngyös–Miskolc–Szolnok–Nyíregyháza–Debrecen ipari tengelyből és fejlődésből. Annak elérését támogatom, hogy Szeged az Egyetem szellemi vezetésével visszakerüljön az ország és a Délvidék térképére mint regionális főváros. Ez a szerepvállalásom lényege.”

Ez pedig már a következő csavar a történetben, hogy Kobza Miklós szavai kísértetiesen emlékeztetnek azokra a gondolatokra, amelyeket Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem Nemzeti és Közkapcsolati rektor helyettesének tulajdonított a delmagyar.hu januári cikkében, és amiből botrány is kerekedett. Zakar Péter a közösségi oldalon reagálva cáfolta, hogy az egyetem nemzeti lábakra állításáról beszélt volna a szóban forgó rendezvényen. Azt elismerte, hogy kritikus hangon szólt arról, hogy az utóbbi hónapokban nincs szoros együttműködés az egyetem és Szeged városa között.

A megbízási szerződés Kobza Miklóst a Nemzeti és Közkapcsolati Igazgatósághoz köti, a munkáltatói jogokat is ennek az irodának az igazgatója gyakorolja. A 2019. március elsejei hatállyal kiadott rektori utasítás szerint (a korábbi vonatkozó rektori utasítással megegyezően) a szakmai felügyeletet a kancellár jóváhagyásával megbízott munkavállalóval kapcsolatosan a nemzeti és közkapcsolati rektorhelyettes látja el, azaz Zakar Péter.