szerző:
Kovács Gábor

A keleti nyitás meghirdetése óta soha nem ment olyan kevés magyar áru Keletre, vagy egyáltalán az EU-n kívülre, mint 2018-ban. Ázsiába a magyar export mindössze 5,09 százaléka került, ami euró értékben is csökkenés 2017-hez képest. Akadtak azért szép sikerek, a lesothói export 19 ezer százalékkal nőtt, így már elérte a 11 millió forintot.

Nemsokára két éve lesz annak, hogy megérkezett az első kínai tehervonat Magyarországra. Akkor zászlólengetéssel és szalaggal ünnepelték a neves eseményt a csepeli Szabadkikötőben, és azt remélték tőle, hogy még jobban fellendíti a két ország gazdasági kapcsolatait.

Csou Hszin-csien, a kínai nagykövetség kereskedelmi attaséja, Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Tuan Csie-lung, Kína budapesti nagykövete, Nagyné Hertelendy Andrea, az Ekol Logistics Kft. humánerőforrás vezetője és Kovács Ákos, az Ekol Logistics Kft. ügyvezető igazgatója fogadja (b-j) a Kínából Budapestre érkező első áruszállító vonatot Budapesten, a Mahart Container Centerében 2017. április 21-én
©

A kínai együttműködés is része a kormány keleti nyitásként emlegetett külkereskedelmi politikájának, amelytől azt remélte Orbán Viktor, hogy fellendíti az unión kívüli kereskedelmi kapcsolatokat.

Ehhez képest a legfrissebb adatok azt mutatják: a szólamokon nem nagyon jutott túl a magyar gazdaság ezen a téren. A teljes magyar export 18,2 százaléka ment Európai Unión kívüli országokba 2018-ban – derül ki az Eurostat adataiból. Ez a legalacsonyabb arány a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta, akkor és az első NER-években az export 21-22 százaléka irányult az unión kívülre. Ráadásul ez az arány azt jelenti, hogy Magyarországon a kivitel az uniós tagállamok közül az egyik legnagyobb arányban marad az EU határain belül. Csak a szlovák, a cseh és luxemburgi exportnak ment kisebb része unión kívülre. Az uniós átlag 35,7 százalék.

A lista élén Ciprus áll, a kivitele 71,7 százaléka az EU-n kívülre irányult. Utána az Egyesült Királyság, Írország, Görögország, Olaszország, Málta, Litvánia és Németország következnek. Ezekben az országokban ugyebár közös, hogy van tengerpartjuk, amihez kikötők tartoznak. Így egyrészt sokkal könnyebben tudnak unión kívülre exportálni, másrészt az adataik szinte biztosan torzak, benne van más uniós országok cégeinek ottani leányaikon keresztül bonyolított kivitele is.

©

Ami az importot illeti, összességében az uniós országok behozatalának 36,5 százaléka származott nem EU-tag országokból. Magyarország esetében ez az arány 25 százalék, amivel hét országot sikerült megelőzni, köztük Szlovákiát és Csehországot, az utolsó helyen álló Luxemburg importjának mindössze 12,3 százaléka származott EU-n kívülről. A sort Hollandia vezeti 54,3 százalékos EU-n kívüli importtal, amúgy a lista eleje kísértetiesen hasonlít az exportlista elejére (Görögország, Egyesült Királyság, Ciprus).

A magyar kiviteli irány szerinti megoszlása tehát nagyon messze van (és egyre messzebb kerül) attól, amit a kormány a keleti nyitás 2012-es meghirdetése óta el szeretne érni. Orbán Viktor miniszterelnök konkrétan azt a célt tűzte ki, hogy

a magyar export harmada keletre menjen.

Ehhez képest 2018-ban a teljes (euróban számolt) export 5,09 százaléka ment ázsiai országokba a KSH adatai alapján. Az arány 2012-ben még 6,4 százalék volt, 2015-ig folyamatosan esett, utána három évig stagnált, majd most újra nagyot zuhant. 2017-ről 2018-ra egyébként számszerűen is nagyot csökkent, 5,9 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra.

Az import terén jobb a helyzet, az ázsiai behozatal a teljes import 13,3 százalékát tette ki 2018-ban, ez a legjobb arány 2012 óta.

Akadt egy 19 ezer százalékos exportsiker

Mindennek ellenére a kormány nem engedi el a keleti és déli nyitást, egy friss kormányhatározat értelmében most éppen a szubszaharai Afrika meghódítására készülnek. Illetve íme, néhány hír címe a kormányzati honlapról 2018-ból:

  • Asztana komoly lehetőségeket kínál a magyar cégek számára
  • Új fejezet nyílik a magyar–libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban
  • Tovább bővülhetnek a magyar–kazah gazdasági kapcsolatok
  • Sikeresen lezárult a Magyar–Mongol Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság 6. ülésszaka
  • Szorosabb agrárdiplomáciai és gazdasági kapcsolatok Vietnammal

A magyar kormány előszeretettel „fejleszt gazdasági kapcsolatokat” gyakorlatilag a világ bármely országával, attól függetlenül, mennyire távoli, kicsi, és hogy van-e olyan terméke, amire Magyarországon kereslet mutatkozik, vagy van-e kereslete olyasmire, amivel Magyarország szolgálni tud. Ez persze nem a NER újítása: emlékezhetünk az első Orbán-kormány agrárminiszterének, a kisgazda Torgyán Józsefnek arra a húzására, amikor Chilének akart cseresznyét eladni.

Ázsia diktatúráit az elmúlt években különösen szívesen udvarolják körül a magyar politikusok. Az EU külügyminiszterei közül elsőként Szijjártó Péter csapott bele a Fülöp-szigetek gyilkosságokkal büszkélkedő elnöke, Rodrigo Duterte markába.

odrigo Duterte Fülöp-szigeteki államfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozója Davaóban 2017. március 27-én.
©

Szijjártó Péter a vállalatok nagy türkmenisztáni lehetőségeiről beszélt, Orbán Viktor elmondta, hogy magyarként otthon érzi magát Kazahsztánban, és persze Azerbajdzsánnal is jó kapcsolatot ápol a kormány. Persze ez nem hungarikum, a nyugati politikusok sem mindig finnyásak az emberi jogokra, ha az ázsiai piacokról van szó.

Egzotikus miniállamokkal és véres diktatúrákkal is szívesen üzletel a kormány

Gyógyszerkísérletekhez adunk el állatokat Észak-Koreának, magyar húst vinnének a Fülöp-szigetekre, és az itteni cégek érdekében Közép-Ázsia diktatúráiban is udvarolnak a politikusok. Körbenéztünk a magyarok különös üzleti partnerei között. Nagy meglepetést keltett, amikor kiderült, hogy Kim Dzson Un diktatúrájával is üzletelnek magyarok. Mégpedig valakik 4,4 millió forint értékben adnak el élő emlősállatokat Észak-Koreának, valószínűleg gyógyszerkísérletekhez.

Ezekkel az országokkal Magyarországnak nincs jelentős külkereskedelme, ezért a számok évről évre erősen ingadoznak, akár egy nagyobb üzlet is meg tudja őket dobni.

Orbán Viktor miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök tárgyalása a Baku melletti elnöki palotában 2016. március 6-án
©

Ezt szem előtt tartva a következőképpen alakult Magyarország exportja a fent említett országokba 2017-ről 2018-ra, forintban számolva:

  • Azerbajdzsán: 26 százalékos növekedéssel a kivitel elérte a 16 milliárd forintot. 2010-ben is épp ennyi volt, de 2015-ben járt már 18 milliárd fölött is.
  • Türkmenisztán: 22 százalékos csökkenés után 3,8 milliárdot tett ki a magyar export, pedig volt az már 25 milliárd is 2013-ban.
  • Kazahsztán: 9 százalékos csökkenés után 35 milliárd forint volt a magyar export, a csúcs az elmúlt években 2013 volt 47 milliárddal.
  • Fülöp-szigetek: 52 százalékos növekedés, 17 milliárd forintos export, ami messze a legjobb adat 2010 óta.

Azért a magyar export ért el hatalmas sikereket 2018-ban. Például a Lesothóba irányuló kivitel 19 ezer százalékkal (!) nőtt, így már elérte a 11 millió forintot. Lesotho egy 30 ezer négyzetkilométeres ország, amit minden oldalról Dél-Afrika határol. Szintén ezerszázalékos nagyságrendű exportnövekedést sikerült elérni a Seychelle-szigetek viszonylatában, bár ez is csak 1,7 milliárd forintos kivitellel járt. Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek esetében a semmiről egymillió forintra ugrott a magyar export, Szamoa esetében pedig nulláról 14 millió forintra. 2018-ban újra volt magyar export a Vatikánba, összesen 800 ezer forint értékben.

Az export 90 százaléknál magasabb zuhanása után az elhanyagolhatónál is elhanyagolhatóbb lett a kivitel a Fidzsi-szigetekre, a Közép-Afrikai Köztársaságba, Grönlandra és Eritreába.

A teljes listát az alábbi táblázatban foglaltuk össze (görgethető):

Szijjártó: Magyarország + Németország = az EU motorja

Nem meglepő módon Szijjártó Péter külgazdasági (és külügy-) miniszter csak nyomokban utalt a keleti (vagy akár a déli, illetve bármilyen más irányú) nyitásra, amikor kommentálta a 2018-as külkereskedelmi számokat: „A magyar kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a Magyarországon működő vállalatokat abban, hogy minél több külpiacon tudják értékesíteni áruikat, szolgáltatásaikat.”

A KSH második becslése alapján 2018-ban az export euróban számolt értéke 4,2 százalékkal, az importé 7,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a külkereskedelmi áruforgalom mérlegtöbblete 5,557 milliárd eurót tett ki, 2,520 milliárd euróval csökkent a 2017-es 8,078 milliárd euróról. Az export összértéke 104,885 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 100,680 milliárd euróról, az import 99,327 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 92,602 milliárd euróval szemben.

A miniszter reakcióját leginkább arra hegyezte ki, a magyar (és a régiós) gazdaság mennyire jó üzemanyaga a német gazdaságnak, együtt Európa motorja lehetnek:

  • Az import növekedése mögött a külföldi beruházások állnak: „nő a beruházó vállalatok száma, épülnek a gyárak, melyekbe a nemzetközi vállalatok behozzák az alapvetően exportra termelő gépeket”.
  • „Németország a magyar gazdaság első számú exportpiaca: tavaly a magyar export 27 százaléka oda irányult. Németország az Európai Unió legerősebb gazdasága, a magyar emberek munkájának színvonalát világosan mutatja az, hogy a legerősebb európai gazdaság számára ilyen mértékben tudunk beszállítani termékeket és szolgáltatásokat.”
  • „Az első öt exportpiac közül három – Szlovákia, Románia, Ausztria – szomszédos ország, és az első tízben van valamennyi visegrádi partner. Mindez azt mutatja, hogy a közép-európai gazdasági együttműködés egyre erőteljesebb, és a közép-európai térség, valamint Németország együttműködése jelentheti az európai gazdasági növekedés motorját a következő időszakban.”

 

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
És akkor megtudtuk, hogyan köt bele Karácsonyba az Orbán-kormány

És akkor megtudtuk, hogyan köt bele Karácsonyba az Orbán-kormány

A nézőkkel teli lelátóra lőtt rá egy fegyveres New Jersey-ben

A nézőkkel teli lelátóra lőtt rá egy fegyveres New Jersey-ben

Hongkong végleg elsüllyedhet az erőszakban

Hongkong végleg elsüllyedhet az erőszakban

A velencei árvíz már a La Fenice operaházat veszélyezteti

A velencei árvíz már a La Fenice operaházat veszélyezteti

Fleck Zoltán a Fülkében: Az autoriter rendszer nem együttműködő

Fleck Zoltán a Fülkében: Az autoriter rendszer nem együttműködő

Lecsaptak a rendőrök a budapesti bulihelyekre

Lecsaptak a rendőrök a budapesti bulihelyekre