Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az elemzés szerint 4 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt a belföldi e-kiskereskedelmi piac: míg 2014-ben csupán 273 milliárd forint volt a webáruházak belföldi online nettó forgalma, 2018-ban már elérte a 669 milliárd forintot. A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7 százalékot, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Már minden 2. online vásárló külföldről is rendel – 3,1 millióan –, és tavaly az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken. Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke két számjegyű növekedéssel meghaladta az 1000 milliárd forintot 2018-ban.
Arra is rámutat az elemzés, hogy a vásárlások emelkedése külföldi webáruházakból óriási kihívást jelent a magyar gazdaságnak, mivel ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak.
Az eNet adatai szerint míg 2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13 400 forint volt, 2018-ban elérte a 15 400 forintot. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111 ezer forintról 124 ezerre nőtt. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellett a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati, sportruházati termékek. A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak – közölték.
Az eNet jelezte: a magyarországi internetes kiskereskedelem 2018-as nettó forgalma 669 milliárd forintot ért el, míg a KSH adatai szerint 524 milliárd forintot, a GKI Digital mérése szerint 425 milliárd forintot tett ki. Az eltéréseket módszertani különbségek okozhatják, többek között az egyes mérések eltérő adatfelvételi időpontjai, a kutatásokba bevont webáruházak meghatározása (azaz mely cégek kerülnek be az adatfelvételbe), a vizsgált termékkategóriák száma – írták.
