Elkezdődött a parlamentben a 2020-as költségvetés vitája. A képviselők a következő három napot szánják arra, hogy átbeszélik a terveket, módosító javaslatokat csütörtök délutánig adhatnak be. A terv az, hogy miután átnézik a módosítókat is, július 12-én fogadják el a büdzsét – az elmúlt kilenc év tapasztalatai alapján nagyon nem valószínű, hogy a kormánypárti képviselők kérésére látványosan megváltozzanak a számok.

Amikor a hónap elején beadta a kormány a költségvetés tervezetét, alaposan átnéztük a számokat, és arra jutottunk: az oktatás – különösen a felsőoktatás – az év nagy vesztese lehet, a nyugdíjasokat sem most fogja kényeztetni a kormány, egészségügyre viszont többet szánnak, azonban a legnagyobb nyertes a honvédség lesz.

Az, hogy Varga Mihály a vitaindítójában a családok támogatásának költségvetéséről beszélt, cseppet sem meglepő, az lett volna a furcsa, ha az elmúlt hónapok kormánykommunikációja után most ne ez lett volna a téma. Szerinte a cél az, hogy csökkenjenek az adók és az államadósság, legyen meg a teljes foglalkoztatottság, és főleg a gyereket vállalóknak nyújtson biztonságot a büdzsé. A másik hangsúlyos elem a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítása – vagyis az, hogy ha egy külső válság jönne, akkor is működjön a magyar gazdaság. Így aztán a korábbinál magasabb, a GDP 1 százaléka lesz a tartalék.

Ami a fő számokat illeti:

• a bevételi cél 9 százalékkal nagyobb, mint az idei, a hiány pedig 367 milliárd forint lesz, ha bejönnek a kormány tervei.
• A hiány alig 1 százalékos lenne, az államadósság pedig már csak 65,5 százalékos.
• Az EU-tól eközben 1496 milliárd forint érkezhet.
• A tervezetben 2,8 százalékos inflációval és 4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak – ez utóbbi azért elég optimista előrejelzés, miközben körülöttünk mindenhol lassul már a növekedés.
• Az átlagkereset 8,3 százalékkal nőne.
• Látványos adócsökkentés nem lesz, csak a reklámadó felfüggesztése és az eva kivezetése újdonság, a világrekorder áfa megmarad.
• A tervezéskor a kormány 320,9 forintos euróárfolyammal számolt. Ez egy fokkal reálisabb, mint az, hogy az idei büdzsét 311,4 forintos euróval tervezték.

A költségvetés vitájában hagyományosan az Állami Számvevőszék elnöke a második felszólaló a pénzügyminiszter után. Domokos László a kötelező körökön túl – amikor elmondta, hogy számvitel szempontjából szabályos és jogilag is törvényes a javaslat – arról beszélt: most, amikor rendkívül gyorsan nő a gazdaság, különösen fontos, hogy egy központi válságkezelési tartalékot hozzanak létre a rosszabb időkre.

Majd Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke következett, és ő is azt emelte ki: a magyar gazdaság alapjai stabilak, a sérülékenység csökkent, de komoly a kockázat, hogy egy válság szűkíteni fogja a mozgásteret. A Tanács szerint ezért szükség van arra, hogy a gazdaság további fehérítésével növeljék a bevételeket.