Tényleg a családok költségvetése a jövő évi? Megnéztük a számokat
Óvodákra kevesebb jut, mint a babaváró hitel kamattámogatására és a nagycsaládosok autóvásárlására együttesen. Az oktatást sem kényezteti el a kormány, kivéve, ha sportról van szó. Pedig a helyzet jó, és jövőre még jobb lesz. Itt vannak a 2020-as büdzsétervezet fő számai.
A családok támogatásának költségvetése – így nevezte el a kormány a jövő évi büdzsé tervezetét. Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat benyújtásakor ezzel nagy újdonságot nem mondott, hiszen az elmúlt évek, de különösen az elmúlt hónapok a legkülönfélébb családtámogatási újítások jegyében teltek.
A számok ennél többet mondanak: a Pénzügyminisztérium csak a babaváró hitel kamattámogatása esetében 20,2 milliárd forintos kiadással számol 2020-ra, ehhez még 4 milliárdot kapnak a bankok, illetve rögtön kalkulálnak azzal is, hogy kétmilliárdnyi hitelt el fognak engedni. A nagycsaládosok autóvásárlását a tervek szerint 10,5 milliárddal támogatja majd az állam.
Ehhez képest a beígért bölcsődefejlesztési program költségvetése mindössze ötmilliárd, igaz, ehhez még az önkormányzatok kapnak 38,5 milliárdot.
Óvodákra 27 milliárdot szánnak, az Erzsébet-táborokra 12,2 milliárdot – a rendszer tehát marad annak ellenére, hogy 2019-től már nem bocsátanak ki Erzsébet-utalványt.
A négygyerekes anyák szja-mentessége 22 milliárd forintjába kerül az államnak, a családi adókedvezmény és az első házasoknak járó támogatás pedig együtt 312,6 milliárdba.
A lakásépítéshez köthető támogatások (nagyjából a csok és alágai) 242 milliárdról 296 milliárdra nőnek (ebből 60 milliárd a falusi csok), és 640 milliárdról 660 milliárdra nő a családtámogatási alap költségvetése is -- ennek tételei közül azonban egyedül a jövedelempótló és -kiegészítő szociális támogatások sor mutat emelkedést az idei előirányzathoz képest.
A családokra összesen (beleszámítva például a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tévő rendszert) 2227 milliárdot költ az állam 2020-ban.
De az vajon tényleg sok?
Ehhez érdemes megnézni, hogy az állami kiadások tortájából a kormány mekkora szeleteket szán az egyes területekre. A gazdaság ugyanis nőni fog, az állami bevételek nőni fognak, vagyis nagyobb lesz az egész torta – így a kérdés az, a kormány valóban jobban preferál-e egyes területeket – például a családok támogatását.
Például, hogy többet szán-e oktatásra. Ami ezt a területet illeti, a válasz egyértelműen nem. Az állam oktatással kapcsolatos kiadásai a tervek szerint mindössze 48 milliárd forinttal lesznek nagyobbak, így a kiadások teljes tortájából egy 9,8 százaléknyi szelet jut majd ide, szemben a 2019-es 10,1 százalékossal. A legnagyobb vesztes a felsőoktatás lesz, az erre szánt forrás számszerűen is csökkenni fog, az összkiadások százalékában pedig 3,9 százalékról 2,9-re esik a részesedése.
A kormány a nyugdíjasokat sem fogja kényeztetni, nyugellátásokra az összkiadások 16,9 százalékát szánja, míg 2019-ben még 17,1 százalékát. Összességében „társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra” éppúgy az összkiadások 28,3 százaléka fog menni, mint 2019-ben. Ez számszerűen (az egész torta növekedése miatt) persze több mint 300 milliárddal több pénzt jelent.
Egészségügyre valóban többet szán a kormány, az összkiadások 2019-es 8,9 százaléka után 2020-ban 9,3 százalékot. A kórházak forrása ezen belül 0,2 százalékponttal nő. A költségvetési átrendeződés legnagyobb nyertese azonban a honvédség: a védelmi kiadások az összkiadások 2,6 százalékára fognak nőni a 2019-es 2,1 százalékról.
A magyar kormány uniós összehasonlításban rengeteget költött az elmúlt években sportra, vallásra és kultúrára, nem lesz ez másként 2020-ban sem, sőt. Erre a területre az összkiadások 5,6 százalékát szánják a 2019-es 5,4 százalékkal szemben. A sport szelete nem nő, 2020-ban is az összkiadások 1,5 százaléka lesz. Számszerűen természetesen ez is növekedést jelent: 302 milliárdról 321 milliárdra.
Nézzük a fő számokat!
A bevételi előirányzat 21 424 milliárd forint, ami a 2019-es előirányzatnál több mint 9 százalékkal magasabb, a kiadás ehhez képest 21 791 milliárd lesz, vagyis a hiány 367 milliárd forint. A működési költségvetés viszont nullás, vagyis a két főösszeg megegyezik majd – 18 ezer milliárd forint körül lehet a terv alapján.
Az uniótól 1496 milliárd forint érkezhet, ehhez képest az állam 1694 milliárdot tervez kifizetni a kedvezményezetteknek. (Ebben az évben még 1955 milliárdos kiadással számolnak.)
A legnagyobb hír az, hogy még a legutóbbi közléshez képest is alacsonyabb, mindössze 1 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számol a kormány.
Nem csak a hiány, de az államadósság tervezett szintje is alacsonyabb, mint ahogy azt bő egy hónapja gondolta a kormány: az EU felé benyújtott középtávú gazdasági terv, a konvergenciaprogram még 66,7 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolt 2020-ban, a mostani javaslat már 65,5 százalékot említ. Ezen belül a devizaadósság 10 százalék alá, 8,7 százalékra csökkenhet év végére.
Névértéken azért még nem csökken az adósság, a 2019 végére várt 30,19 ezer milliárd után 30,95 milliárdot prognosztizálnak.
Az infláció 2,8 százalékos lehet – a nyugdíjasok tehát ilyen mértékű emelésre számíthatnak, ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Fontos, hogy a növekedésnek köszönhetően jövőre is várható nyugdíjprémium.
A növekedési prognózis továbbra is 4 százalékról szól – bár körülöttünk már észrevehetően lassul minden, és elemzők sem tartanak valószínűnek ekkora bővülést. A Költségvetési Tanács véleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány az ismert előrejelzések sávját (2,8-3,5 százalék) meghaladó növekedéssel számol, ami akkor teljesülhet, ha megvalósul a keresetek és a háztartások fogyasztásának tervezett bővülése, illetve további versenyképességet javító intézkedések történnek.
Változatlan létszámmal számol a kormány a közszférában, összességében pedig 1,3 százalékkal növekvő foglalkoztatottsággal.
A bruttó és a nettó átlagkereset is 8,3 százalékkal lehet magasabb – a versenyszférában 8,9 százalékos lehet a növekedés. Ehhez képest a munkatermelékenység növekedését jóval alacsonyabbra, 2,7 százalékosra teszik – ez lenne a bérnövekedés fedezete.
A korábbi éveknél magasabb, a GDP bő egy százaléka lesz a tartalék – vagyis az Országvédelmi Alap és a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata –, főleg előbbi nő, 60 milliárdról 378 milliárdra.
A deficit csökkenésének azonban nem ez lehet az alapja. A kormány egyfelől visszafogja a kiadásokat, másfelől az adóbevételek növekedésével számol – itt elsősorban a még mindig világrekorder, 27 százalékos áfa lehet érdekes, különösen annak fényében, hogy a fogyasztás további növekedésére lehet számítani.
Látványos áfacsökkentés pedig jövőre sem várható: a kormány a szállásszolgáltatás forgalmi adóját csökkentené csak 5 százalékra, ám ehhez egyrészt hozzácsapja a vendéglátók számára már ismert, 4 százalékos turisztikai hozzájárulást, másfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha lehet ettől érdemi fogyasztóiár-csökkenést remélni. Részben ez is magyarázza, hogy 4290 milliárdról 4967 milliárdra nőhet a bevétel az áfából.
Az adócsökkentésnél nincs meglepetés: ahogy Varga Mihály múlt csütörtökön már elmondta, 2019 július elsejétől 2022 végéig között felfüggesztik a reklámadót és 2020-tól kivezetik az evát – a tervezet szerint a jövő évben már nem is számol bevétellel ebből az adónemből a kormány.
Egy százalékponttal (13-ról 12 százalékra) csökken ugyanakkor a kiva, ennek ellenére az ideinél jóval magasabb, 49,8 milliárd helyett 87,6 milliárd forintos bevétellel számol a költségvetés a kisvállalati adóból. A másik kkv-adó, a kata is feljöhet: az idei 135,7 milliárd után 192,6 milliárd lehet a bevétel.
A szocho már idén júliustól csökken – 19,5 százalékról 17,5 százalékra – és azt is korábban tudni lehetett, hogy a négygyermekes anyáknak jövő évtől nem kell szja-t fizetniük. A kormány szerint többet nyom a latba majd a béremelkedés, mint az, hogy a négygyerekes nőknek már nem kell jövedelemadót fizetniük: amíg idén 2361 milliárd a cél, jövőre már 2608 milliárd ebből az adónemből.
| Gyors menet jön |
A költségvetésről június 19-én kezd el tárgyalni az Országgyűlés, a háromnapos általános vita után a részletes vita június 25-28-án várható, a költségvetési bizottságon átment módosítókat összegző módosító vitáját július 8-án tartják, a zárószavazás pedig négy nappal később – az Országgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülésén lesz. |
A társasági adó esetében már mindössze 501 milliárd forintos bevétellel számol a törvénytervezet, ehhez képest minden korábbinál magasabb, csaknem 167,7-192,1 milliárd forint lehet az érvényesített adókedvezmény. A fő cél természetesen továbbra is a sport, erre 121,8-131,8 milliárd forintnyi adót irányíthatnak át a cégek. (Összehasonlításképp: fejlesztési célra 30,2-40,2 milliárd mehet, energiahatékonyságra 3,2-4,2 milliárd.)
És ha már kiugró költések:
- az MTVA jövőre 75 milliárd forintból gazdálkodhat,
- a vasúthálózat fejlesztésére 24 milliárdot szán a PM, ehhez képest Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására 61,2 milliárdot költhetnek,
- Paks II.-re 77 milliárd mehet,
- az új budapesti multifunkcionális csarnokra 35 milliárd.
Gyengül a forint – a büdzsében is
A költségvetés tervezésénél 320,9 forintos euróárfolyammal kalkulált a Pénzügyminisztérium. Ez valamivel közelebb áll a mostani realitáshoz, mint a tavalyi terv. A 2019-es költségvetést 311,4 forintos euróárral számolták, holott – ez már akkor is látszott – ennél jóval magasabb az árfolyam: január óta a legerősebb érték 312,82 volt, de jobbára inkább 320 forint körül jegyezték a közös európai pénzt.
A kamatköltségek számításakor abból indultak ki, hogy az alapkamat jövőre 1,1 százalékra emelkedik, ez a Reuters elemzőinek konszenzusos jóslata is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
