szerző:
Gyükeri Mercédesz - Kovács Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Óvodákra kevesebb jut, mint a babaváró hitel kamattámogatására és a nagycsaládosok autóvásárlására együttesen. Az oktatást sem kényezteti el a kormány, kivéve, ha sportról van szó. Pedig a helyzet jó, és jövőre még jobb lesz. Itt vannak a 2020-as büdzsétervezet fő számai.

A családok támogatásának költségvetése – így nevezte el a kormány a jövő évi büdzsé tervezetét. Varga Mihály pénzügyminiszter a javaslat benyújtásakor ezzel nagy újdonságot nem mondott, hiszen az elmúlt évek, de különösen az elmúlt hónapok a legkülönfélébb családtámogatási újítások jegyében teltek.

©

A számok ennél többet mondanak: a Pénzügyminisztérium csak a babaváró hitel kamattámogatása esetében 20,2 milliárd forintos kiadással számol 2020-ra, ehhez még 4 milliárdot kapnak a bankok, illetve rögtön kalkulálnak azzal is, hogy kétmilliárdnyi hitelt el fognak engedni. A nagycsaládosok autóvásárlását a tervek szerint 10,5 milliárddal támogatja majd az állam.

Ehhez képest a beígért bölcsődefejlesztési program költségvetése mindössze ötmilliárd, igaz, ehhez még az önkormányzatok kapnak 38,5 milliárdot.

©

Óvodákra 27 milliárdot szánnak, az Erzsébet-táborokra 12,2 milliárdot – a rendszer tehát marad annak ellenére, hogy 2019-től már nem bocsátanak ki Erzsébet-utalványt.

A négygyerekes anyák szja-mentessége 22 milliárd forintjába kerül az államnak, a családi adókedvezmény és az első házasoknak járó támogatás pedig együtt 312,6 milliárdba.

A lakásépítéshez köthető támogatások (nagyjából a csok és alágai) 242 milliárdról 296 milliárdra nőnek (ebből 60 milliárd a falusi csok), és 640 milliárdról 660 milliárdra nő a családtámogatási alap költségvetése is -- ennek tételei közül azonban egyedül a jövedelempótló és -kiegészítő szociális támogatások sor mutat emelkedést az idei előirányzathoz képest.

A családokra összesen (beleszámítva például a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tévő rendszert) 2227 milliárdot költ az állam 2020-ban.

De az vajon tényleg sok?

Ehhez érdemes megnézni, hogy az állami kiadások tortájából a kormány mekkora szeleteket szán az egyes területekre. A gazdaság ugyanis nőni fog, az állami bevételek nőni fognak, vagyis nagyobb lesz az egész torta – így a kérdés az, a kormány valóban jobban preferál-e egyes területeket – például a családok támogatását.

Például, hogy többet szán-e oktatásra. Ami ezt a területet illeti, a válasz egyértelműen nem. Az állam oktatással kapcsolatos kiadásai a tervek szerint mindössze 48 milliárd forinttal lesznek nagyobbak, így a kiadások teljes tortájából egy 9,8 százaléknyi szelet jut majd ide, szemben a 2019-es 10,1 százalékossal. A legnagyobb vesztes a felsőoktatás lesz, az erre szánt forrás számszerűen is csökkenni fog, az összkiadások százalékában pedig 3,9 százalékról 2,9-re esik a részesedése.

©

A kormány a nyugdíjasokat sem fogja kényeztetni, nyugellátásokra az összkiadások 16,9 százalékát szánja, míg 2019-ben még 17,1 százalékát. Összességében „társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra” éppúgy az összkiadások 28,3 százaléka fog menni, mint 2019-ben. Ez számszerűen (az egész torta növekedése miatt) persze több mint 300 milliárddal több pénzt jelent.

Egészségügyre valóban többet szán a kormány, az összkiadások 2019-es 8,9 százaléka után 2020-ban 9,3 százalékot. A kórházak forrása ezen belül 0,2 százalékponttal nő. A költségvetési átrendeződés legnagyobb nyertese azonban a honvédség: a védelmi kiadások az összkiadások 2,6 százalékára fognak nőni a 2019-es 2,1 százalékról.

A magyar kormány uniós összehasonlításban rengeteget költött az elmúlt években sportra, vallásra és kultúrára, nem lesz ez másként 2020-ban sem, sőt. Erre a területre az összkiadások 5,6 százalékát szánják a 2019-es 5,4 százalékkal szemben. A sport szelete nem nő, 2020-ban is az összkiadások 1,5 százaléka lesz. Számszerűen természetesen ez is növekedést jelent: 302 milliárdról 321 milliárdra.

Nézzük a fő számokat!

A bevételi előirányzat 21 424 milliárd forint, ami a 2019-es előirányzatnál több mint 9 százalékkal magasabb, a kiadás ehhez képest 21 791 milliárd lesz, vagyis a hiány 367 milliárd forint. A működési költségvetés viszont nullás, vagyis a két főösszeg megegyezik majd – 18 ezer milliárd forint körül lehet a terv alapján.

Az uniótól 1496 milliárd forint érkezhet, ehhez képest az állam 1694 milliárdot tervez kifizetni a kedvezményezetteknek. (Ebben az évben még 1955 milliárdos kiadással számolnak.)

A legnagyobb hír az, hogy még a legutóbbi közléshez képest is alacsonyabb, mindössze 1 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számol a kormány.

Nem csak a hiány, de az államadósság tervezett szintje is alacsonyabb, mint ahogy azt bő egy hónapja gondolta a kormány: az EU felé benyújtott középtávú gazdasági terv, a konvergenciaprogram még 66,7 százalékos GDP-arányos államadóssággal számolt 2020-ban, a mostani javaslat már 65,5 százalékot említ. Ezen belül a devizaadósság 10 százalék alá, 8,7 százalékra csökkenhet év végére.

Névértéken azért még nem csökken az adósság, a 2019 végére várt 30,19 ezer milliárd után 30,95 milliárdot prognosztizálnak.

Az infláció 2,8 százalékos lehet – a nyugdíjasok tehát ilyen mértékű emelésre számíthatnak, ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet. Fontos, hogy a növekedésnek köszönhetően jövőre is várható nyugdíjprémium.

©

A növekedési prognózis továbbra is 4 százalékról szól – bár körülöttünk már észrevehetően lassul minden, és elemzők sem tartanak valószínűnek ekkora bővülést. A Költségvetési Tanács véleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány az ismert előrejelzések sávját (2,8-3,5 százalék) meghaladó növekedéssel számol, ami akkor teljesülhet, ha megvalósul a keresetek és a háztartások fogyasztásának tervezett bővülése, illetve további versenyképességet javító intézkedések történnek.

Változatlan létszámmal számol a kormány a közszférában, összességében pedig 1,3 százalékkal növekvő foglalkoztatottsággal.

A bruttó és a nettó átlagkereset is 8,3 százalékkal lehet magasabb – a versenyszférában 8,9 százalékos lehet a növekedés. Ehhez képest a munkatermelékenység növekedését jóval alacsonyabbra, 2,7 százalékosra teszik – ez lenne a bérnövekedés fedezete.

A korábbi éveknél magasabb, a GDP bő egy százaléka lesz a tartalék – vagyis az Országvédelmi Alap és a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata –, főleg előbbi nő, 60 milliárdról 378 milliárdra.

A deficit csökkenésének azonban nem ez lehet az alapja. A kormány egyfelől visszafogja a kiadásokat, másfelől az adóbevételek növekedésével számol – itt elsősorban a még mindig világrekorder, 27 százalékos áfa lehet érdekes, különösen annak fényében, hogy a fogyasztás további növekedésére lehet számítani.

Látványos áfacsökkentés pedig jövőre sem várható: a kormány a szállásszolgáltatás forgalmi adóját csökkentené csak 5 százalékra, ám ehhez egyrészt hozzácsapja a vendéglátók számára már ismert, 4 százalékos turisztikai hozzájárulást, másfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján aligha lehet ettől érdemi fogyasztóiár-csökkenést remélni. Részben ez is magyarázza, hogy 4290 milliárdról 4967 milliárdra nőhet a bevétel az áfából.

Az adócsökkentésnél nincs meglepetés: ahogy Varga Mihály múlt csütörtökön már elmondta, 2019 július elsejétől 2022 végéig között felfüggesztik a reklámadót és 2020-tól kivezetik az evát – a tervezet szerint a jövő évben már nem is számol bevétellel ebből az adónemből a kormány.

©

Egy százalékponttal (13-ról 12 százalékra) csökken ugyanakkor a kiva, ennek ellenére az ideinél jóval magasabb, 49,8 milliárd helyett 87,6 milliárd forintos bevétellel számol a költségvetés a kisvállalati adóból. A másik kkv-adó, a kata is feljöhet: az idei 135,7 milliárd után 192,6 milliárd lehet a bevétel.

A szocho már idén júliustól csökken – 19,5 százalékról 17,5 százalékra – és azt is korábban tudni lehetett, hogy a négygyermekes anyáknak jövő évtől nem kell szja-t fizetniük. A kormány szerint többet nyom a latba majd a béremelkedés, mint az, hogy a négygyerekes nőknek már nem kell jövedelemadót fizetniük: amíg idén 2361 milliárd a cél, jövőre már 2608 milliárd ebből az adónemből.

Gyors menet jön

A költségvetésről június 19-én kezd el tárgyalni az Országgyűlés, a háromnapos általános vita után a részletes vita június 25-28-án várható, a költségvetési bizottságon átment módosítókat összegző módosító vitáját július 8-án tartják, a zárószavazás pedig négy nappal később – az Országgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülésén lesz.

A társasági adó esetében már mindössze 501 milliárd forintos bevétellel számol a törvénytervezet, ehhez képest minden korábbinál magasabb, csaknem 167,7-192,1 milliárd forint lehet az érvényesített adókedvezmény. A fő cél természetesen továbbra is a sport, erre 121,8-131,8 milliárd forintnyi adót irányíthatnak át a cégek. (Összehasonlításképp: fejlesztési célra 30,2-40,2 milliárd mehet, energiahatékonyságra 3,2-4,2 milliárd.)

És ha már kiugró költések:

  • az MTVA jövőre 75 milliárd forintból gazdálkodhat,
  • a vasúthálózat fejlesztésére 24 milliárdot szán a PM, ehhez képest Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására 61,2 milliárdot költhetnek,
  • Paks II.-re 77 milliárd mehet,
  • az új budapesti multifunkcionális csarnokra 35 milliárd.

Gyengül a forint – a büdzsében is 

A költségvetés tervezésénél 320,9 forintos euróárfolyammal kalkulált a Pénzügyminisztérium. Ez valamivel közelebb áll a mostani realitáshoz, mint a tavalyi terv. A 2019-es költségvetést 311,4 forintos euróárral számolták, holott – ez már akkor is látszott – ennél jóval magasabb az árfolyam: január óta a legerősebb érték 312,82 volt, de jobbára inkább 320 forint körül jegyezték a közös európai pénzt.

A kamatköltségek számításakor abból indultak ki, hogy az alapkamat jövőre 1,1 százalékra emelkedik, ez a Reuters elemzőinek konszenzusos jóslata is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Kopasz és Csipes is aranyérmes, megvan az első olimpiai kvóta

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Megszüntetné a panelházak szemétledobóit a Magyar Közös Képviselők Egyesülete

Megszüntetné a panelházak szemétledobóit a Magyar Közös Képviselők Egyesülete

Ez történt: két igen "kellemetlen" hibát találtak a Windowsban

Ez történt: két igen "kellemetlen" hibát találtak a Windowsban

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben