Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Ahogy arról eredetileg is szó volt, a kormány a Magyar Turisztikai Ügynökség vagyonkezelésébe adta a Bálnát, mint turisztikai jelentőségű ingatlant. Ehhez 1. számú melléklettel egészítettek ki egy régebbi rendeletet. Azonban annak a rendeletnek már van 1. számú melléklete, aminek semmi köze a turisztikai jelentőségű ingatlanokhoz.
A kormány egy rendeletmódosítással a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vagyonkezelésébe adja a nemrég a fővárosi önkormányzattól megvásárolt Bálna épületét – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályból. Legalábbis ez a szándék (már akkor ez volt, amikor Lázár János 2017-ben bejelentette a Bálna megvásárlását), azonban úgy tűnik, a sok törvény- és rendeletmódosítás közepette nem sikerült mindent jól összerakni.
A kormány egy június 9-én megjelent rendelettel (169/2019.) módosította a 237/2018. rendeletet azzal, hogy a kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanokat valamint azok vagyonkezelőjét a 237/2018. 1. melléklete határozza meg.
Azonban a 237/2018. 1. mellékletének semmi köze a turisztikai jelentőségű ingatlanokhoz, azt szabja meg, hogy a szálláshely-szolgáltatóknak mely adatokat kell megadniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban történő regisztráció során.
Igaz, a mostani, 169/2019. rendelet nem csak ennyiben módosítja a 237/2018.-t: kiegészíti egy 1. számú melléklettel, ami az „Egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanok, vagyonelemek” felsorolását tartalmazza – a listán (egyelőre) csak egyetlen tétel található, a Bálna.
Szóval a módosítás után a 237/2018.-nak két darab 1. számú melléklete van, az egyik a turisztikai adatközpontnak való adatszolgáltatásról szól, a másik a kiemelt turisztikai ingatlanokról. A rendelet szövege több ponton hivatkozik saját 1. számú mellékletére, de ilyenformán kérdéses, mégis melyikre. Kérdeztük a turisztikai ügyekért és az MTÜ-ért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogyan kell érteni ezt az egészet, ha válaszolnak, közzétesszük.
Lázár János (akkor még) Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 végén jelentette be, hogy az állam megveszi a Bálnát a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. Közben folyamatban volt az épület értékesítésére kiírt pályázat, de azon senki sem adott be ajánlatot. A Magyar Nemzeti Bank érdeklődött az ingatlan után, de az állami vásárlás tervére hivatkozva ajánlatot ők sem adtak be. Az önkormányzat 11 milliárdért hirdette a Bálnát, szóval a tervezett összeget sikerült kialkudni az állammal.
A fővárosi közgyűlés 2019. márciusi ülésén hagyta jóvá, hogy az önkormányzat 11,2 milliárd forint plusz 3 milliárd forint áfa áron eladja a Bálna épületét a magyar államnak. A szerződés értelmében az adásvétellel párhuzamosan az épületben megszűnik a Budapesti Történeti Múzeum, a BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, illetve a Csarnok és Piac Igazgatóság használati megállapodása, legkésőbb június 30-ig. Ez első olvasatban azt jelenti, hogy a piacnak, az Új Budapest Galériának és a BFTK turistainformációs irodájának mennie kell az épületből.
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. A cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változások kerülnek bemutatásra.
Még mintegy 186 milliárd forint kedvező feltételű pénzügyi forrás érhető el az EXIM-nél a Demján Sándor Program keretében meghirdetett konstrukciókban.
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból.
Orbán Balázs egész Magyarország nevében óhajtotta ezt, és azzal biztatott, hogy Varga Juditnak sikerült.