Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Hosszas huzavona után a budapesti önkormányzat tényleg eladja a Bálna Budapest épületét a magyar államnak, egész pontosan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek. A szerződés már készen van, már csak rá kell bólintania az önkormányzat (fideszes többségű) közgyűlésének, a formaságnak tekinthető szavazás március 27-én lesz. A vételár 11,2 milliárd forint plusz 3 milliárd forint áfa.
A szerződés értelmében az adásvétellel párhuzamosan az épületben megszűnik a Budapesti Történeti Múzeum, a BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, illetve a Csarnok és Piac Igazgatóság használati megállapodása, legkésőbb június 30-ig. Ez első olvasatban azt jelenti, hogy a piacnak, az Új Budapest Galériának és a BFTK turistainformációs irodájának mennie kell az épületből. Kérdeztük az önkormányzatot, fognak-e máshol helyet kapni, amint válaszolnak, közzétesszük.
Az üzletek bérleti szerződései hatályban maradnak, csak bérbeadóként az állam lép az önkormányzat helyébe. A jövő zenéje, hogy az állam mit fog kezdeni a Bálna szerződéses bérlőivel.
Lázár János (akkor még) Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 végén jelentette be, hogy az állam megveszi a Bálnát a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. Közben folyamatban volt az épület értékesítésére kiírt pályázat, de azon senki sem adott be ajánlatot. A Magyar Nemzeti Bank érdeklődött az ingatlan után, de az állami vásárlás tervére hivatkozva ajánlatot ők sem adtak be. Az önkormányzat 11 milliárdért hirdette a Bálnát, szóval a tervezett összeget sikerült kialkudni az állammal.
