Az Európai Unió átlagát tekintve 2018-ban csekély mértékben tovább nőtt a tagállamok által beszedett adó (és járulékok) hazai össztermékhez (a GDP-hez) viszonyított aránya, elérte annak 40,3 százalékát – derül ki az Eurostat éves jelentéséből. 16 tagállamban nőtt a beszedett adó GDP-hez viszonyított mértéke, 12-ben csökkent vagy stagnált. A második legnagyobb adócsökkentő Magyarország volt, az arány 38,4 százalékról 37,6 százalékra esett, a változás egyedül Dániában volt nagyobb (46,8 százalékról 45,9 százalékra).

Jelen állás szerint az adóelvonás mértéke Franciaországban, Belgiumban és Dániában a legmagasabb, míg Írországban, Romániában és Bulgáriában a legkisebb. Magyarország az uniós mezőny kellős közepén helyezkedik el:

Azért érdemes megjegyezni, hogy ugyan a magyar gazdaság adóterhelése már két éve csökken, régiós versenytársai még mindig kevesebb adót szednek be saját GDP-jükhöz viszonyítva. Ráadásul úgy, hogy azokban az államokban nőtt az adóterhelés. Az sem mellékes körülmény, hogy két évnyi csökkenés után sem sikerült elérni a 2010-2011-es szintet:

Fideszes politikusok már hosszú évek óta emlegetik előszeretettel Orbán Viktor kabinetjeit az „adócsökkentés kormánya” jelzővel (ezt amúgy Gyurcsány Ferencék használták korábban lelkesen), valójában az adóterhelés 2017 előtt lényegében stagnált azon a szinten, ahova 2012-ben felugrott. Ez természetesen nem jelenti, hogy ne történtek volna adócsökkentések, mindössze azt: a csökkentések, emelések, adók megszűntetése, adók bevezetése és egyéb gazdasági folyamatok nyomán végső soron nem változott a (GDP-arányos) adóterhelés.

Az uniós átlagtempó duplájával nőttek a bevételek

Az EU egészét nézve 2018-ban nemcsak a GDP-arányos adóterhelés változott, de a beszedett adók összege is, ami uniós átlagban és tagállamonként külön-külön is nőtt. Uniós szinten az összadóbevétel mértéke 3,6 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt, 2018-ban körülbelül 224 milliárd euró folyt be a tagállamok kasszáiba.

Magyarország 2018-ban az adóterhelés csökkentése mellett a beszedett adó mennyiségének növelésében is jeleskedett, bár ebben az összehasonlításban csak a középmezőny elején végzett, a bevételek 7,5 százalékos növekedésével:

A magyar állam akkor sem panaszkodhat, ha az adóbevételek 2010 és 2018 közötti (vagyis a Fidesz-kormányzás alatti) változását nézzük. A bevételek 58 százalékkal nőttek, miközben az EU-átlag csak 30 százalék volt – vagyis az „adócsökkentés kormánya” az uniós átlag duplájával tudta növelni az adóbevételeket. Akadtak azért bőven jobban teljesítő országok, az élen álló Málta például e nyolc év alatt több mint 80 százalékkal növelte adóbevételeit, de Románia és Lettország is majdnem megközelíti ezt az értéket:

Ha a gazdaság jobban teljesít, több a bevétel

Ahogy említettük, sem az adóbevételek mértéke, sem a GDP-hez viszonyított arányuk nem pusztán azzal függ össze, hogy egy állam mit, milyen formában és mekkora kulccsal adóztat. Ha egy ország gazdasága gyorsan nő, akkor ez önmagában, változatlan adónemek és adókulcsok mellett is rengeteg pluszbevételt jelent az államnak. Például azért, mert:

• ha a cégeknek több a nyereségük, akkor több nyereségadót (Magyarországon társasági adót) fizetnek,
• ha több ember dolgozik és/vagy nő a fizetésük, akkor több jövedelemadót fizetnek,
• ha pörög a fogyasztás, akkor több forgalmi adó (áfa) folyik be.

Ez a tendencia nagyjából érvényesült az uniós országok között is: a 2010 és 2018 közötti időszakban jellemzően azokban az országokban nőttek nagyobbat az adóbevételek, ahol nagyobbat nőtt a gazdasága:

Magyarország esetében a GDP-arányos adóterhelésnek az elmúlt két évben bekövetkezett csökkenése is elsősorban a GDP kiemelkedően gyors növekedésének volt köszönhető, mintsem drasztikus adócsökkentéseknek. Természetesen ilyenek is voltak, 2018-ban bővült a családi adókedvezmény, csökkent a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho), illetve volt célzott áfacsökkentés bizonyos termékek esetében. Azért az adóbevételek jobban nőttek, mint amennyit a kormány adócsökkentésekkel a gazdaságban hagyott, szóval az államnak is több elkölthető pénze lett.

A magyar gazdasági növekedés viszont jórészt nem a kormány intézkedéseinek köszönhető, a régió minden országában hasonló folyamatok zajlanak, és Magyarország nem tekinthető éllovasnak.

Öt év alatt 1400 milliárdot hozott a gazdaságfehérítés

A magyar állam adóbevétel-szerkezete jelentősen eltér nemcsak az uniós átlagtól, de a régiós versenytársakétól is. A Fidesz felvállaltan a fogyasztáshoz kapcsolódó adók (elsősorban az áfa és a jövedéki adók) felé tolta el a rendszert. 2018-ban az adóbevételek hajszál híján fele ilyen adónemekből származott, a vállalkozások és a magánszemélyek jövedelmeit és vagyonát terhelő sarcokból csak a bevétel 18 százaléka származott, míg a vállalkozások és a magánszemélyek szociális terheiből a bevételek harmada. Uniós átlagban ez a három féle teher szinte pontosan egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban biztosítja a bevételeket.

Nyilván ennek is köszönhető, hogy a kormány a csökkentések mellett volt képes drasztikusan növelni az állami adóbevételeket: a kiterjedt feketegazdaság miatt ezeknél a terheknél lehetett a gazdaság fehérítésével (főleg az áfacsalások visszaszorításával) pluszbevételre szert tenni. „A gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt, 2014-től 2018 végéig, 1400 milliárd forint bevételt eredményeztek a magyar költségvetésnek” – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára november 6-án egy, a témában rendezett konferencián. Szerinte az online pénztárgépek bevezetése óta Magyarországon öt év alatt 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés, azaz a beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség. És akkor még nem beszéltünk a közúti áruellenőrző rendszerről (ekáer) vagy az online számlázás bevezetéséről.

A bevételi szerkezet változása elég látványos 2009 (az utolsó nem fideszes év) és 2018 között:

Az államadósság annyira nem volt fontos, a sport annál inkább

Természetesen az a nagy kérdés, hogy hova tette a kormány azt az összeadva több tízezer milliárd forintot, ami a bevételek növekedéséből jött össze. A válasz egy szóban: elköltötte. A kormány 2019 végére 30 711 milliárd forintos államadósságot vár, amiből az elmúlt években alaposan le lehetett volna faragni. Ez azonban nem történt meg, a kabinet mindössze alacsonyan, a GDP 3 százaléka alatt tartja az éves hiányt, pedig a büdzsé évek óta többletet mutathatna.

Jelenleg a gazdaság bővülése miatt a GDP lassan növi ki az államadósságot, az a cél, hogy 2022-re 60 százalék alá csökkenjen. A pluszbevételből már az 50 százalékot közelíthetné. Pedig okos döntés lenne most spórolni, a növekedés nem fog örökké tartani, az ínséges időkben az államnak növelnie kell majd az adósságot, hogy többet tudjon költeni a károk mérséklésére, és nem mindegy, 40, 50 vagy 60 százalékos szintről kezd neki.

Ami a 2018-as évet illeti, az államháztartásnak 22,9 ezer milliárd forint bevétele volt, sokkal több, mint az eredetileg várt 21,7 ezer milliárd forint – derült ki a 2018-as költségvetés teljesülését bemutató zárszámadásból. A pluszpénzt az állam el is költötte, a tervezett 22,9 ezer milliárd helyett 24 ezer milliárd forint ment el, a következő megoszlásban:

Eredetileg csak a GDP 0,4 százalékát költötte volna a magyar állam 2018-ban sportra, az év közbeni módosításoknak köszönhetően ez 0,8 százalékra, 320 milliárdra kúszott föl, miközben 128 milliárd forint bevételről mondott le sportszervezetek javára. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra. Összességében a büdzsét sikerült ezer milliárd forinttal mellélőni.