Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Oslóban nem is titkolják: "felkészültek az újabb fluktuációkra", amelyek egyébként Norvégiát sem kerülik el: a második világháború óta nem mértek ilyen rossz adatokat a munkaerőpiacon.
Mindez azonban nem homályosítja el a tavalyi rekord nyereséget – erre emlékeztette az újságírókat a norvég szuverén alap főnöke. Yngve Slyngstad elmondta, hogy 2019-ben több mint 20 százalékos volt az alap nyeresége: "minden szektorban jól teljesítettünk."
Aztán fordult a kocka és nemcsak a koronavírus-járvány miatt. Norvégia Európa egyik legfontosabb olajtermelője. A szuverén alap eredetileg annak a jövedelemnek egy részét kezelte, amely befolyt a tengeralatti olajkutakból. Amíg az olajár fent volt, addig a norvég szuverén alap is remekül teljesített: vagyona meghaladta az 1000 milliárd dollárt – a befektetési alapok között elsőként jutottak át ezen a mágikus határon.
Az olajár szabadesésben
A világgazdaság leállása és Oroszország vitája Szaúd-Arábiával korábban sosem látott mélységekbe taszította az olaj árát. Ez óriási veszteséget okozott a norvég szuverén alapnak is, melynek a vagyona immár "csak" 875 milliárd eurót ér.
Amióta túlkínálat van az olaj világpiacán a norvégok megpróbálták diverzifikálni a portfóliójukat. A jövőre bazíroztak, vagyis az informatikára. Csakhogy a tőzsdei válság ezeket a papírokat sem kímélte: a norvég szuverén alap vesztesége meghaladta a 14 százalékot ezen a téren. Pedig az informatika óriásaiban van részesedése a norvég szuverén alapnak: Alphabet (a Google anyavállalata), Apple, Amazon stb.
A norvég szuverén alap egyébként igen óvatos és alapos befektető: igyekszik maximálisan diverzifikálni a portfólióját. A mostani tőzsdei válság viszont szinte az egész világra kiterjedt és majdnem minden szektor érintve van. Ráadásul a norvégok etikai szempontokat is figyelembe vesznek, vagyis nem fektetik pénzüket kétes hírű vállalkozásokba, amelyek gyerekeket dolgoztatnak vagy korrupt kapcsolatban állnak egyes államokkal. Ezért is csökkentették a részesedésüket az olajtársaságoknál, mert sok országban ezek a cégek olyan rendszereket finanszíroznak, melyek nem felelnek meg a norvégok etikai normáinak. Az olaj persze változatlanul fontos a norvég szuverén alap számára, de a közeli jövőben aligha várható, hogy komoly profitok jönnének ebből a szektorból.
