Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elmúlt hetekben a koronavírus kapcsán ismét szóba került, mennyi kórházi ágyra van szükség Magyarországon, és mi a baj a kórházak gazdálkodásával. Egészségügyi szakembereket kérdeztünk arról, mi lehet az oka a viharos sebességű kórházi kiürítéseknek. Megvalósítja-e a kormány a veszélyhelyzet "leple" alatt az egészségügyi reformot a kórházakban?

Koronavírus-világjárvány
Több mint 11,5 millióan fertőződtek meg, és csaknem 600 ezer beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával mind több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. (Igaz, több helyen már ismét szigorításokat vezettek be.) Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Idén, az év első kormányülésén az egészségügyről tárgyalt a kormány. A miniszterelnök akkor a fejlesztési források átcsoportosítására és a kórházak eladósodottságának megállítására tett javaslatot. Orbán Viktor kijelentette, hogy

a kórházak eladósodása nem bocsánatos bűn, hanem fedezet nélküli adósságvállalás, aminek véget kell vetni.

A kormányfő azt is elrendelte, hogy minden, három évnél régebben felújított kórházban tatarozni kell a kórtermeket, a várókat és a szociális helyiségeket. Arról, hogy mikor indul a festésprojekt, a kabinet máig sem döntött.

Azóta a koronavírus-járvány miatt nagyot fordult a világ az egészségügyben

  • Kásler Miklós utasítására a kórházaknak április 15-ig az ágyaik 60 százalékát szabaddá kellett tenniük,
  • emiatt sokak szembesültek azzal, hogy rövid időn belül maguknak kell ellátniuk az ápolásra szoruló hozzátartozójukat,
  • Orbán Viktor, miniszterelnök szerint az a cél, hogy legyen 8 ezer működő lélegeztetőgép és több, mint 30 ezer ágy, amelyeken kizárólag koronavírusos betegeket lehet ápolni.
©
Szakértőkkel próbáltunk utánajárni annak, hogy
  • mi lehet az oka a viharos sebességű kórházi kiürítéseknek,
  • elképzelhető-e az, hogy a veszélyhelyzet leple alatt a kormány megvalósítja a hosszú évek óta húzódó egészségügyi reformot,
  • és valóban gátat vet a kórházi adósságoknak?

Egy merész és a járvány jelen fázisában egyelőre felesleges sebességű és mértékű politikai húzás a kormány részéről

– értékelte a hvg.hu-nak az elmúlt hetek egészségügyi történéseit Rékassy Balázs egészségügyi menedzser. „Lehet, hogy a miniszterelnököt matematikai számításokkal úgy informálták, hogy 8 ezer feletti lélegeztetőgépre és 30 ezer feletti ágyra is szükségünk lehet, de reálisabb lenne egy fokozatos felszabadítási terv. Lehet, hogy úgy gondolják, ha már belekezdtünk ebbe a nagy mértékű ágyfelszabadításba, akkor használjuk fel az egészet egy modernizációra. Azt mondták, oké, mikor, ha nem most hozzuk létre a szükséges háttérintézményeket, hiszen ezeknek az ágyaknak a nagy része úgyis vattaágy volt."

Vattabetegnek nevezik a kis költséggel ágyat foglaló, kevés ráfordítást igénylő ápoltat, aki miatt jobb az ágykihasználtság a kórházakban. Az intézmények pénzt kapnak a vattaágyon fekvő vattabeteg után, akire az átlagosnál kevesebbet kell költeni – így működik a rendszer.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház
©

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy amikor Kásler Miklós utasításba adta a kórházaknak, szabadítsák fel ágykapacitásuk 60 százalékát, már az ágyak 58 százaléka üres volt. Tehát az Emmi szerint

mindössze 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.

A minisztérium közleményét egészségügyi szakemberek azóta csípőből cáfolták, és még a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból is az derült ki, hogy ennél jóval több beteget küldtek haza.

Rékassy Balázs szerint a közelmúltban történt eseményeknek három oka lehet:

  1. A kormány elszámolta magát a szükséges üres ágyakkal kapcsolatban: alultervezni nem mert, annak ugyanis komoly következményei lehetnek, ellátatlanul maradhatnak covidos emberek, ami politikailag és erkölcsileg nehezen vállalható. Ezért inkább felültervezett, mert az még mindig kisebb gonddal jár, noha a járulékos veszteségeket, hogy hány egyéb súlyos betegségben szenvedő ember nem, vagy később kap ellátást, nem mérlegelte a kabinet.
  2. Nem ismerjük azokat a számokat, amelyekkel Orbán Viktor és csapata számol, lehet, hogy egyszerűen rosszul számoltak, vagy rosszul értelmezték a szakmai előrejelzéseket a politikusok.
  3. Szakemberek régóta mondják, a kelleténél több kórházi ágy van Magyarországon, most a kormány is belátta, hogy pont ideje ezek számát csökkenteni (de hogy alternatív ellátási formákat kell először megerősíteni, ezt már nem hallotta meg semelyik döntéshozó).
Szent László Kórház
©
A KSH 2018-as adatai szerint Magyarországon 68 ezer 112 kórházi ágy van összesen. Egy másik adatsor szerint 100 ezer lakosra 702 kórházi ágy jut Magyarországon, miközben ez az arány az uniós tagállamokban 504, a szomszédos országok közül Csehországban 663, Szlovákiában 582, míg Romániában 689.

Rékassy Balázs szerint miközben kórházi ágyból békeidőben is mind az átlagosnál, mind a nemzetközi sztenderdeknél több van, orvosból, egészségügyi szakdolgozóból, és háttérszolgáltatásokból, mint például otthonápolás, krónikus beteg gondozás, nincs elég, illetve a rendszer nem érdekelt a betegek kórházon kívül tartásában, a hatékony betegút menedzselésében. Ma Magyarországon 42 ezer kórházi ágyon akutbetegeket látnak el, nagyjából 65-70 százalékos kihasználtsággal. Miközben a 26 ezer krónikuságy kihasználtsága 100 százalék.

Szintén a KSH 2018-as felmérése mutatja, hogy Magyarországon 68 ezer 112 ágyra 39 948 orvos jut. Vagyis csaknem kétszer annyi az ágyak, mint az orvosok száma. Az általunk megkérdezett szakértők abban egyetértettek, hogy nem lenne szükség ennyi kórházi ágyra.

A GKI közleménye szerint régiónkban a százezer lakosra jutó ágyszámkapacitás 2000 és 2017 között mindenütt csökkent, Csehországban 15 százalékkal, Szlovákiában 26, Ausztriában pedig 6 százalékkal. Ha a visegrádi országokat vesszük, 2017-ben, mindhárom államban kevesebb kórházi ágy jutott 100 ezer emberre, mint Magyarországon: Szlovákiában 17, Csehországban és Lengyelországban 6-6 százalékkal. Érdekesség, hogy közben Ausztriában ez az arány 5 százalékkal több.

Magyarországon ez a visszaesés 17 év alatt 14 százalékos volt. A legtöbb ágyat a szemészet, a bőrgyógyászat, a fül-orr-gégészet és a reumatológia területén számoltak fel.

Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
©

2006-ban például, amikor az SZDSZ-é volt az egészségügyi tárca, történt egy radikálisabb leépítés az aktív kórházi ágyaknál: 16 ezer ágyat megszüntettek, és abból 7 ezret átraktak a krónikus ágyak közé, felemelve ezek számát 20 ezerről 27 ezerre. Erre azért volt szükség, mert máig nem épült ki az az ellátórendszer, ahol a családok meg tudnák oldani az ápolásra szoruló hozzátartozóik ellátását. Ahogyan arról a hvg.hu is írt, a szociális otthonok túlzsúfoltak, több éves várólisták vannak, a körülmények sokszor méltatlanok, miközben az otthoni szakápolás kapacitása is szűkös az igényekhez képest.

2010 óta is kevesebb lett egyébként a kórházi ágy Magyarországon, 2 százalékkal.

Mihályi Péter közgazdász is úgy látja, az ágyak jelentős részén – békeidőben – szociális betegek fekszenek. „Most az lenne a korrekt viselkedés, ha azt mondaná a kormány, kérem szépen, 5636 beteget küldünk haza, ebből nyakunkat tesszük rá, legalább a hatvan százalék teljesen feleslegesen volt a kórházban” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy

a kabinet még utólag sem mondott konkrét számot.

Korábban is voltak próbálkozások

Szakemberek szerint a krónikus ágyak egy jó részét le lehetne építeni, és átrakni a szociális szférába. Erről volt már szó Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkársága idején, a harmadik Orbán-kormány alatt. Ő azt szerette volna, ha 2016-ban kétezer, 2019-ig pedig további tízezer kórházi ágy kerül át a szociális ellátórendszerbe, ahol emelt szintű ellátást kaptak volna a tervek szerint a rászorulók. A volt államtitkár egy interjúban erről úgy nyilatkozott, hogy

konfliktusos munka, de maga a miniszterelnök utasított rá, hogy az egészségügyi problémákat az egészségügyben kezeljük, a szociálisakat a szociálisban.

Az elképzelésből a kormányfői támogatás ellenére sem lett jóformán semmi.

©

Ónodi-Szűcsöt megelőzően Molnár Lajos volt az, aki 2006–2007-ben egészségügyi miniszterként reformmal próbálkozott az egészségügyben, ami óriási társadalmi feszültséget keltett, komoly viták voltak a nyilvánosságban, az orvosok, a gyógyszerészek és a gyógyszergyártók körében. A reform része volt, hogy

  • kidolgoztak egy valódi, több-biztosítós rendszert
  • bevezették a 300 forintos vizitdíjat és a kórházi napidíjat,
  • súlyponti és területi kórházakat jelöltek ki, és három intézményt végleg bezártak,
  • kiszűrték a tb-t nem fizető potyautasokat,
  • létrehozták a betegek fogyasztóvédelmét ellátó Egészségbiztosítási Felügyeletet,
  • és liberalizálták a patikanyitást.

A program meghirdetése után nem sokkal Molnár Lajos lemondott miniszteri posztjáról, mert nem tudta elfogadni a több-biztosítós rendszer bevezetéséről szóló döntés halogatását. Végül 2008-ban a vizitdíjas népszavazást elvesztve az MSZP–SZDSZ koalíció is felbomlott. Az egészségügyben minden maradt a régiben.

Hogyan tovább?

Rékassy Balázs szerint a kórházi ágyakat csak abban az esetben lehetne csökkenteni, ha a jelenleginél jobban működik az alap-, a járóbeteg-, az otthon- és a krónikus betegápolás. És azzal is kezdeni kellene valamit, hogy az egész rendszer alulfinanszírozott. "Ha racionalizálnák és rendbe raknák a finanszírozást, helyes és jó érdekeltségi rendszert teremtve, és megfizetve a fenti szolgáltatásokat, érdekelté tennénk a háziorvost, a járóbetegrendelőt, hogy azt a pácienst, akit csak lehet, saját hatásköreikben menedzseljenek, egy ápolói, gondozói szakértői csapatot mozgatva, felkészülten, abban az esetben

bő egyharmadát a kórházi ágyaknak meg lehetne szüntetni

– mondta Rékassy, aki szerint így 22-23 ezer ágyra nem lenne szükség a kórházakban.

Szent László Kórház
©

Ehhez képest 2010 és 2018 között háromezerrel csökkent a kórházi ágyak száma Magyarországon: 71 ezer 216-ról 68 ezer 112-re. Arról továbbra sem tudni, hogy a kormány tervez-e ágyszám-csökkentést. Gulyás Gergely Miniszterelnökéget vezető miniszter egy újságírói kérdésre a Kormányinfón azt válaszolta, hogy az ágycsökkentés nem politikai, hanem szakmai kérdés.

Ahol alacsony a kihasználtság, ott indokolt lehet a csökkentés. A válság azt mutatja meg, hogy át kell gondolni az egészségügyi finanszírozási rendszert

– jelentette a tárcavezető, hozzátéve, hogy a vitákat a járvány után folytatják le.

Ha fogadnom kéne egy londoni bukmékerirodában, akkor azt mondanám, biztos, hogy nem lesz egészségügyi reform

– jelentette ki a hvg.hu-nak Mihályi Péter. A közgazdász szerint ezt „csak a Kásler holttestén keresztül lehet bejelenteni”. Vagyis, „ha Orbán Viktor eldönti, hogy leváltja Káslert, és azt mondja, kérem szépen, Kásler doktor súlyos szakmai hibát követett el, mert 5600 beteget küldött haza és ebből ennyi meg ennyit nem lett volna szabad hazaküldeni. De ez valószínűleg nem fog bekövetkezni. A miniszterelnök nem szokott hátrálni”.

Kásler Miklós
©

A kórházi ágyak pánikszerű kiürítését Mihályi szerint kétféleképpen is lehet magyarázni. Az egyik az, hogy „húsvétkor valaki az operatív törzsben felébredt, és azt mondta, hoppá, ez a hetekkel korábban kiadott feladat még nem lett végrehajtva. Ekkor nem tudták, vagy nem merték felhívni Orbán Viktort, ezért kapkodni kezdtek”. De azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a miniszterelnök úgy tervezi, a gazdaság fokozatos megnyitása óhatatlanul együtt jár majd a fertőzöttek számának drámai növekedésével, és a kormányfő azt szeretné, hogy biztosan mindenkinek jusson kórházi ágy.

Ha kinyitják az iskolákat és néhány tanár lázas lesz vagy köhög, lehessen azt mondani, hogy ott a kórház, tessék befeküdni

– vélte. Azzal azért számolni kell, hogy egy kórházi ágy, akár egy intenzíves ágy, vagy egy újabb lélegeztetőgép még nem azt jelenti, hogy mindezek mellé jut elég szakember, intenzíves, covidos betegek ellátáshoz értő ápoló és orvos – tette hozzá Rékassy.

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
©

Mihályi úgy látja, ha vége a járványnak, a magyar egészségügyben minden marad a régiben. A járvány váratlan tanulsága az, hogy az a szociális ellátórendszer, amelyben 80 ezer embert gondozunk ápolási otthonokban, nemcsak drága, de roppant kockázatos megoldás.

Vagyis a járvány tanulsága nem az, hogy nincs elég öregek otthona, és akkor kellene még gyorsan építeni 80 ezer szociális fekvőhelyet, hanem importálni kell vendégmunkásokat otthonápolásra

– emelte ki. Szerinte ezt kellene legalizálni, megfelelő ellenőrző- és vízumrendszert kialakítani. Ami pedig a kórházi adósságot illeti, a közgazdász szerint idén februárban a kormány és a beszállítók kötöttek egy

fausti dealt,

amikor a tavalyi kórházi adósságokat a kormány valahogy lerendezte. A „kormányfő kiadta, hozzanak be annyi lélegeztetőgépet Magyarországra, amennyit csak tudnak, és senki sem fogja megkérdezni, mibe kerül ez. Ha majd utólag az ellenzék megkérdezi, hogy miért volt szükség ennyi lélegeztetőkészülékre, a miniszterelnök azt fogja válaszolni, amit egyszer már az Országimázs Központ vezetője az augusztusi tűzijáték után mondott: karácsonyestén a nagymamától sem illik megkérdezni, mennyibe került a mákos bejgli”.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Csúsztat a kormány, amikor azt állítja: adósrabszolgává teszi az EU a magyarokat

Csúsztat a kormány, amikor azt állítja: adósrabszolgává teszi az EU a magyarokat

Bringázó Budapest: négy kerékről soknak, kettőről kevésnek tűnnek a fejlesztések

Bringázó Budapest: négy kerékről soknak, kettőről kevésnek tűnnek a fejlesztések

Csak nézzen a vörös fénybe – egyszerű módszert találhattak a látás javítására

Csak nézzen a vörös fénybe – egyszerű módszert találhattak a látás javítására