Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek a koronavírus-járvány miatt, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kórházigazgatókkal és intézetvezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetése.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a konferenciabeszélgetésről az MTI-t tájékoztató szerdai közleményében azt írta: "más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésében kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét".
Közölték, hogy a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, azaz a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt.
Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett "a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról", ennek következtében március végére további 24 százalékkal nőtt a szabad ágyak száma – tudatták.
A közlemény szerint így amikor Kásler Miklós utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, "akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt".
Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat – hangsúlyozta a tárca.
A szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt: átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást biztosíthassák az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett embereknek.
"Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel" – olvasható a közleményben, amelyben a tárca azt is jelezte: Magyarországon – "a jó ritmusban meghozott kormányzati korlátozó intézkedéseknek köszönhetően" – sikerült lassítani a járvány terjedését.
A magyar egészségügyi rendszer "rugalmasan alkalmazkodott" a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére – írták.
Kásler Miklós utasítására a kórházaknak április 15-ig az ágyaik 60 százalékát (teljes kapacitással számolva durván 40 ezer férőhelyet) kell szabaddá tenniük. Emiatt sokan szembesültek azzal, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kell megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását.
A Szent Margit Kórház főorvosa azt mondta, hogy szerinte a kötelező ágyfelszabadítás veszélyezteti a vizsgálatot, és sérül a kezelést igénylő csecsemők egészséges élethez való joga.
Az RTL Klub Híradója szerint egy 79 éves beteg meghalt, miután elküldték a kórházból, a 24.hu pedig azt írta, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán azt közölték a betegek hozzátartozóival, haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. Később a hvg.hu olvasói közül többen is jelezték, hogy ezzel a helyzettel szembesültek.
