Az egészségüggyel kapcsolatban a béremelésről szóló ígéret nem újdonság, a szakdolgozók és nővérek fizetésének emelésének folyamata 2016 óta zajlik, 2018 végén pedig arról született döntés, hogy 2019-től kezdődően négy lépcsőben rendezik a juttatásokat, erre csak 2020-ban 82 milliárdot különítettek el. A szakaszos emelés összességében 2022-ig a 2018-as szinthez képest 70 százalékos pluszt jelent majd. A kérdés az – erre Orbán is felhívta a figyelmet –, hogy ez elegendő lesz-e a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban dolgozók itthon tartásához.

A kórházak felújítása ennél is bonyolultabb kérdés, nem véletlen, hogy a kormányfő csak annyit közölt: a három évnél régebben felújított kórházakban minden kórtermet, várótermet és szociális teret fel kell újítani, amíg ez nincs, mást nem tudnak támogatni. A kifestés azonban szó szerint és képletesen is csak a felszíne egy igen régi és igen mély problémának: az egészségügyi intézmények tragikus pénzügyi helyzetének. Ennek rendbetételére is ígéretet tett a kormány, egy karácsony előtt kiadott kormányhatározatban első körben a financiális helyzet átvilágítását, az igények felmérését helyezték kilátásba. Úgy tűnik azonban, hogy amíg ez nincs meg, a kifestésnél nagyobb léptékű fejlesztés sem várható – ha pedig majd igen, az jó eséllyel a mostaninál sokkal erősebb állami kontrollal történhet meg. Ebbe az irányba mutat az Állami Számvevőszék elnökének két nappal ezelőtt megjelent nyilatkozata is: Domokos László a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a szférában sorozatosan megsértik a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, ezzel rendkívül rossz példát mutatnak.

Erre is kitért Orbán: szerinte kiderült, hogy a kórházi adósságfelhalmozás nem bocsánatos hiba, hanem komolyan veendő ügy, ezt fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak hívják. Orbán szerint ennek véget kell vetni, ezért bejelentette, a kórházak az idei évet már nem zárhatják adóssággal. Utasította Kásler Miklós minisztert a helyzet kezelésére, aki szükség esetén javaslatokat tehet az irányításhoz és ellenőrzéshez szükséges eszközökre, a kormány ebben támogatni fogja. (Értsd: felügyelet alá helyezhetik a kórházakat.)

Domokos ugyanakkor beszélt arról is, hogy egyes kórházi beszállítók irreálisan magas árat szabnak meg, ennek kiszűrése is feladat lesz. Erre utalt Orbán Viktor is, amikor arról beszélt: azt javasolta az ágazatot irányító miniszternek, bátran nyúljon hozzá a jórészt nemzetközi beszállítók által realizált extraprofithoz. Az Mfor ezt már úgy értelmezi, hogy a kormány akár extra hozzájárulást várhat el, magyarul különadót is kivethet az ágazatra. Korábban Gulyás Gergely miniszter annyit jelentett be, a kormány tárgyal a beszállítókkal az adósságokról.

A miniszterelnök bejelentése után megkerestük a Magyar Kórházszövetséget, de egyelőre nem válaszoltak. Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatójáról ide kattintva olvashatja összefoglalónkat.