Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
750 milliárd eurós mentőcsomagot javasol az Európai Bizottság a koronavírus okozta válság utáni helyreállításra – közölte a Twitteren Paolo Gentiloni, a bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja. Az összeg kétharmada vissza nem térítendő támogatások formájában kerülne az országokhoz, a többi 250 milliárd pedig kölcsönként lenne elérhető – írja több portál brüsszeli forrásokra hivatkozva. A csomag finanszírozására az Európai Bizottság 750 milliárd eurós hitelt kíván felvenni a tőkepiacról. Ez az első eset, hogy a brüsszeli testület az EU finanszírozását piaci forrásból kívánja biztosítani, ami komoly áttörést jelent az uniós integráció történetében.
Commissione propone un Fondo di Recovery da 750 miliardi che si aggiunge agli strumenti comuni già varati. Una svolta europea per fronteggiare una crisi senza precedenti. #NextGenerationEu
— Paolo Gentiloni (@PaoloGentiloni) May 27, 2020
A Bloomberg a pénz elosztásáról is közöl részleteket. A portál szerint az olaszok 81,8 milliárd eurót kapnának, a spanyolok 77,3 milliárdot, Görögország 22,5 milliárdot, míg a franciáknak 39 milliárd jutna. A kiszivárogtatás hírére az olasz állampapírok hozama gyors esésnek indult – a magyarázat erre az, hogy a bizottság által felvett hitel az elsőrendű hitelminősítés miatt is sokkal kedvezőbb feltételekkel történne meg. A javaslat azonban nem csak a rosszabb piaci megítélésű – ugyanakkor aránytalanul súlyos problémákkal küzdő – dél-európai országok számára jelent megkönnyebbülést, de a gazdaság helyreállítására a legnagyobb forrásokat szánó Európai Központi Bank számára is.
A bizottság költségvetési javaslatát délután az Európai Parlamentben mutatja be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ekkor derül ki az is, hogy Magyarország mekkora forrást kaphat, illetve hogy a bizottság hogyan tervezi visszafizetni a hitelt. A Politico által megszellőztetett javaslat szerint a hitelek visszafizetését nem a tagállamok forrásaiból, hanem közös adók kivetésével, illetve a szén-dioxid-kvóta-kereskedelemből származó bevétel növelésével képzelnék el. A magyar kormány élesen ellenzi a közös adókat (elsősorban a digitális gazdasági szereplőire kivetett teherről van szó).
