Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Közzétette az Európai Bizottság azt, hogy az egyes országok mi alapján és mekkora források lesznek jogosultnak az új támogatási keretből. A 2021-től induló, 750 milliárdos kötvénykibocsátásból finanszírozott keretet szerdán jelentette be Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. A keret legnagyobb része, 560 milliárd euró az úgynevezett Helyreállításai és Rezilienciaépítési Eszköz, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállításhoz, fellendüléshez szükséges közberuházásokat és reformokat támogatja majd. Ebből 310 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig kölcsön finanszírozható, utóbbit a kedvezményezettek fizetik majd vissza a bizottságnak.
A támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de elsősorban azokra a térségekre összpontosít, amelyeket a legnagyobb mértékben sújtja a mostani válság. A vissza nem térítendő támogatásokat egy kulcs alapján határozzák meg, amely a következő tényezőket veszi figyelembe
- népesség
- egy főre jutó GDP
- az elmúlt öt év munkanélküliségi rátája
Ez alapján Magyarország 6629,54 millió euróra, napi árfolyamon számítva folyó áron nagyjából
2320 milliárd forintra lenne jogosult, ez a teljes keret csaknem 2 százaléka.
Efölött hitel igényelhető, amely elvileg nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem 4,7 százalékát, kivételesen esetben mégis lehetséges az emelés.
A legtöbb forrásra az olaszok és a spanyolok tarthatnak igényt, a keret nagyjából 20-20 százalékát kaphatják. A franciáknak járna az egytizede, a lengyeleknek 8,65 százaléka. A Magyarországhoz hasonló méretű, ám magasabb munkanélküliségi arányú portugálok több mint 4 százalékra tarthatnak igényt.
A támogatások és hitelek igénybevételéhez szükséges egy összehangolt helyreállítási reformterv elkészítése, amelyhez 2024-ig meg kell határozniuk a reformok és beruházások menetrendjét. A támogatások és hitelek folyósítására több részletben, a tagállamok terveiben meghatározott részcélok és célértékek teljesítésével összhangban kerül majd sor.
A magyar kormány egyelőre nem nyilatkozott, mit gondol a tervről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta - utalva arra, hogy az EU története során először az Európai Bizottság hitelfelvételéből kívánja finanszírozni a tervet: "jól meg kell fontolni, akarunk-e ebbe az irányba haladni."
