“Fájdalmas felismerés, hogy a jogállamiság nem összeköt, hanem különválaszt minket” - vita az EP-ben

Az Európai Parlament előtt van egy javaslat, amelynek célja a meglévő jogállamisági eljárások valamiféle egységesítése és ami fontosabb, egy úgynevezett nyomonkövetés kidolgozása. Utóbbinak az volna a lényege, hogy konkrét pénzügyi szankciós intézkedésekről is lehessen dönteni. Vagyis nem csak az uniós pénzügyek kapcsán merült fel ez a téma, hanem általános értelemben. A javaslat előterjesztője a szlovák liberális politikus, Michal Simecka, aki arról beszélt: ennek az elképzelésnek a központi eleme, hogy az uniós intézmények között legyen egy megállapodás a jogállamisági mechanizmusok működéséről. A tervezetben egyébként az is olvasható, hogy

az előző évtizedben több tagállamban is ádáz módon támadták az uniós értékeket, és a nemzetközi összehasonlítások valamint a Parlament állásfoglalásai a demokrácia jelentős hanyatlásáról tanúskodnak, különösen Magyarországon és Lengyelországban.

A kiskirályok vírusa

Egy fontos újítás, hogy nem az Európai Bizottságot bíznák meg a jogállamiság ellenőrzésével, hanem egy független szakértői testületet. A témáról tartott vitában a parlamenti képviselők túlnyomó többsége támogatta ezt a tervezetet, amelyről egyébként szerdán fog szavazni az EP. Felszólalt az Európai Bizottság részéről a magyar kormány által “nemkívánatos személynek” nyilvánított Vera Jourova alelnök és Katarina Barley, az EP alelnöke is, aki pedig a magyar és a lengyel kormány pénzügyi kiéheztetéséről beszélt egy interjúban. Barley most azt mondta, hogy sok mindenről lehet kompromisszumot kötni, de az uniós alapértékekről nem. Nikolaj Villumsen, egy másik zöld képviselő egyetértett a nyomonkövetéssel, úgy véli, hogy

ha megsértik a kormányok az alapvető jogokat, akkor szankciókra van szükség, akár Orbán Viktorról, akár másról van szó.

A Fidesz pártcsaládjához tartozó Esteban Gonzales Pons néppárti képviselő azzal érvelt, hogy nem kötelező EU-tag lenni, aki viszont azzá vált, az köteles tiszteletben tartani a jogállamiságot. Hozzátette, hogy ezeket az alapelvekek a második világháború után, sok évvel az EU megszületése előtt fektették le az európai nemzetek.

Maité Pagazaurtundua spanyol liberális képviselő segített a jogállamiság megfejtésében, szerinte az a lényeg, hogy hatalom semlegesen viszonyuljon az állampolgárokhoz. “De a kiskirályok vírusa itt van megint” - tette hozzá.

Gilles Lebreton francia Le Pen-párti politikus viszont kijelentette, hogy egy olyan Európát akar, amely a külső ellenség, a migránsáradat ellen összefog. Szerinte erre a kihívásra mindig az alávetettséggel válaszolt Európa, az új mechanizmus pedig a föderalizmus irányába mutat. Patryk Jaki, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság egyik képviselője szintén történelmi példával érvelt, amikor azt mondta, hogy amikor a szovjetek leigázták Lengyelországot, akkor a nyugat semmit sem tett értük, odadobták a megszállóknak a lengyelek szabadságát.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arról beszélt, hogy Európában erélyesen fel kell lépni az autoriter rendszerek és vezetőikkel szemben, biztosítani kell azt, hogy az egymásnak falazó kormányok ne tudják kijátszani a szankciós eljárást, de biztosítani kell, hogy az esetleges büntetés miatt ne az érintett népek bűnhődjenek.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa arról beszélt, hogy “amikor a jogállamért küzdünk, akkor az egyszerű emberekért, az adófizetőkért küzdünk”.

Brüsszel a választásokat is megvédené

A már említett Vera Jourova mintegy mellékesen elmondta, hogy az Európai Bizottság a nemzeti és az európai választásokat is szeretné átláthatóbbá tenni. Ezért a “szabad választás jogára vonatkozó akcióterv” készül, amelynek célja, hogy a kampányokban egyforma lehetőségekkel tudjanak kampányolni a riválisok, ennek legyen objektív igazságügyi megfigyelése és garantálni kell a sajtó szabad működését is.

A meglepő bejelentések folytatódtak az uniós pénzek és az uniós értékek összekapcsálásáról tartott vitán is. Erről és az egész költségvetési kérdésről jelenleg intézményközi tárgyalások folynak a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament részvételével. A tagállamok nagy része ragaszkodik a mechanizmushoz, Magyarország és Lengyelország elutasítja, az egész tárgyalást levezénylő német elnökség pedig igyekszik hidat verni a két tábor között. Ezért a kezdeti szigorúbb javaslatot folyamatosan enyhíti, felvizezi, ez azonban egyre nagyobb ellenállásba ütközik. Most ott tartunk, hogy a jelenlegi javaslattal egyik tábor sem elégedett. Michal Roth német államminiszter pedig azt mondta, hogy ha most ő nem a soros uniós elnökséget, hanem Németországot képviselné, ő is elégedetlen lenne. Arról is beszélt Roth, hogy

fájdalmas felismerés, hogy a jogállamiság nem összeköt, hanem különválaszt minket.

A néppárti vezérszónok Petri Sarvamaa azt mondta, az alapértékeket gyakran támadják egyes tagállamokban, “ezt nem tudjuk elfogadni, az európai adófizetők megérdemlik ezt a feltételrendszert. Olyan mechanizmus kell, ahol nincsenek kiskapuk.” Alexandra Geese zöldpárti képviselő mondataiból kiviláglott a témára jellemző kelet-nyugat ellentét. A német politikus arról beszélt, hogy “nem számukra idegen értékeket akarjuk rákényszeríteni az országokra”, de szerinte egyértelművé kell tenni, hogy nem kaphatnak pénzügyi támogatásokat authoriter rezsimek, ezek az államok ugyanis a jogállamiság tiszteletben tartását vállalták, “ezért léptek be az EU-ba”.

Fizessenek a németek!

Az ellentáborból Jerome Riviere francia szélsőjobbos képviselő is megvédte a megtámadottakat, arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy tartsák tiszteletben az emberek szabad választását, mert a lengyelek és a magyarok többször is megválasztották jelenlegi vezetőiket. A lengyel kormánypárt másik képviselője, Jadwiga Wisnewska egyenesen a német elnökséghez intézte a szavait. Szerinte úgy beszélnek a németek igazságosságról, jogállamiságról, hogy közben nekik kellene háborús kártérítést fizetniük a lengyel népnek. Deutsch Tamás fideszes képviselő pedig leszögezte:

a hazámért és a szabadságért küzdöttem a kommunisták ellen.

Aztán úgy folytatta, hogy annak az országnak a polgára, amelyet Jourova betegnek nevezett, Barley pedig ki akart éheztetni. “Sértegetés, hatalmi arrogancia – kommunista tempó, de elbírtunk velük” - mondta végül Deutsch képviselő.