Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019-es adatai szerint 304 830 magánszemély vallott be osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből és hasonlókból származó tőkejövedelmet. Ezek közel fele Budapesten (34 százalék) és Pest megyében (15 százalék) keletkezett – közölte a GKI Gazdaságkutató.
Az elemzés szerint szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,8 százalék), míg Nógrád megyének egyedüliként volt 1 százalék alatti (0,6 százalék) részesedése.
A „tőkések” országos megoszlása Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében 5, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 4,9 százalék volt, ezzel szemben Tolna megyében és Nógrád megyében alacsony, csupán 2, illetve 1,4 százalék.
Budapesten és a megyei jogú városokban él a „tőkések” legnagyobb része, 45 százaléka, és az összes tőkejövedelem több mint felét, 55 százalékát is ott vallották be – közölte a GKI. Az egy „tőkésre” jutó bevallott tőkejövedelem átlagosan 8,2 millió forint volt a fővárosban.
A fővároson belül a XII., a II., és az I. kerületben volt a legmagasabb az érték – fejenként 16,7, 15,7 és 10,9 millió forint. A megyei jogú városokban ez a szám átlagosan 5 millió forint volt.
A megyei jogú várok között magas volt az egy bevallóra jutó átlagos tőkejövedelem (Győrben 6,9, Kecskeméten 5,9, Érden, Székesfehérváron és Debrecenben 5,5 millió forint). A legalacsonyabb érték Salgótarjánban született, átlagosan 2 millió forint.
A legmagasabb, átlagosan 472,4 millió forint egy bevallóra jutó tőkejövedelmet Felcsút községben vallották be, a településen összesen 30,7 milliárd forintnyi tőkejövedelem keletkezett tavaly a NAV adatai szerint.
