Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egy főre eső hazai GDP szépen nőtt 2019-ben, a valódi helyzetet tükröző, háztartások fogyasztása viszont még mindig utolsó előtti volt az unióban. Az állam ellenben rengeteget költ.

Hiába nőtt nagyot 2019-ben is a magyar gazdaság, az egy főre eső GDP továbbra is csak az uniós mezőny végére volt elég – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adataiból. Vásárlóerő-paritáson (vagyis az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölve) az egy főre eső hazai GDP mindössze fele volt a leggazdagabb nyugati tagállamokénak (figyelmen kívül hagyva a sorból elöl messze kilógó, adóparadicsomként is kiválóan teljesítő Luxemburgot és Írországot).

Az eredmény nem meglepő, ráadásul egyáltalán nem rossz, Magyarország régiós versenytársai hasonló szinten állnak, sőt ami azt illeti, a visegrádi négyek közt Csehország után a magyar egy főre eső GDP volt a legnagyobb. Ehhez az kellett, hogy magyar adat utolérje és megelőzze a szlovákot – ez jelentős fejlemény, soha korábban nem volt rá példa. Ahogy az alábbi grafikonon látható, az egy főre eső (vásárlóerő-paritáson számolt) szlovák GDP a 2010-es évek elején jóval nagyobb volt, mint a magyar, illetve az azzal azóta is nagyjából tandemben mozgó lengyel. Magyarország és Lengyelország az évtized során fokozatosan zárkóztak föl Szlovákiára, 2019-ben pedig utolérték.

2019 még nagyon jól sikerült

Eredetileg a magyar kormány csak 4,1 százalékos növekedést várt 2019-re, végül sokkal jobb, majdnem 5 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság 2019-ben. A magyar gazdaság általában véve erősen zárta 2019-et:

  • az építőipar termelése 21,7 százalékkal nőtt (az év első négy hónapjában volt egész brutális, 40–67 százalékos a növekedés, november–decemberre már lefékezett a szektor),
  • az ipari termelés hiába esett vissza decemberben látványosan, éves szinten 5,4 százalékkal nőtt,
  • a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent a 2018 végi 3,6-ról, éves átlagban 3,7-ről 3,4-re esett a mutató,
  • a fizetésekről még csak január és november közötti adatok vannak, ebben a 11 hónapban 11,2 százalékos növekedést mértek,
  • így aztán volt miből költeni, a kiskereskedelem 6 százalékkal nőtt (ez már éves mutató, innen megvan a decemberi szám is),
  • az infláció pedig 3,4 százalékos volt 2019-ben.

A 2019-es, és az egyébként még annál is jobb 2018-as növekedésnek nemcsak a szlovák gazdaság (legalábbis az egy főre jutó GDP) utolérése lett az eredménye, az elmúlt években sikerült közelebb kerülni az uniós átlaghoz. Az uniós átlag 68 százalékáról a hazai egy főre eső (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP 2019-ben 73,8 százalékra zárkózott föl. Persze az elmúlt években a régió gazdaságai jellemzően felzárkózási pályán voltak, a produkált ütemmel pedig nagyon messze volt még az uniós átlag. A Matolcsy György jegybankelnök által gyakran emlegetett Ausztriáról nem beszélve, amely magasan az átlag fölött teljesített.

És aztán jött a járvány

Mindez persze már történelem, a régiós országok növekedését (természetesen a nyugati tagállamokét is) megtörte a járvány, az amiatt bevezetett korlátozó intézkedések és a kialakult gazdasági válság. A magyar GDP 2020 II. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A recesszió történelmi mértékű, a 2009-es válság idején is csak 7–8 százalékos GDP-visszaeséseket lehetett látni, illetve az is kijelenthető, hogy uniós összehasonlításban és negyedéves alapon a magyar második negyedévi visszaesés volt az egyik legnagyobb.

A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához. A nemzetgazdaság teljesítménye az I. félévben egyébként 6,1 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint.

©

Legtovább a jegybank tartotta magát ahhoz az előrejelzéséhez, hogy a magyar gazdaság 2020 egészét tekintve akár még hajszálnyi növekedést is produkálhat, szeptemberben aztán lemondtak erről a(z akkor már vágyálomnak is optimista) forgatókönyvről. 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet – írta a szeptember 22-ei kamatdöntő üléséhez fűzött indoklásában a jegybank Monetáris Tanácsa.

A magyar háztartások alig fogyasztanak

A 2019-es príma eredményekre visszatérve érdemes megjegyezni, hogy a GDP-adat nem a legjobb mutatója annak, hogy a lakosság mennyit érez a gazdaság teljesítményéből. Ezt jobban jelzi a GDP-n belül a háztartások végső fogyasztási kiadása, amely azt mutatja, hogy a háztartások mennyit költöttek fogyasztásra, vagyis végső soron milyen jól éltek.

Ebben a mutatóban Magyarország még 2019-ben is sereghajtó volt – továbbra is vásárlóerő-paritáson, vagyis a tagállamokat összevethető módon tekintve. Ahogy a megelőző években, csak a bolgár háztartások fogyasztási kiadása volt alacsonyabb a magyarnál, a régiós versenytársak mind jobban állnak, és nemhogy az élen álló országok, de az uniós átlag is a távolban volt. Egyébként a magyar állam (vagyis a kormányzati szektor, beleértve az önkormányzatokat) egy főre eső végső fogyasztási kiadása már enyhén szólva nem az uniós mezőny végén kullogott. Ha úgy tetszik, uniós összehasonlításban az állam sokat költ, míg a háztartások keveset. Az állam költéseiben a szociális kifizetések és költségek is benne vannak, de azt tudjuk, hogy a magyar állam ezen a téren egyáltalán nem bőkezű.

A helyzet azóta sem lett jobb, euróban számolva pedig még sötétebb a kép, amihez persze hozzátartozik a forint árfolyamának zuhanása. A Gfk piackutató Vásárlóerő Európában 2020 felmérése szerint idén egy átlagos európai polgárnak 13 894 euró áll rendelkezésére elkölthető jövedelemként. Egy magyarnak 6 871 euró, amivel továbbra is a 30. helyen vagyunk a kontinensen. A tavalyi 7 416 eurós értékkel szemben az idei összeg (mai árfolyamon mintegy 2,5 millió forint) közel 7,3 százalékos visszaesést jelent, ám még mindig a 2018-as érték felett van.

* * * FÉLMILLIÓ FORINTOT IS MEGTAKARÍTHAT EGY KÉTMILLIÓ FORINTOS HITELEN

THM-plafon ide vagy oda, havonta több ezer forintot is spórolhat, ha megfontoltan választ személyi kölcsönt. A hvg.hu és a Bank360 Személy Kölcsön Kalkulátorával könnyedén, mindössze néhány kattintással összahasonlíthatja különböző bankok ajánlatait. Ha kétmillió forintot igényel 72 hónapra, akkor egy kedvező kölcsön kiválasztásával akár félmillió forintot is spórolhat a hitel teljes futamideje alatt. Ide kattintva szabadon kalkulálhat, akár magasabb összegre vagy rövidebb futamidőre is összehasonlíthatja az ajánlatokat. Ha meglévő hitelét rendezné egy adósságrendező személyi kölcsönnel, akkor kattintson ide, ha pedig autóvásáráshoz keres kölcsönt, akkor pedig ide!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Putyin elárulta, miért nem gratulált Bidennek

Putyin elárulta, miért nem gratulált Bidennek

Ónos esővel és nagy köddel indul a hét

Ónos esővel és nagy köddel indul a hét

Varga Mihály bejelentette, hogy kedden majd bejelentenek valamit

Varga Mihály bejelentette, hogy kedden majd bejelentenek valamit