Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
"Barna és zöld energia koktélja kell rövid távon"- nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Bruegel Intézet szakértője. Simone Taglapietra elmondta, hogy ha az Európai Unióban újraindítanak szénerőműveket, akkor ez egy-két évig nem okoz olyan súlyos problémát, ha közben fejlesztik a zöld megoldásokat.
Az Európai Unió több tagállamában is fokozni akarják a szén szerepét az energiagazdálkodásban, mert le akarnak szokni az orosz kőolajról és földgázról, az amerikai alternatíva pedig túlságosan drága. Ezenkívül azzal is számolnak, mi lenne akkor, ha Putyin elzárná a gázcsapot.
A görög kormány szerdán bejelentette, hogy a szén még 2028-ig szerepet játszik majd az energiagazdálkodásban, holott korábban még azt tervezték, jövőre bezárják a szénerőműveket. Görögországban a ligniterőművek adják az energia 10%-át. A lignit közismerten a leginkább környezetszennyező szénfajta, viszont olcsó. A szénerőművek ellátása érdekében fejlesztik a lignitbányászatot is.
Mindez állítólag nem befolyásolja a korábbi környezetvédelmi vállalásokat. "Ezek csak átmeneti intézkedések" - hangsúlyozta Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő. Ugyanígy érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök is: "szükség lehet a szénerőművek megnyitására, hogy meg tudjunk felelni az azonnali energiakeresletnek." Itália különben úgy akar megszabadulni az orosz gázfüggőségtől, hogy Algériából importál földgázt.
Ezekben az országokban a szén nem játszik olyan jelentős szerepet, mint Lengyelországban, ahol hagyományosan ez a legfontosabb energiahordozó. Az elektromos áram 70%-át a szénerőművek állítják elő. Így nem csoda, hogy ezek bezárását csak 2049-re tervezték Varsóban vagyis csak egy évvel az előtt, hogy az Európai Unió államainak el kellene érniük a karbonsemlegességet. A mostani kényszerhelyzetben már nem is tervezik a szén kivezetését belátható időn belül.
"Azt akarjuk, hogy szénerőművek energiája 2049 után is a rendelkezésünkre álljon" - jelentette ki a múlt héten Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette: a kőszénkészletek fokozottabb felhasználása Lengyelország energiabiztonságának érdekében megnövekedhet.
Németországban ellentmondásos a helyzet
A zöldek benne vannak a kormánykoalícióban, ezért Berlinben továbbra is ragaszkodni kívánnak ahhoz, hogy "ideális esetben" a szénerőműveket bezárhatják 2030-ig. A kényszerhelyzet ugyanakkor arra ösztönözte Habeck gazdasági minisztert, aki nem mellesleg a zöldek társelnöke, hogy elrendelje országos szénkészlet létrehozását az energiabiztonság érdekében. Egyidejűleg a kormány elhalasztotta néhány szénerőmű bezárását mondván, a jelenlegi helyzetben tartalékot képezhetnek. Németországban az elektromos áram mintegy egynegyedét a szénerőművek állítják elő.
Csehországban ez 46%, vagyis csaknem a fele a villamos energiának szénerőművekből jön. Így érthető, hogy a kormány elrendelte: a szénerőművek korábban elhatározott bezárásának dátumát felfüggesztik. Magát a szénbányászatot 2033-ra akarta megszüntetni Csehország, amely még össze is veszett Lengyelországgal egy határmenti ligniterőmű miatt. Most alaposan megváltozott a helyzet, mert minden energiaforrásra szükség lehet. Két nagy szénerőművet a tervek szerint jövőre át kellett volna alakítani úgy, hogy földgázzal működjenek. A mai helyzetben erősen kérdéses, hogy ez megtörténik 2023-ban.
Románia ideiglenesen újraindít szénerőműveket - közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Brüsszel is bizonytalan
Frans Timmermans, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős alelnöke azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok, amelyek az orosz gázról a szénhez térnek vissza, ezt csakis korábbi környezetvédelmi vállalásaikkal összhangban tehetik meg. Ezt könnyű kijelenteni, de nehéz megvalósítani. Tudja ezt Timmermans is, aki pragmatikusan jelezte: "nincsenek tabuk ezen a téren".
Hogy lehet a gyakorlatban ellensúlyozni a szén környezetszennyező hatását? Zöld beruházásokkal - hangsúlyozza Simone Taglapietra. A Bruegel szakértője szerint két fontos dolgot kell szem előtt tartani: egyrészt azt, hogy valóban csak ideiglenes legyen a visszatérés a szénhez, másrészt pedig azt, hogy több zöld beruházás kell, amely fokozott mértékben kiválthatja a környezetet szennyező energiahordozókat.
Mindezt miből? - kérdezhetnénk, de ez már egy másik történet.
