Működhet évekig tőkehiányosan a Magyar Nemzeti Bank?
A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.
A mi veszteségünk a ti nyereségetek – nagyjából így összegezhető annak a kampánynak a fő üzenete, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indított, hogy meggyőzze a közvéleményt: a tavalyi 402 milliárdos és az idén kétezermilliárd forint körül várható „negatív eredmény” voltaképpen a válságkezelés utólagos ára.
Ha az MNB az elmúlt években nem tol a gazdaságba háromezermilliárd forintot a növekedésihitel- és több mint 1500 milliárdot a növekedésikötvény-program keretében, ha nem vásárol csaknem 3500 milliárd forint értékben állampapírt, vagyis nem szán más tételekkel együtt összesen 11 ezermilliárd forintot a koronavírus-járvány utáni helyreállításra, mindenki rosszabbul járt volna – fejtegetik.
Az állampapír jövőre verhetetlen befektetés lesz, de ez az államnak sokba kerül
Az állampapírok iránt gerjesztett mesterséges kereslettel a kormány sikeresen szorította lejjebb a hozamokat. Ezzel párhuzamosan várható, hogy az alapkamat is csökkenni fog.
Az immár négy részből álló, önigazoló cikksorozat fő funkciója az, hogy elhitesse: a keletkezett veszteség nem ártalmas, még akkor sem, ha emiatt az MNB a teljes saját tőkéjét elveszíti, mivel egy jegybank, amely pénzt teremt, saját valutájában nem mehet csődbe. Sőt a saját tőke hiánya, miként azt a szerzők, Kuti Zsolt és Balogh Csaba állítják, „nem jelent korlátot a monetáris politika vitelében” sem.
A jegybanki nyereség vagy veszteség valóban nem mércéje a monetáris politika sikerességének.