Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Megállapodás születhet OTP-ügyben a magyar és az ukrán fél között az uniós külügyminiszterek kijevi találkozóján – írja a Politico reggeli hírlevelében. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt várja a találkozótól, hogy az ukránok hozzáférést kapjanak ahhoz az 500 millió eurós összeghez, amit eddig a magyar vétó miatt nem tudott folyósítani nekik az unió. Állítása szerint erről már meg is egyeztek a magyarokkal.
A magyar és az ukrán oldal közötti vita (ebben a konkrét ügyben) azzal kezdődött, hogy Kijev – arra hivatkozva, hogy az OTP-nek továbbra is több millió oroszországi ügyfele van, és hogy elismerte az önjelölt luhanszki, illetve donyecki „népköztársaságokat” – feltette a pénzintézetet a háború nemzetközi finanszírozóinak szégyenlistájára. Erre közölte a magyar állam, hogy amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a listáról, szó sem lehet arról, hogy hozzáférést biztosítsanak számára az Európai Békekeretből lehívható 500 millió euróhoz.
Pénteken az ukrán korrupció elleni hivatal bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztették az OTP státuszát a listán, ám a végleges eltávolításához további tárgyalásokra van szükség. Válaszul a magyar külügy közölte, hogy ezt nem tekintik érdemi változtatásnak, és csak akkor beszélhetünk a békekeretes pénzek vétójának feloldásáról, ha Kijev véglegesen levette a magyar pénzintézetet a listáról.Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?
Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.
Az uniós külügyminiszterek kijevi találkozójával kapcsolatban Kuleba azt is elmondta, hogy önmagában a találkozó ténye egy erős üzenet, ami arra utal, hogy Ukrajna az EU tagja lesz, és ennek a folyamata már jelenleg is tart, ugyanakkor Orbán Viktor arról beszélt a pénteki rádióinterjújában, hogy „nem látja a magyar parlamentben a leküzdhetetlen vágyat , hogy két éven belül megszavazza Ukrajna uniós csatlakozását”. Orbán utoljára a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazása témájában volt ennyire szkeptikus a parlament tetterősségével kapcsolatosan.
