Megállapodás születhet OTP-ügyben a magyar és az ukrán fél között az uniós külügyminiszterek kijevi találkozóján – írja a Politico reggeli hírlevelében. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt várja a találkozótól, hogy az ukránok hozzáférést kapjanak ahhoz az 500 millió eurós összeghez, amit eddig a magyar vétó miatt nem tudott folyósítani nekik az unió. Állítása szerint erről már meg is egyeztek a magyarokkal.

A magyar és az ukrán oldal közötti vita (ebben a konkrét ügyben) azzal kezdődött, hogy Kijev – arra hivatkozva, hogy az OTP-nek továbbra is több millió oroszországi ügyfele van, és hogy elismerte az önjelölt luhanszki, illetve donyecki „népköztársaságokat” – feltette a pénzintézetet a háború nemzetközi finanszírozóinak szégyenlistájára. Erre közölte a magyar állam, hogy amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a listáról, szó sem lehet arról, hogy hozzáférést biztosítsanak számára az Európai Békekeretből lehívható 500 millió euróhoz.

 

Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?

Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.

Pénteken az ukrán korrupció elleni hivatal bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztették az OTP státuszát a listán, ám a végleges eltávolításához további tárgyalásokra van szükség. Válaszul a magyar külügy közölte, hogy ezt nem tekintik érdemi változtatásnak, és csak akkor beszélhetünk a békekeretes pénzek vétójának feloldásáról, ha Kijev véglegesen levette a magyar pénzintézetet a listáról.

Az uniós külügyminiszterek kijevi találkozójával kapcsolatban Kuleba azt is elmondta, hogy önmagában a találkozó ténye egy erős üzenet, ami arra utal, hogy Ukrajna az EU tagja lesz, és ennek a folyamata már jelenleg is tart, ugyanakkor Orbán Viktor arról beszélt a pénteki rádióinterjújában, hogy „nem látja a magyar parlamentben a leküzdhetetlen vágyat , hogy két éven belül megszavazza Ukrajna uniós csatlakozását”. Orbán utoljára a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazása témájában volt ennyire szkeptikus a parlament tetterősségével kapcsolatosan.