Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az amerikai kormány és a törvényhozás csak kapkodja a fejét, miután rossz vége lett egy mikrobefektetők körében mémként terjedt részvényvásárlási láznak. Akadt, aki napok alatt vagyonokra tett szert, más az utolsó fillérjeit is elbukta. És kiderült, hogy a rendszer erre az egészre nincs felkészülve.

Az egyszerre nevetségesen alacsony, megdöbbentően magas és talán nagyjából reális 40 dollár körüli árfolyamon látszik stabilizálódni az amerikai Gamestop videojáték-bolthálózat részvényeinek árfolyama február végére. A részvényérték nevetségesen alacsony ahhoz képest, hogy január végén ennek közel tízszerese volt – ám még mindig megdöbbentően magas ahhoz képest, hogy bő fél évvel korábban 4 dollárért hozzá lehetett jutni egy részvényhez. Az árfolyam január végén napok alatt lőtt ki az akkori 40 dolláros szintről 350 közelébe, majd napok alatt zuhant vissza. A görbe minden rezdülését botrányok kísérték, most már a következmények számba vétele és a tanulságok levonása van hátra.

Vannak nagy nyertesek és nagy vesztesek

Az egyik következmény, hogy aki ügyes volt (és szerencsés), az betegre kereshette magát. Elsősorban azokról van szó, akik 4-5 dollárért vettek a részvényekből, és a csúcson, 350-ért adtak túl rajtuk. A két szélső érték közt persze sok kombináció elképzelhető (nem beszélve az opciós ügyletekről, amik tovább bonyolítják a képet), mindenesetre ilyen drasztikus növekedés mellett egész kis befektetésből is komoly vagyont lehetett kiszedni. Keith Gill, akit egyesek az egész Gamestop-láz kirobbantójának tartanak, például még

az 5 dolláros szinten fektetett be 53 ezer dollárt. Január végén, a csúcsponton a befektetése közel 48 millió dollárt (14 milliárd forintot) ért.

Igaz, Gill nem szállt ki, legalábbis nem teljesen: az árfolyam zuhanórepülése idején volt olyan nap, amikor 15 millió dollárt vesztett.

Keith Gill
©

A másik oldalon elég sokan akadtak, akik már a száguldó vonatra akartak felkapaszkodni, és a már meglódult árfolyamon vásároltak részvényeket (ezzel egyébként még följebb hajtva az árat). Mivel az árfolyam lényegében pillanatok alatt omlott össze, komoly pénzeket veszíthettek. Vagy akár nem komoly pénzeket, hanem keveset, de azt nagyon – és volt aki az utolsó centjeit rakta fel a Gamestop-részvényekre. Az árfolyamkiugrás lefelé tartó ágában a részvények értéke napok alatt a töredékére esett.

A vesztesek közé kell sorolni több befektetési alapot, amelyek épp shortolták a Gamestop-részvényeket, vagyis az árfolyam további zuhanására fogadtak, mikor az árfolyam ehelyett kilőtt. A vesztes alapok közül kiemelendő a Melvin Capital Management, amelynek teljes befektetési összegének 50 százaléka, több milliárd dollár elúszott januárban, mikor kénytelen volt menteni a menthetőt, és zárni short pozícióit.

A befektetési alapok jellemzően nem örvendenek különösebben nagy népszerűségnek, a közvélemény nem sok könnycseppet hullat, ha pénzt vesztenek. A Gamestop-őrület nyomán az érintett alapok leépítették kockázatos eszközeiket, és jól teljesítő eszközöket adtak el, mert pénzt kellett felszabadítaniuk a veszteségek miatt. A befektetési alapok részvénykitettsége mindezek nyomán a 2009-es válság óta nem látott szintre csökkent a Goldman Sachs elemzése szerint.

Manipuláció vagy mémrészvény?

Az egész Gamestop-hullámvasutat botrányok kísérték. Az első akkor állt elő, amikor az árfolyam kilőtt, elsősorban az intézményi befektetők kezdték kongatni a vészharangot. Köztük azok, akik anyagilag érintettek voltak, mivel épp shortolták a Gamestopot, vagy valamelyik másik, hasonló helyzetben lévő céget – például az AMC mozihálózatot.

A felháborodás központi állítása elsősorban az volt, hogy valaki manipulálja, mesterségesen feltornázza a részvények árfolyamát. A vádat főként a fent említett Keith Gill kapta, aki a YouTube-on Roaring Kitty (magyarul kb. Üvöltő Cica) néven, illetve a Reddit közösségi oldal amatőr befektetők által frekventált fórumán DeepFuckingValue (magyarul kb. KibaszottulRejtettÉrték) néven fejtette ki azt a véleményét/elemzését, miszerint a Gamestop-részvények alulértékeltek a cég értékéhez és üzleti kilátásaihoz képest. Vagyis az árfolyam növekedésére lehet számítani, vagyis jó befektetést jelentenek. Mivel Gill alaposan bevásárolt Gamestop-részvényekből, a vád szerint önös érdekből igyekezett feltornászni az árfolyamot.

©

A felháborodás másik része éppenséggel abból fakadt, hogy az árfolyam kilövése nem piaci manipuláció eredménye volt, vagy legalábbis nem az eddig ismert típusú manipuláció eredménye. Az árfolyam elszállásában ugyanis jelentős szerepe volt annak, hogy az internetes fórumokon (elsősorban a WallStreetBets szubredditen) mémszerűen terjedt az információ, miszerint érdemes Gamestop-részvényt venni – mire kis- és mikrobefektetők tömegei tényleg elkezdtek részvényeket vásárolni. Aztán még jobban elkezdtek részvényeket vásárolni, mikor a (shortoló) befektetési alapok felháborodása nyomán az egész szabadságharcos mémmé alakult.

Robinhood a kisemberek ellen

A botrány következő stációját az jelentette, amikor az amerikai mikrobefektetők közkedvelt applikációja, a Robinhood korlátozta a Gamestop-részvények (és még néhány másik mémrészvény) vásárlását, az eladásokat azonban nem. A mikrobefektetői közösség nagy része ezt piaci beavatkozásként értékelte. Mi több: árulásként – a Robinhood elvileg azzal a céllal jött létre, hogy a mikrobefektetők számára is elérhetővé tegye tőzsdét, a vásárlások korlátozása azonban értelemszerűen megállította az árfolyam emelkedését, így kedvezőtlenül érintette az emelkedésre játszó mikrobefektetőket. Sőt, végső soron a Robinhood lépése lökte szakadékba az árfolyamot, mivel eladási hullámot okozott, hiszen aki nem akart (nagyon nagyot) veszíteni, annak érdemes volt kiszállni, amivel eladói nyomás alá került a részvény, ami még lejjebb nyomta az árfolyamot, ami tovább erősítette az eladói nyomást. Míg

végül a 400 dolláros szint felé menetelő részvény 40 dollár körül stabilizálódott.

©
Ha a befektetői roham valóban mémszerűen működött, akkor idővel magától is lecsengett volna, a mémek normál életciklusa jellemzően gyors felfutást, rövid ideig tartó nagy népszerűséget, majd relatíve gyors feledésbe merülést mutat. Hogy ez pontosan hogyan festett volna egy részvénybefektetés kapcsán, az nem derült ki, mivel a természetes mémfolyamat megszakadt.

Üvöltő Cica a pénzpiaci bizottság előtt

Az egész hercehurcával az amerikai kormány is foglalkozik, a törvényhozás pénzpiaci szolgáltatásokért illetékes bizottságában pedig meghallgatást is tartottak, ahová hivatalos volt a Reddit főnöke, a Robinhood főnöke, a Melvin Capital és még egy befektetési alap főnökei, illetve Keith Gill.

Az efféle bizottsági meghallgatások kevéssé szoktak érdekesek vagy hasznosak lenni, ez sem volt kivétel. Steve Huffman, a Reddit vezérigazgatója lényegében annyit tett, hogy elmondta, hogyan működik a Reddit, azt sem valami hosszan. Persze sok magyarázni való 2021-ben nincs egy közösségi fórum működésén, de néhány kellemetlen kérdést azért kaphatott volna. Például miután elmondta, hogy a Reddit vezetése egyeztetett a WallStreetBets fórum moderátoraival (akik mezei felhasználók, nem a cég alkalmazottai), megkérdezhették volna tőle, hogy pontosan mit egyeztettek, jellemző-e az ilyesmi, felmerül-e a központi moderáció bevezetése, és mit lépnének, ha erre törvény kötelezné őket? A bizottsági meghallgatáson általában véve nagyon kevés szó esett a Gamestop-őrület közösségi médiás aspektusairól.

A legszórakoztatóbb nem meglepő módon Gill volt, aki azzal nyitott, hogy közölte: ő nem macska

– egyszerre utalva a youtube-os felhasználónevére (Roaring Kitty), illetve a nemrég a közösségi médiumokat és az online sajtót mémszerűen bejárt bakira, amelyen egy videotárgyaló ügyvéd arcán véletlenül rajta maradt a macskafilter. Gill nem csak azt állította, hogy nem macska, de azt is, hogy egyáltalán nem próbálta manipulálni a Gamestop-reszvények árfolyamát, sőt konkrétan befektetési tanácsot se adott senkinek, mindössze a magánvéleményét fejtette ki. És még mindig szereti a részvényt.

©

Érthető módon a legtöbb figyelmet és a legtöbb kellemetlen kérdést Vlad Tenev, a Robinhood vezetője kapta. Egyfelől a részvénykereskedés korlátozása miatt, amit Tenev azzal magyarázott, hogy a részvényvásárlási tranzakciókat ténylegesen végrehajtó klíringházak a drasztikusan megnövekedett forgalom miatt magasabb fedezeti összegeket követeltek a Robinhoodtól, aminek nem tudtak volna eleget tenni. Másfelől a Robinhood egész üzleti modellje, díjszabása miatt. Tenev – ahogy az ilyen meghallgatásokon szokás – elismerte, hogy nem álltak a helyzet magaslatán, és megígérte, hogy a jövőben jobban fognak teljesíteni.

Az ígéretektől függetlenül teljesen nyilvánvaló, hogy

a mikrobefektetők számára létrehozott szolgáltatások, mint a Robinhood és a közösségi médiumok mémkultúrája együtt új, váratlan folyamatok kialakulását teszik lehetővé.

Ezeket a folyamatokat vizsgálni kell, és minden bizonnyal szabályozói/hatósági lépésekre is szükség lesz. A befektetési szolgáltatók irányában mindenképpen, de jó eséllyel a közösségimédia-szolgáltatók irányába is.

A Kutjaérme kriptomémviccként született, príma befektetéssé mémesült

Főleg, hogy a mémbefektetések nem csak a részvénypiacokon jelennek meg. Mémek röpítették történelmi csúcsára a Dogecoin nevű kriptovaluta árfolyamát. Egy Dogecoin február közepén majdnem 0,8 dollárt ért, miközben január végén még csak 0,1-et (február végére az árfolyam romlott, 0,5-0,4 dollár környékére). A nyolcszoros hozam enyhén szólva jó befektetést jelent. És nem fillérekről van szó (vagy legalábbis nem csak fillérekről) csúcson a Dogecoin teljes piaci értéke 10 milliárd dollár volt.

A dogecoin árfolyamának kilövését jó eséllyel Elon Musk excentrikus üzletember indította el, majd más celebek, influenszerek és fórumok is beszálltak. A sors iróniája, hogy a dogecoin egy mémből született viccként 2013-ban. Létrehozói a bitcoin nyomán gombamód szaporodó kis kriptovalutákat kívánták kifigurázni, amihez az akkoriban (és fel-fel lobbanva azóta is) népszerű, kutyás doge-mémet választották alapul. A mém nevét magyarul nem könnyű visszaadni, fordítható mondjuk úgy, hogy: kutja, ebben az esetben a dogecoin magyarul kutjaérme lenne. A kutjaérme létrehozásához egyébként jórészt a bitcoin forráskódját kopipésztelték, a legfontosabb különbség, hogy a kutjaérme bányászata sokkal kevesebb számítógépes erőforrást igényel. Ennek megfelelően mára szinte az összes kutjaérmét kibányászták (avagy előállították az összes előállítható érmét), szemben a sokkal erőforrás-igényesebb bitcoinnal, aminek kimerülését a 2100-as évekre teszik.

©

Még a bitcoin árfolyama sem stabil

A szűkös kínálat meglátszik a bitcoin árfolyamán, ami szintén csúcsot döntött február közepén-végén, egyetlen érme több mint 58 ezer dollárba (17 millió forintba) került.

A bitcoin árfolyamának drámai erősödésében szintén benne volt Elon Musk keze, illetve villanyautó- és akkumulátorgyártó cégéé, a Tesláé, amennyiben bejelentette: 1,5 milliárd dollárért vásárolt a kriptovalutából, és tervezi lehetővé tenni a bitcoinban való fizetést. Maga Musk pedig nyilvánosan hitet tett a bitcoin mellett, bár ez nem akkora nóvum, előfordult már többször.

A bitcoin árfolyama a csúcsról gyengülni kezdett, két nap alatt 45 ezer dollár alá esett, majd onnan újra erősödésnek indult.

A Tesla valahol 30-35 ezer dolláros árfolyamon tankolhatott fel bitcoinból, ami azt jelenti, hogy az 58 ezer dolláros árfolyamcsúcson egymilliárd dollár nyeresége volt a 1,5 milliárd dolláros befektetéséből.

Ami több, mint amennyi nyeresége 2020-ban elektromos autók eladásából származott. Aztán a bitcoin árfolyamával párhuzamosan a Tesla részvényeinek értéke is nagyot zuhant (attól jórészt függetlenül, a legtöbb nagy techrészvény eset).

Elon Musk
©

Azt igazából senki sem tudja, hogyan fog alakulni a bitcoin árfolyama a jövőben. Nagyjából biztosnak tűnik, hogy hosszú távon az árfolyam erősödni fog, akár jelentősen. Legalábbis az elmúlt években ez volt a trend, ami azt illeti, csúcspont utáni zuhanás kirívó eset volt. a  Rövid és középtávon az árfolyam még mindig nagyon volatilis, vagyis nagyok az ingadozások. Egyre többet hallani, hogy a bitcoin, illetve a kriptovaluták általában lehetnek az új arany, a befektetők végső menedéke. Az arany árfolyama azonban éppenhogy stabil, így nem lehet rajta nagyot veszíteni – igaz, nagyot nyerni se. A nagybefektetők a bitcoint épp volatilitása miatt nem tartják még igazi, biztos befektetési eszköznek.

Az államnak lenne dolga, de micsoda?

Adja magát a kérdés, hogy önérdekből elkövetett piaci manipulációt hajt-e végre Elon Musk és a Tesla, amikor aláfűtenek a bitcoin árfolyamának? És amikor a dogecoinnak, amiben (amennyire tudható) nincs üzleti érdekük? Egyáltalán manipuláció-e, amikor egy magánszemély (Keith “DeepFuckingValue” Gill), egy ismert üzletember (Elon Musk) vagy egy multinacionális óriásvállalat (a Tesla) megnyilvánulásaikkal, az internet kínálta jelentős elérésükkel hatással vannak a piaci folyamatokra? Lehet-e határt húzni szándékos manipulációs és szándékolatlan hatás közt? Ha lehet, van-e dolga az államnak szabályozóként és a szabályokat betartató hatóságként, hogy megakadályozza, illetve szankcionálja a manipulációt?

A kérdések túlmutatnak a tőke- és pénzpiacokon hiszen a mém befektetési hullámok a közösségi médiában terjednek, kiváltóik pedig a jelek szerint lehetnek hírességek, influenszerek, vagy akár mezei, arc nélküli felhasználók, akikben a többiek közül elég sok megbízik. Innentől kezdve a közösségi média szabályozásának jóval általánosabb problémájáról van szó, arról, hogy ki, mit és hogyan terjeszthet a közösségi médiumokban. Illetve arról, hogy kinek kell megállapítania a szabályokat, kinek kell betartatnia azokat, és kinek kell ellenőriznie, szankcionálnia a szabályok betartását.

És persze felvethető ebben az esetben is, hogy sok mikrobefektető lényegében azért játszotta el a pénzét, mert igazából csekély vagy semmi fogalma sem volt róla, hogyan működik a tőzsde – vagyis nem csak az volt a probléma, hogy rossz vagy téves információkhoz jutottak az interneten, hanem hogy alapvető ismeretekkel sem rendelkeztek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
20 cseh diplomatát utasított ki Moszkva, többet, mint ahány oroszt Csehország hazaküldött

20 cseh diplomatát utasított ki Moszkva, többet, mint ahány oroszt Csehország hazaküldött

Kizárja a rokonait a közbeszerzésekből Márki-Zay Péter

Kizárja a rokonait a közbeszerzésekből Márki-Zay Péter

Hiába a nyitás, több mint százezer kisdiák maradhatott otthon

Hiába a nyitás, több mint százezer kisdiák maradhatott otthon