Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
41 milliárd forinttal megemelte a kormány az Egészségbiztosítási Alap keretét
– derült ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.
A 24.hu azt írta, ez az összeg a kórházi adósságok rendezésére megy majd el.
Azt, hogy a pénzt honnan veszik el, nem írták bele a rendeletbe, vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy a költségvetési hiány nő meg 41 milliárddal.
Emellett pedig vissza is vont a kormány egy három évvel ezelőtti határozatot: 2021-ben döntöttek még arról, hogy az állami fenntartásban álló kórházak és más egészségügyi intézmények hűtési és fűtési rendszerénél energiahatékonysági beruházásokat kell megkezdeni, ezt most törölték.
A mostani volt egyébként a 16. alkalom, amikor átírták a 2024-es költségvetést. Ez ahhoz képest már-már példás önuralomnak számít, hogy a 2021-es büdzsét 85-ször, a 2022-eset pedig 60-szor módosították év közben. A tavalyit már csak 31-szer, úgyhogy időarányosan most egy kicsit rosszabbul állunk.
A hvg360-on május végén kérdeztük Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászt a kórházi adósságokról. Ő azt mondta: ha az intézmények nem kapnak pénzt és autonómiát, irreális elvárni tőlük a felelős gazdálkodást.
Míg 2023-ban havonta 3,7 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása, addig 2024-ben ez az összeg már havi 15-20 milliárd. A szakértő szerint több probléma ért most össze: a béremelésekre költeni kell, miközben elszaladt az infláció és az energiaárak, eközben viszont a kormány 2018 óta nem emelt a szakellátás finanszírozásának alapdíjain.
