szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tizenhatodszor írták át a 2024-es költségvetést.

41 milliárd forinttal megemelte a kormány az Egészségbiztosítási Alap keretét

– derült ki a hétfő esti Magyar Közlönyből.

A 24.hu azt írta, ez az összeg a kórházi adósságok rendezésére megy majd el.

Azt, hogy a pénzt honnan veszik el, nem írták bele a rendeletbe, vagyis egyelőre úgy tűnik, hogy a költségvetési hiány nő meg 41 milliárddal.

Emellett pedig vissza is vont a kormány egy három évvel ezelőtti határozatot: 2021-ben döntöttek még arról, hogy az állami fenntartásban álló kórházak és más egészségügyi intézmények hűtési és fűtési rendszerénél energiahatékonysági beruházásokat kell megkezdeni, ezt most törölték.

A mostani volt egyébként a 16. alkalom, amikor átírták a 2024-es költségvetést. Ez ahhoz képest már-már példás önuralomnak számít, hogy a 2021-es büdzsét 85-ször, a 2022-eset pedig 60-szor módosították év közben. A tavalyit már csak 31-szer, úgyhogy időarányosan most egy kicsit rosszabbul állunk.

Megvolt a 2024-es költségvetés első módosítása, a 2023-asat pedig hetente egyszer írják át

Alig több mint egy hónappal az után, hogy elfogadták a 2024-es költségvetést, már át is írták egy késő esti Magyar Közlönyben – az elmúlt pár évben legalább decemberig vártak azzal, amíg a nagyon stabilnak hirdetett következő évi büdzsé számait variálgatni kezdték. A most is futó 2023-asat eközben eddig 31 alkalommal írták át.

A hvg360-on május végén kérdeztük Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászt a kórházi adósságokról. Ő azt mondta: ha az intézmények nem kapnak pénzt és autonómiát, irreális elvárni tőlük a felelős gazdálkodást.

„Ez már a non plus ultra, felháborító” – Dózsa Csaba szakközgazdász a kórházi adósságokról és a NAV-inkasszóról

„A kígyó végül felfalja önmagát” – így próbálja meg érzékeltetni Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a kórházi finanszírozás és az adósságok összefüggéseit. Az egészségügyi közgazdász elmagyarázza, miért a betegek isszák meg a levét, ha nem változik a kórház-finanszírozás rendszere. Ha az intézmények nem kapnak pénzt és autonómiát, irreális elvárni tőlük a felelős gazdálkodást, azt meg pláne, hogy lépést tartsanak az orvostudomány fejlődésével.

Míg 2023-ban havonta 3,7 milliárd forinttal nőtt a kórházak tartozása, addig 2024-ben ez az összeg már havi 15-20 milliárd. A szakértő szerint több probléma ért most össze: a béremelésekre költeni kell, miközben elszaladt az infláció és az energiaárak, eközben viszont a kormány 2018 óta nem emelt a szakellátás finanszírozásának alapdíjain.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!