November 1-jéig minden vendégnek ki kell költöznie a Tiborcz Istvánhoz és Orbán Ráhelhez tartozó turai kastélyszállóból, a tulajdonosi kör újratervezésre kényszerül. Nem ez az egyetlen gond a családi üzleteikkel: átnéztük a miniszterelnök vejének pénzügyi eredményeit, és arra jutottunk, hogy a 130 cége közül majdnem minden második veszteséges.

Azért voltak, amelyek jelentős hasznot hoztak: azok, amelyek állami vagy uniós támogatást kaptak, illetve azok, amelyeket egy új üzleti modell alapján később az állam nagyon jó pénzért megvásárol. Tiborcz tíz éve kezdte a vagyona alapjait lerakni, amikor az Eliosszal sorra nyerte a közvilágítási pályázatokat és akkoriban érkezett több kritika is arról, hogy nem lehet elég jól látni az új lámpák alatt – a legtöbb helyen ennyi idő után mostanra már megbékéltek a helyzettel.

2017 óta nem fenyegetett ennyire sok magyart a szegénység – derül ki a KSH most közzétett, A háztartások életszínvonala 2023 című kiadványából. A statisztikai hivatal adatai szerint 1 millió 914 ezer magyar él a szegénységi veszélyzónában. Igazán drámai változást a nyugdíjasoknál mértek: a 65 éven felüliek között egyetlen év alatt 21,3-ról 28,6-ra nőtt a veszélyeztetettek aránya.

Az MNB is kiadta a maga felmérését, és ez sem épp biztató. A jegybank úgy számol, a magyarok ötöde egy hétig sem lenne képes megélni, ha hirtelen elvesztené a keresetét, másik egyötödük pedig egy hónapnál tovább nem jönne ki a megtakarításaiból.

Az életszínvonal romlásának fontos eleme az, hogy a magyar élelmiszerárak már közelítik az EU-s átlagot, sőt, vannak termékcsoportok, amelyeknél meg is előzik azt. A 2022-2023-as nagy drágulás már lecsengett, viszont idén nyáron elindult egy újabb áremelési hullám.

Így valóban kifizetődő lehet átruccanni bevásárolni egyes szomszédos országokba, bár az ezzel foglalkozó Facebook-csoportok tanúsága szerint figyelni kell az akciókat, ha az ember tényleg spórolni akar.

A hét képe: napokig tartó áramkimaradások voltak Kubában, az egyébként is válságban lévő államban rendkívüli állapotot hirdettek ki.

Kubaiak sétálnak az utcán az országos áramszünet harmadik éjszakáján Havannában

AFP / Yamil Lage

Több terület is van Magyarországon, amelyet érdemes volna átvizsgálni természetes hidrogénért. Ez lehet ugyanis az energiaátmenet csodafegyvere: ugyan vannak kockázatai, de károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, és még olcsó is.

A szakértők szerint óriási mennyiségben alakulhat ki a föld alatt hidrogén, amikor magas hőmérsékleten reakcióba lép a talajvíz és néhány vasban gazdag ásvány. Csak épp meg kell keresni, és itt még csak a munka elején tartanak. A világ nagy energiacégei egyelőre kivárnak és figyelik a fejleményeket.

Az elmúlt egy év alatt az öt legnagyobb, nem tévécsatornához kapcsolódó streamingszolgáltató emelte az előfizetési díját. Aki az öt legnépszerűbbre egyszerre előfizet, az egy hónapban nagyjából 12 ezer forintot költ az alapcsomagokra, mintegy ötödével többet, mint tavaly ilyenkor. A prémium csomagokért összesen már 20 ezer forintnál is többet kell fizetni. Persze itt nem csak arról van szó, hogy most valami nagyon váratlan drágulás történne, sokkal inkább arról, hogy a belépő árak voltak alacsonyak, amelyekkel bevonzották az embereket.

A külföldi mintát látva a magyarországi piacvezető tv-csatornák is rájöttek, szükségük van a saját streamingplatformra. Az RTL és a TV2 is rendelkezik ilyennel és közös vonás, hogy külön szerepel olyan csomag a kínálatukban, amelyet a TV-szolgáltatókon keresztül lehet igényelni.

Erősödni kezdett a forint kedden, amikor az MNB meghozta a kamatdöntését, aztán elmúlt a jókedv. Pedig akkor még a 400-as szint alá is benézett, amikor a jegybank közölte, hogy marad a 6,5 százalékos alapkamat, majd Kandrács Csaba MNB-alelnök azt is hozzátette, hogy készek huzamosabb ideig tartani ezt a szintet, ha a külső környezet és az inflációs kilátások ezt indokolnák.

Pénteken láttunk később egy nagyobb esést, aznap már 404-ig gyengült a forint, olyan szintre, ahol utoljára 2022 decemberében járt. Ekkor már aggódva figyelték a befektetők azt, hogy a Standard&Poor’s mit fog mondani aznap este a magyar gazdaságról, és annak sem örültek, hogy egy nappal korábban a Fitch igencsak pesszimista véleményt fogalmazott meg a kormány új gazdasági akciótervéről. Ezt a tervet egy késő esti Magyar Közlönyben mutatta be a kormány, de egyelőre nagy részletek helyett csak határidőket adott meg saját magának, az első ötleteket mindenesetre nem igazán díjazta a hitelminősítő.

Úgy indult a hét a vasúton, hogy kisiklott egy szerelvény a Keleti pályaudvarnál, igaz, szerencsére utasok nélkül. Nem ez az első komolyabb gond mostanában, és ugyan egészen más problémák okozták az egyes hibákat, szinte mind egy végső okra vezethetők vissza: úgy elhanyagolták az elmúlt évtizedekben a vasutat, hogy most már ha akarna költeni rá az állam, akkor is több ezer milliárd forintba kerülne az, hogy legalább tovább ne romoljanak az állapotok.

De nem nagyon akarnak. Persze nem hangzik rosszul, hogy a minisztériumi tervezet tíz év alatt 1500 milliárd forint összértékű fejlesztéssel számol, csakhogy erre egyelőre nem igazán látni fedezetet és egyébként is csak a hatoda ez a közútfejlesztésre beírt összegnek. Ha pedig megvalósulnának a tervek, az is nagyjából annyira lenne elég, hogy a géppark és a sínek leginkább elöregedő részét lecseréljék, mielőtt az idő enné meg.