Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Európai Unió új gazdaságirányítási keretrendszerében minden tagállamnak középtávú költségvetési-strukturális tervet kell készítenie. A magyar középtávú tervet 2024. november 4-én nyújtották be az EU bizottságának, és amelyről mostanáig intenzív egyeztetések zajlottak – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Az Európai Bizottság 2025. január 16-án pozitív értékelést adott ki a magyar középtávú fiskális tervről, miután úgy ítélte meg, hogy a következő években mind a költségvetés hiánya, mind az államadósság csökkenni fog.
A kormány ehhez azt az ígéretet tette, hogy a költségvetési hiányt GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli, amivel teljesíti az új uniós gazdaságirányítási keretrendszer követelményeit.
Tavaly a GDP arányos költségvetési hiány 5,15, míg 2023-ban 6,7 százalék volt, míg az államadósság a 2023-as 73,4 százalékról tavaly 74 százalékra nőtt, azaz még trükközések ellenére sem sikerült azt az alkotmányos kötelezettséget teljesíteni, hogy csökkenjen az adósság. Erről itt írtunk bővebben:
