Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Orbán visszatáncolhat az EU-s szankciók megvétózásától, miután Trump nekiment Putyinnak – írja a Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Mint arról korábban mi is beszámoltunk, Orbán tavaly decemberben dobta be a vétó lehetőségét a többi uniós vezetőnek, mondván, ha Donald Trump amerikai elnök enyhítené az Oroszországgal szembeni amerikai szankciókat, ragaszkodni fog hozzá, hogy az EU is kövesse a példáját.
Hogy ez nem egy múló nekibuzdulás volt a magyar kormányfő részéről, azt jól mutatja, hogy még kedden is arról posztolt az X-en, hogy a brüsszeli bürokraták által összeállított szankciók egyedül az európai gazdaság versenyképességét tették tönkre, és itt az ideje a változásnak.
Szerdán aztán Trump nekiment Putyinnak és még keményebb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot arra az esetre, ha Moszkva nem akarna tárgyalóasztal mellé ülni, és minden jel arra mutat, hogy az oroszok egyelőre csakis a saját feltételeik elfogadásáról hajlandók tárgyalni, amit Washington és Kijev is elutasít.
Ezt követően a magyar oldalon is hangnemváltás következett be, de ez egyelőre csak a zárt ajtók mögött tapasztalható – mondták a diplomaták a lapnak.
A váltás meglehetősen időszerű volna, mivel az uniós szankciók fenntartásáról hamarosan szavazni kell, ugyanis azok határideje január 31-én lejár, miközben az EU-tagállamok többsége újabb korlátozásokat is bevezetne Oroszországgal szemben.
A diplomaták arra is kitértek, hogy Orbán korábban az amerikai állásponthoz kötötte a sajátját és most láthatja, hogy mi az új washingtoni irányvonal. A Politicónak nyilatkozó források arra számítanak, hogy a szankciók megújítása ezt követően probléma nélkül meg fog történni, bár volt aki óvatosan megjegyezte, hogy egy váratlan vétó még így is megakaszthatja a helyszínen a folyamatot.
Ha ez bekövetkezne, akkor a tagállamok külügyminiszterei még hétfőn elővehetik az ügyet, ám ha január 31. is megállapodás nélkül telik el, a szankciók megszűnnek. Ennek az első látható következménye az unió területén befagyasztott, nagyrészt a belgiumi székhelyű Euroclear által kezelt orosz pénzek felszabadulása lenne.
A diplomaták kizárták annak a korábban felröppent értesülésnek a valószínűségét, miszerint ezt Belgium egy 81 éves rendelet alkalmazásával képes lenne megakadályozni. Már csak azért is, mert az Euroclear egy magáncég, és nem a belga állam tulajdona. „Ez nem a Netflix, ilyesmiről szó sem volt” – mondták.
