Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az elnökjelölti kampányban Donald Trump – komoly pálfordulást végrehajtva első elnöki időszakához képest – azzal udvarolt a kriptopiaci befektetőknek, hogy újra hatalomra kerülve „kriptopárti” lesz, és minden eszközzel előmozdítja a digitális eszközök elfogadását.
Ez szöges ellentétben áll elődje, Joe Biden szabályozó hatóságainak elképzeléseivel, amelyek – az amerikai polgárokat a csalástól és a pénzmosástól védendő – lecsaptak az iparág szereplőire, és beperelték a Coinbase-t, a Binance-t és többtucatnyi másik tőzsdét, azt állítva, hogy semmibe veszik az amerikai törvényeket.
Trump viszont csütörtökön elrendelte egy kriptopénz-munkacsoport létrehozását, amelynek feladata az új digitális eszközökre vonatkozó szabályozások és a nemzeti kriptodeviza-készlet létrehozásának vizsgálata – számolt be a Reuters.
A kriptoipari szereplők által szorgalmazott másik kulcsfontosságú intézkedésként az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) csütörtökön késő este visszavonta azt a számviteli iránymutatást, amely egyes tőzsdei cégek számára drágává tette a kriptoeszközök harmadik felek nevében történő őrzését.
Befektetőre váró bitcoinok.
AFP/Ozan Kose
Piaci vélemények szerint e lépések nyomán a kriptovaluták elfogadottsága hamarosan nagyot nőhet. Az ágazati optimizmust meglovagolva a bitcoin árfolyama hétfőn 109 071 dollárral új rekordot döntött, azóta azonban némi korrekció következett be, de így is a százezres álomhatár felett maradva, jelenleg 105,1 ezer dollárnál jár.
Az új munkacsoportnak, amelynek elnöke David Sacks lesz, a friss rendelet szerint a digitális eszközökre vonatkozó szabályozási keret kidolgozása a feladata. Ez magában foglalja a stabilcoinokat is (ezek olyan kriptopénzek, amely értékét aranyhoz vagy dollárhoz kötik). A jogszabály arra azonban nem tér ki, hogy hogyan hoznák létre a tartalékkészletet.
