Időutazásra invitálja országát és a világot a novemberi választási győzelme óta elnökként viselkedő, de a hivatali esküt csak január 20-án, délben letevő, 78 éves Donald Trump. De nem a jövőbe, ahol az emberiség javát szolgálja a mesterséges intelligencia, hanem a múltba, amikor az alig több mint százéves Egyesült Államok imperialista követelésekkel jelentkezett a világpolitikában.
Donald Trump 2019 után ismét bejelentkezett Grönlandért. Öt éve még meg akarta venni a világ negyedik legnagyobb területű közigazgatási egységének számító szigetet, ezúttal egyelőre csak annyit közölt, hogy „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” az Egyesült Államok számára. A Panama-csatornára is igényt tartó Trump szavai ezúttal is hűvös fogadatásra találtak a grönlandi miniszterelnöknél, ugyanakkor a hatszáz éve Dániához tartozó, autonóm sziget amerikai megszerzése már a XIX. században is felmerült.
Történészek fordulópontnak tartják, hogy
az 1897-ben hivatalba lépett William McKinley elnök kezdeményezésére az Egyesült Államok először lépett fel nagyhatalmi igényekkel,
s a Kubához fűződő érdekeire hivatkozva háborút indított Spanyolország ellen. Nemcsak a karibi sziget, hanem a Fülöp-szigetek, Puerto Rico és Guam fölött is megszerezte az ellenőrzést, de ha már lendületben volt, annektálta Hawaiit is. McKinley volt az is, aki szorgalmazta a Panama-csatorna megépítését, ám azt az 1901-es meggyilkolása után a helyébe lépett, s a birodalmi álmokat tovább szövő alelnöke, Theodore Roosevelt indította el, miután Panama Washington aktív segítségével kiszakadt Kolumbiából.
