A közvetlen beavatkozástól a nem túlságosan burkolt fenyegetésig ment el Nagy Márton vezetésével a Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt hónapokban, hogy sikerüljön csökkenteni az árakat. Ezek után most tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a májusi inflációs adatokat, és mint kiderült, az áprilisi 4,2 után

májusban átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy éve.

Áprilishoz képest egy hónap alatt 0,2 százalékkal nőttek az árak.

A 2-4 százalék közötti toleranciasávba tavaly december óta nem sikerült visszatérni.

Részletesen így állt össze az adat:

• az élelmiszerek átlagosan 5,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor;
• a szolgáltatások szintén 5,9 százalékkal drágultak;
• az alkoholos italok és a dohány ára 7,3 százalékkal emelkedett;
• a háztartási energia a KSH számítása szerint 5,3 százalékkal drágább, mint egy éve.
• a tartós termékek 2,2 százalékkal drágultak;
• a ruhák 2,1 százalékkal;
• az egyéb termékek kategória pedig, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 0,4 százalékkal lett drágább.

Az EU-ból eddig 21 ország áprilisi adatát ismerjük, ezek közül a magyar infláció a második legmagasabb az észt mögött. Ezen kívül valószínűleg amikor a román adat beérkezik, az rosszabb lesz a mienknél.

Kitartóan beleszól az árakba a magyar kormány

Az újabb állami beavatkozások első lépése az volt, hogy még márciusban maximálták harminc fajta élelmiszer árrését. Miután márciusról áprilisra 1,3 százalékkal estek az átlagos élelmiszerárak (az adatfelvétel időpontja miatt először ekkor látszhatott az árréssapka hatása), áprilisról májusra 0,6 százalékkal nőttek. A zöldség és gyümölcs 1,6 százalékos havi drágulása mellett a csokoládé 2,5, a kávé 1,8, a sertéshús 1, illetve a liszt 0,9 százalékos drágulása volt a nagyobbak között az elmúlt egy hónapban, míg a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került, mint áprilisban.

A tavaly ilyenkorihoz képest kimondottan magas az 5,9 százalék az élelmiszerek átlagos drágulása. A tojás például 26, az étolaj 25,3, a liszt 25, a kávé 22,5 százalékkal drágább, mint egy éve ilyenkor. Volt azért, ami még olcsóbb is lett a tavaly májusinál: a sertéshús 1,6, a párizsi 7,3, a tejtermékek 7,4, a margarin pedig egyenesen 30 százalékkal kevesebbe kerül.

Nagy Márton és az Országos Kereskedelmi Szövetség vezetőinek tárgyalása, még februárban. Részsikerre jutottak.

Facebook / Nagy Márton

2023 decembere óta minden egyes hónapban a szolgáltató szektorban mérték a legnagyobb inflációt, ez most véget ért. A legjobban ezúttal az alkoholos italok és a dohánytermékek drágultak, a szolgáltatások átlagos ára pedig ezrelékre pontosan ugyanannyival változott, mint az élelmiszereké, 5,9 százalékkal nőtt. Sőt, áprilisról májusra még 0,1 százalékos árcsökkenést is mértek a szolgáltató szektorban.

Ennek pedig az egyik legfőbb oka valóban az, hogy a kormány nekiállt előbb a telefonszolgáltatók megregulázásának, majd a bankok és biztosítók maguktól vállalták a díjcsökkentést. Így jött ki az, hogy a telefon- és internetdíj ugyan márciusról áprilisra 1,6 százalékkal drágult, de áprilisról májusra 2,2 százalékkal csökkent, a „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű csoport pedig, ahova mások mellett a banki és biztosítói díjak is tartoznak, márciusról áprilisra 0,1 százalékot drágult, onnan májusra 0,6 százalékkal olcsóbb lett. Az egy évvel korábbinál a telefon- és internetdíj 1,3 százalékkal magasabb, a „fel nem sorolt szolgáltatások” kategória pedig 5,9 százalékkal drágább.

Majd következtek a kormány listáján a háztartási termékek – Nagy Márton már el is büszkélkedett azzal, hogy tud két tubus fogkrémet vásárolni. A háztartási fogyóanyagok 0,1 százalékkal drágábbak, mint áprilisban, és 1,5 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve, a mosó- és tisztítószerek pedig az áprilisinál 0,2, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékkal drágábbak.

„Árréscsökkentés” felirattal kihelyezett fogkrémek a DM drogérialánc egyik budapesti üzletében 2025. május 20-án.

MTI / Balogh Zoltán

Az inflációt a benzinár még vissza is húzza – pedig ahhoz most hozzá sem nyúlt a kormány. Az üzemanyagok 1,9 százalékkal olcsóbbak, mint áprilisban voltak, és 4,8 százalékkal vannak a tavaly ilyenkori árszint alatt.

Jöjjek a gyógyszerek is

És legújabban a nem támogatott gyógyszereknél ígéri a kormány, hogy beavatkozik az árazásba. Ezek az áprilisinál 0,3, az egy évvel ezelőttinél 5,4 százalékkal drágábbak.

A tartós termékeknél a bútorok és háztartási gépek 2,6, a járművek 0,8 az elektronikus áruk 0,9 százalékkal drágultak egy év alatt. Ennek a csoportnak az átlagát régóta a használt autók húzzák le, azok most 0,8 százalékkal olcsóbbak a tavalyinál.

A rezsi változását továbbra is egy sokszor megkérdőjelezett módszertannal számolja a KSH. Miközben a legtöbb ár nem változik, azon múlnak a számok, hogy milyen sokan férnek be a nyomott árat biztosító fogyasztási korlát alá. Most az a furcsa eredmény jött ki, hogy a rezsicsökkentés ellenére a vezetékes gáz 11,4 százalékkal drágább, mint egy éve ilyenkor, miközben a piaci árú palackos gáz csak 6,8 százalékkal drágult. Az áram ára 1 százalékkal nőtt.

A kormány most úgy számol, hogy az eredetileg tervezett 3,2 helyett 4,5 százalékos lehet az idei átlagos infláció. Ez a Magyar Nemzeti Bank szerint a legjobb forgatókönyv volna: az MNB előrejelzése az, hogy 4,5 és 5,1 százalék között lehet az éves átlag.