Bejelentették a gyártók: jóval kisebb lesz idén a boltokban kapható szaloncukor

Szinte minden márka kisebb kiszereléssel készül az idei szezonra, átlagosan közel 15 százalékkal csökkentik a méreteket.

  • HVG

Az elmúlt hónapokban több, magyarországi szaloncukorgyártó és forgalmazó is arról jelentett a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, hogy a 2025-ös szezonban a korábbinál kisebb kiszereléssel érkeznek a boltok polcaira a karácsonyi édességek – írja a Portfolio.

A portál össze is szedte, hogyan változik az egyes márkák mérete:

  • A Bonbonetti szaloncukorok egységesen 300 grammról 280 grammra csökkennek (-6,7 százalék).
  • A Milkánál több csökkentés is lesz. Egyes ízeknél 310 grammról 255-re zsugorodik majd az édesség (-17,7 százalék), másoknál pedig 300 gramm helyett csak 245 lesz a csomagban (-18,3 százalék), a marcipános pedig 300 helyett 255 gramm lesz (-15 százalék).
  • A Tibi 330 grammról 280-ra csökkent (-15,2 százalék).
  • A Vadász 350 grammról 300-ra mérsékel (-14,3 százalék).

Az adatokat összevetve azt látjuk, hogy idén átlagban majdnem 15 százalékkal kisebb szaloncukrokat nassolhatunk majd az ünnepek alatt.

A shrinkflation, azaz zsugorfláció, másnéven legrammozás lényege, hogy a cégek „feltűnés nélkül” csökkentik az ugyanannyiért kapható termékmennyiségeket. A Portfolio megjegyzi, hogy Magyarországon ugyanakkor a jogszabályok szerint számos termék esetében (amelyeket 2020 január 1. és 2023 július 1. között vezettek be a piacra és olyan üzletek kínálatában szerepelnek, amelyek éves bevétele meghaladja az 1 milliárd forintot) ezeket a változásokat be kell jelenteni.

Zsugorfláció, legrammozás, burkolt áremelés: jobb, ha végleg beletörődünk?

Az elemzők matematikai közgazdaságtani eszközökkel vizsgálták a zsugorfláció jelenségét. Arra jutottak, hogy lényegében nem lehet megakadályozni a fogyasztók átverését. Figyelni azonban lehet. Másképp: a burkolt áremelés elkerülhetetlen, legfeljebb dühöngeni lehet rajta egy jót.

A lap megjegyzi, hogy a karácsonyi édességek zsugorodása mögött egyrészt a kakaó rekordmagas árszintje állhat, ami EU-s szabályozásnak és annak is köszönhető, hogy idén több betegség is terjedt a kakaótermő területek egy részén. A KSH adatai szerint a „csokoládé és kakaó” kategória egy év alatt 20 százalékos áremelkedést mutatott.

Túltolta az EU az erdőirtás tiltását, pánikolnak a kávé- és kakaótermelők

Év végén élesedne az unió erdőirtás ellen fellépő kereskedelmi rendelete, ami a világ két kedvenc barna babján túl még további öt termékcsoport behozatalát szabályozná. A gondolatban nagyon szép EUDR ellen olyan sok kistermelő panaszkodott, hogy eleve egy évvel elhalasztották az élesítését, most pedig már nagyvállalatok, sőt, Magyarországgal együtt maga az unió többsége mondja, hogy ezt vagy fel kellene vizezni, vagy tovább kellene halasztani, vagy hagyni kellene az egészet a fenébe.

Viszont nem csak a kakaó, a cukor és a csomagolóanyagok is sokat drágultak az elmúlt évben, mindkettőből bőven kell a szaloncukorhoz.

Most már senki nem úszhatja meg a csokidrágulást: zsinórban negyedik éve nincs elég kakaó a világpiacon

Újabb csúcsokat ostromol a kakaóbab ára, a multicégek más alapanyaggal „dúsítják” a termékeiket, a manufaktúrák viszont nem tudnak eléggé árat emelni. A csokoládé egyre inkább luxustermékké válik.

Nyitókép: Csanádi Márton

Hozzászólások