Verseny a jövő légi dominanciájáért: Kína előrelépett, az USA önvizsgálatot tart

Kínában a lakosság legfeljebb 3 százaléka keresztény, ezért nem ünneplik a karácsonyt, s az nem is munkaszüneti nap. Karácsony második napja viszont annál fontosabb, hiszen 1893. december 26-án született Mao Ce-tung, akinek vezetésével létrejött a Kínai Népköztársaság. A Nagy Kormányos emlékének gyakran adóznak új fegyverek, fegyverrendszerek átadásával, s nem volt ez másként 2024-ben sem.

Peking bemutatta új, kétéltű, partraszállító rohamhajóját, amely szárazföldi eszközök mellett repülőgépek hordozására is alkalmas. Ez a kínai haditengerészet legnagyobb hajója a repülőgép-hordozók után. A kínai katonai fejlesztés egyik legfontosabb haderőneme a flotta, amely a hajók számában már megelőzi az amerikait, de csapásmérő erőben még messze van tőle. A deszanthajó bemutatása nem volt meglepetés a Nyugat számára, sokkal inkább egy forradalminak ígérkező repülőgép feltűnése.

Mao születésnapján a délnyugat-kínai Csengtu városa környékén többen videóra vették, majd a közösségi médiában megosztották egy furcsa, farok nélküli, deltaszárnyú, hatalmas repülőgép első nyilvános példányát. A konstrukció óriási visszhangot keltett a formabontó küllem miatt – a kínai katonai gépek világ élvonalához felzárkózásának fő letéteményeseként

azonnal rá is aggatták a legújabb, hatodik generációs jelzőt.

Az új gépről semmilyen hivatalos bejelentés és információ nem érkezett Pekingből, így csupán néhány videó alapján igyekszik mindenki kitalálni, miről is van szó. Neve nincs, a törzsön látható 36011-es szám miatt a J–36-os azonosítót kapta, ez illeszkedik a kínai légierő névadási gyakorlatához. Noha a leggyakrabban vadászgépként hivatkoznak rá, a formatervezés karakterisztikái miatt valószínűbb, hogy többfunkciós vadászbombázóról vagy akár stratégiai bombázóról van szó. Ezt alátámasztja a mérete is, amire az őt követő kétüléses J–20-as paramétereiből lehet következtetni. Az utóbbinak 13 méter a szárnyfesztávolsága, a J–36-os modellé a 18–20 métert is elérheti, ahogy a futómű nagy, dupla kerekei is az eszköz súlyáról árulkodnak.

A J–36-os gyémánt alakú és nincs farka, ez lopakodó funkciókra, valamint nagyobb sebességre utal, egyúttal instabilabbá és nehezebben manőverezhetővé teszi, ami szintén nem vadászgépekre jellemző tulajdonság. A pilótafülke is jól látható, tehát ember által vezetett gépről van szó, az azonban egyelőre csak sejtés, hogy két, egymás melletti ülés kerülhetett a fülkébe.

A J–36-osnak – kategóriájában a világon először – három hajtóműve van. Elképzelhető, hogy a harmadik hajtómű különleges helyzetekben, például szuperszonikus sebességen vagy rendkívül nagy magasságba érve kap funkciót. Másfelől a kínai fejlesztések legnagyobb hiányossága, hogy

hagyományosan nem elég jók a hajtóműveik: egészen a legújabb típusokig az oroszoktól szerezték be, majd lekoppintották azokat.

Így előfordulhat, hogy nem tudták őket különböző feladatokra és szituációkra egységesen optimalizálni, így több különböző fajtát szereltek bele, eltérő rendeltetéssel. Ezt az a legtöbb hatodik generációs gép fejlesztésénél felmerülő igény is szülhette, hogy az új modellekre temérdek funkciót ellátó elektronikai eszközt pakolnának, ami megnöveli a gépek nem mozgásra szánt energiaigényét.

Amerikai F–35-ösök anyahajón

AFP / Song Kyung- Seok

A legnagyobb valószínűséggel a J–36-os a feltételezett fejlesztő, a Chengdu Aerospace Corporation kínai repülőgépgyártó cégnek az észleléshez közeli telephelyéről szállt fel. 2021-ben ugyanis erről a gyárról készült műholdképeken volt látható a földön a most bemutatotthoz nagyon hasonló modell. Az újdonságot kísérő J–20-ast is ők jegyzik, melynek nem véletlenül a kétszemélyes variánsát használták, mert a repülő másik üléséről mérnök figyelheti a J–36-os teljesítményét a levegőben.

Bár hivatalos bejelentés nem volt, el sem akarták rejteni a J–36-ost, mert akkor nem a húszmilliós Csengtu, hanem Belső-Mongólia fölött reptették volna. Így ez erődemonstráció is volt, megmutatandó, hogy megelőzték az amerikaiakat. Ez azonban csak félig igaz,

több országban dolgoznak a hatodik generáción, ám annak rendszeresítése sehol sem a közeljövőben esedékes.

Kína 2035-re tervezi, a J–36-os csupán egy prototípus egyik első tesztrepülése volt, nem kiforrott, kész koncepció alapján. A generációváltás még mindenütt abban a szakaszban jár, hogy a fejlesztők bemutatják a prototípusaikat. Miközben Kína egyet léphetett előre, az USA kettőt hátrált. Most állította le az egy évtizede meghirdetett, a jövő légi fölényét garantálni hivatott NGAD (Next Generation Air Dominance) elnevezésű programját, aminek a végén eredetileg a 2030-as évek elejére akart bemutatni hatodik generációs vadászgépet, amely az F–22-es Raptort tudná leváltani.