És akkor ha Nagy Márton meteorológus lenne, már megmondta volna, hogy itt a nyár

Minden várakozásnál nagyobb, 5738 milliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2025-ben, ebből csak decemberben 1700 milliárd forinttal nőtt meg a hiány. Az eredeti terv 4120 milliárd lett volna, de még december elején is csak 5060 milliárdról beszélt a kormány. Azaz két lehetőség közül választhatunk: vagy nem tudta a minisztérium egy hónapja, mekkora hiány várható, vagy pedig tudta, de más számot mondott.

Most még csak előzetes adatközlés történt, azt pedig nem kötötték a nyilvánosság orrára, mégis mire ment el egyetlen hónap alatt 1700 milliárd forint. Annyit tudunk, hogy 248 milliárd forint uniós pénz december helyett január elején érkezhet, így már csak 1452 milliárd forintról kellene megkapni a választ, hogy jött össze ekkora hiány. Az összeg mindenesetre még annál a 3 milliárd eurónál is nagyobb, amennyi hitel felvételét a héten bejelentették.

A világ nagyjából minden politikusa kíváncsian figyeli, mi fog történni, miután az Egyesült Államok a venezuelai elnök elrablásával bebizonyította, nagyjából azt tesz, amit akar. Donald Trump meg sem próbálta az ifjabb Bush példájára elbábozni, hogy a demokrácia védelméről lenne szó, a régi rendszer embereire bízza az ország működtetését, akik be is jelentették, hogy az olajkészleteket csak amerikai ellenőrzés mellett adják el és elsősorban az USA-val fognak üzletelni.

Maszkot viselő tüntető egy demonstráción

AFP / Jung Yeon-je

Kína sem örülhet most gazdasági szempontból, de épp az első hírt még boldogan fogadó amerikai olajcégek járhatnak rosszul. Hiába Venezueláé ugyanis a világ olajkincsének ötöde, az ottani olajat rendkívül drága kitermelni és feldolgozni, a megtérülés erősen kérdéses. Egy igazán nagy nyertes már van: az az ember, aki alig 48 perccel a katonai akció előtt több tízezer dollárt tett fel arra a Polymarketen, hogy január végén már nem Maduro lesz Venezuela elnöke.

Újra beindult az amerikai ötletelés is, hogy kellene nekik Grönland. A szavak szintjén még a katonai beavatkozást sem zárták ki – ami azért jókora valószínűséggel a NATO most ismert formájának végét jelentené –, de már az is az asztalon van, hogy 10-100 ezer dollárért egyenként fizessék ki a grönlandi embereket.

Nemzetközi sajtótájékoztatóval indította be az évet Orbán Viktor – a miniszterelnök beszélt a gazdaságról is, és amiket elmondott, úgy tudtuk összefoglalni: egy alternatív valóságot épít, nemcsak a tényekkel, hanem saját magával is ellentmondásba keveredve. Gyakorlatilag semmi nem volt igaz abból, amit az EU-ról mondott, a „háborúpártiak” ostorozása közben nem szólt arról, hogy kormánya többet költ arányosan hadi kiadásokra, mint korábban bármikor, a születésszámokról pedig egy, a statisztika teljes félreértelmezésével elkészített propagandaállítást hozott elő.

Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatón

Veres Viktor

Izgalmas kérdés, hogy milyen gazdaságpolitikai meglepetések jönnek idén a választás után, az viszont már most látszik, hogy az idei közbeszéd egyik kulcskérdése – amint elolvad a hó – a megfizethetőség lesz. Nemcsak nálunk, hanem szerte a világon választásokat dönthet ez el. Az igazán érdekes az, hogy annak ellenére rossz a helyzet, hogy a bérek jobban nőnek az áraknál, az infláció pedig lassul. De ahogy közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban ezt átnéztük, a baj ettől még valós. És épp az teszi nehezebben kezelhetővé, hogy többről van szó, mint egy sima áremelkedésről.

A hét képe: az évtized eddigi legnagyobb havazása volt Magyarországon. Hiánygazdaság lett a szánkóknál, megdőlt az áramfogyasztási rekord is, mi pedig azt is összegyűjtöttük, mire kell annak figyelnie, aki a hóhelyzet miatt nem tud bemenni munkába.

Fazekas István

Azért kell átépíteni a peront a Keleti pályaudvaron, mert későn mutatta be a szerb vasúttársaság a MÁV-nak a Budapest–Belgrád vasútra rendelt kínai vonatok műszaki paramétereit, így csak nemrég derült ki, hogy olyan vonatokat hoznak, amelyeken nincs padlószint alatti lépcső – mondta el a MÁV a HVG-nek. A munka nagyjából 300 millió forintba kerülhet.

Az akadálymentes peron megépítése egyébként szerepelt már a magyar vasúti cég tervei között, úgyhogy logikus a felvetés, miért nem akkor csinálták meg, amikor tavaly úgyis lezárták a Keletit egy hónapra. A MÁV kérdésünkre azt közölte: ez tudatos döntés volt – mégpedig egyszerűen azért, mert most lett rá pénz.

Felgyorsultak az események az NIS-Gazprom-Mol üzletben, a magyar olajtársaság egy küldöttsége elutazott átvizsgálni a szerb vállalat működését, a szerb elnök pedig felszólította a feleket az üzlet gyors nyélbe ütésére.

AFP / Andrej Isakovic

A NIS szinte teljes egészében uralja a szerb piacot, úgyhogy a Mol most nagyon örülhet a lehetőségnek, hogy az amerikai szankciók miatt ki lehet a NIS-ből vásárolni a Gazprom tulajdonrészét. A terjeszkedéssel ráadásul tovább nőne a magyar cég súlya a régióba. Úgy értesültünk, hogy a Gazprom 2 milliárd dollárt szeretne kapni, amit a Mol sokall. Az biztos, hogy a határidő közeledik, a pancsovai finomítónak január 23-ig van működési engedélye, a szerb kormány pedig abban bízik, hogy január 15-re, amikor az év első vezetékes olajszállítmánya beérkezik Pancsovára, már meglesz az egyezség is.

A hazai független sajtó képviselői közül a HVG stábja elsőként kapott lehetőséget arra, hogy működés közben lássa a Rheinmetall zalaegerszegi gyárát. A létesítmény komplex feladatot lát el: egy helyen összpontosul a teljes folyamat – a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a tesztelés –, aminek a végén kigurul a gyárból a világ egyik legmodernebb páncélosa, a hiúzról elnevezett jármű.

A Rheinmetall zalaegerszgei gyára

Veres Viktor

2023-ban még csak egy harcjárművet gyártottak, és ágyútűzzel ellenőrizték a munkát, két évre rá húsz páncélos jött ki a gyárból, mostanra pedig már mindenki tudja, hogy mit kell csinálni – mondta a gyár vezérigazgatója, Paul Walf. Magyarország után Olaszország, majd Románia is a Lynx mellett döntött, és a magyar modellhez hasonlóan vegyesvállalatos formában helyi gyártókapacitást is létrehoznak. Ukrajnában küszöbön áll a gyártókapacitás kiépítése.

Megérkezett a hír, hogy Schadl György felfüggesztett végrehajtóként már 249 millió forintot keresett. De ez csak három éve húzódó ügy – szinte semmi ahhoz képest, amennyi ideje a Quaestor-botrány húzódik. Most derült ki, hogy a hitelezőknek 250 milliárd forinttal tartozó Quaestor több tízezer irata is illetéktelen kezekbe kerülhetett.

A kisbefektetők tömegeit megkárosító cégek felszámolása még mindig zajlik, a nyilvánosság elől jól elrejtve. Eközben a kevés maradék vagyon pusztul.

Nyitókép: HVG / Veres Viktor