Küldött pénzt az EU, rögtön többlettel indította az évet a magyar államháztartás

Többlettel zárta a januárt az államháztartás központi alrendszere, egész pontosan 32,3 milliárd forint jött össze – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Meglepőnek tűnhet egy hónap, amikor pluszban van a mérleg, főleg egy választási év elején, de a részletekből máris érthető, hogyan jött ez össze.

A legfontosabb oka annak, hogy többlettel járt a január, az, hogy 240,3 milliárd forint bevétel érkezett az EU-s programokból. Ennek a nagyja – hogy pontosan mennyi, azt most még nem közölte a minisztérium, csak azt, hogy a „jelentős része” az az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, amelynek a pénzeit az Európai Bizottság már decemberben el kellett volna, hogy utalja, de csak januárban tette meg. Emlékezetes, amikor egy hónappal ezelőtt kiderült, hogy 2025 decemberében egyetlen hónap alatt 1700 milliárd forinttal nőtt meg a hiány, ez volt az a tétel, amellyel a kormány megpróbálta megmagyarázni a gigantikus deficitet – nyilván ez a 200 milliárd forint fölötti összeg is csak minimális része a decemberi 1700 milliárdnak, de a januári számot ez kozmetikázta.

https://hvg.hu/gazdasag/20260116_europai-bizottsag-eu-tamogatas-nagy-marton-hiany

És ha csak a költségvetést nézzük, az még ezzel együtt sem lenne nulla fölött. A központi költségvetés ugyanis 98,6 milliárd forintos hiánnyal zárta a januárt, az segített, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 91,7, az elkülönített állami pénzalapoknál pedig 39,2 milliárd forintos többlet jött össze.

Adókból és járulékokból 9 százalékkal több érkezett be, mint 2025 első hónapjában. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóknál 8, azon belül az általános forgalmi adónál (áfa) 7 százalékos emelkedést mértek. Azaz tényleg többet vásároltak az emberek, nem csak az infláció miatt költöttek többet – ez is azt mutatja, amit sok más mérőszám is jelzett már, hogy a magyar gazdaság igazi baját nem a lakossági fogyasztásban kell keresni.

Az NGM azt is hozzátette, hogy a költségvetési szervek kiadásai lettek most a szokásosnál magasabbak, amit a fegyverpénz kifizetésével lehet magyarázni.

Egy éve ilyenkor azt ígérte a kormány, hogy 2026-ban a GDP 2,9 százaléka lehet a hiánycél, amit aztán pár héttel később már 3,5 százalékra módosítottak. A költségvetésbe a nyáron 3,7-et írtak bele, majd novemberben Nagy Márton közölte, hogy 5 százalék alatt akarják tartani a hiányt.

https://hvg.hu/360/20260209_palocz-eva-interju-lefojtott-gazdasag-elsibolt-penzek-meghurcolas-magyarazatok-mindenre-hvg